163956. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés különösen jóhatásfokú mikrohullámú adó céljára

163956 13 14 érintkezésben, hanem a 70 szűrőn és a 71 stabi­lizáló áraiakörön át a tápegységhez csatlako­zik. A 70- szűrő a mikrohullámú jelnek az osz­cillációs áramkörből való kiszivárgását gátolja meg. A Gunn-dióda negatív ellenállása követ­keztében a tápfeszültség-ellátó áramkör kis­frekvenciás gerjedésre hajlamos. Ennek meg­akadályozására szolgál a 71 stabilizáló áramkör. Ez két kondenzátorból és egy fojtótekercsből áll" és árnyékolt dobozban van elhelyezve. A 72 Zener-dióda a Gunn-diódát védi az esetleges túlfeszültségtől. A Zener-diódához csatlakozik a tápegység, melynek stabilizált feszültséget kell szolgáltatnia. Az önrezgési frekvenciát beállító rezonátort az ábrától eltérően is kialakíthatjuk. E célra tet­szőleges keresztmetszetű tápvonalat használha­tunk, melyben az aktív elem két oldalán reak­tanciát adó diszkontinuitás(ok) és/vagy rögzített helyzetű, illetve tologatható rövidzár(ak) helyez-Kető(k) el. Ugyancsak az ábrától eltérő lehet a hangoló botnak vagy más hangoló elemnek a rezonátorban való elhelyezése. Aktív elemként pedig bármilyen, az üzemi frekvencián negatív ellenállással rendelkező dióda alkalmazható, mint például a Gunn-, LSA-, IMPATT-, TRA­PATT-, lavina- vagy alagút-dióda. A szintemelő oszcillátor bemenetének és ki­menetének az iránytfüggő kialakítására használ­hatunk hibridet is. A szintemelő oszcillátor fel­építését ekkor a 9. ábra mutatja. A 73 hibrid­hez két oszcillációs áramkört kell csatlakoz­tatni. A hibrid 74 kapujához a 75 oszcillációs áramkör kapuja, a hibrid 76 kapujához a 77 oszcillációs áramkör kapuja csatlakozik. A hib­rid 74 és 76 kapuja között 90°-os fáziskülönb­ségnek kell lennie. A szintemelő oszcillátor be­menetét a hibrid 78 kapuja, a kimenetét pedig a hibrid 79 kapuja alkotja. A hibrid 78 kapu­jára adott jel teljesítménye feleződve jut a hibrid 74 és 76 kapujára. E két jel vezérli a 75 és a 77 oszcillációs áramkör frekvenciáját. Megfelelő beállítás esetén a 75 és a 77 oszcil­lációs áramkör teljesítménye összegződve a hib­rid . 79 kapujára kerül. A teljesítmény hibrid­del történő összegzésének feltétele, hogy a tel­jesítményfelezéssel 90°-os fázistolás járjon együtt és hogy ^z oszcillációs áramkörök egy­formák legyenek. A bemenet és a kimenet szét­választása az, előbbi feltételek teljesülésétől és a hibrid irányhatásától függ. A szintemelő osz­cillátor hibrides kialakítása egyúttal lehetőséget ad adott félvezető eszköz esetén a teljesítmény megkétszerezésére is, mivel két oszcillációs áramkört kapcsol össze. A szintemelő oszcillátor helyes működéséhez a bemenő jel frekvenciájának a vezérlési sávon belül kell maradnia. Ilyen szempontból problé­mát jelenthet, hogy a szintemelő oszcillátor ön­rezgési frekvenciája az áramköri paraméterek megváltozása következtében eltérhet az eredeti­leg beállított értékétől, s ezzel együtt eltolódik a vezérlési sávja is. Helyes méretezés esetén a vezérlő jel frekvenciája megfelelő, tartalékkal a vezérlési sávon belül marad. A szintemelő osz­cillátor önrezgési frekvenciájának az eltérését elsősorban a környezeti hőmérséklet megválto­zása idézi elő, mégpedig az oszcillátorban aktív 5 elemként alkalmazott félvezető eszköz és az ezt kihangoló rezonátor hőfokfüggése következté­ben. Frekvenciaeltérést okoz a tápfeszültség megváltozása is. A szintemelő oszcillátor frekvencia-vezérelt 10 üzeme az erősítő üzemmel bizonyos hasonlósá­got mutat, mégpedig annyit, hogy mindkét áramkör szintemelést • végez. Egyébként azon­. ban lényeges különbségek vannak. A frekvencia­vezérelt szintemelő oszcillátornak például min­is dig van kimenő jele és ennek a jelnek a nagy­sága alig függ a bemenő jel nagyságától. A szintemelő oszcillátort modulált jel telje­sítményének a növeléséré csak akkor használ­hatjuk, ha számottevő torzítást nem okoz. 20 E célból mind elméletileg, mind kísérletileg megvizsgáltuk a szintemelő oszcillátornak az át­viteli tulajdonságait. Eredményül azt kaptuk, hogy az amplitudókarakterisztikának és a fázis­karakterisztikának az ingadozása az átviteli 25 sávban viszonylag kis értékű. Ugyancsak kicsi a szintemelő oszcillátor AM—PM konverziója. Ezek a jellemzőik egyébként a kimenő jel frek­venciájának az önrezgési frekvenciától való el­térésével arányosan növekszenek. Az áramkör 30 AM kompressziója, vagy .másként limitációj'a nagymértékű, ami miatt amplitúdó- vágy im­pulzus-modulált jelek átvitelére nem használ­ható. Viszont frekvencia- és/vagy fázismodulá­ció esetén a szintemelő oszcillátorral szigorú 35 követelményeket kielégítő átviteli csatornák lé­tesíthetők,« ha a modulált jel vivőfrekvenciája és az átviendő modulációs oldalsárvok a vezér­lési sáv középső felében helyezkednek el. 40 Vizsgálataink szerint a szintemelő oszcillátor átviteli paraméterei — fázis- és/vagy frekven­cia-modulált jel szempontjából — annál kedve­zőbbek, minél szélesebb a vezérlési sáv és mi­nél közelebb van a pillanatnyi frekvencia az 45 önrezgési frekvenciához. Az átviteli paraméte­reket befolyásolja még az oszcillációs áramkör reaktancia-változásának a meredeksége, vala­mint a kimenetnek a bemenettől való elválasz­tása. 50 Az átviteli paraméterek javulnak, ha az osz­cillációs áramkör reaktancia-változásának a me­redekségét csökkentjük. Ennek elérésére az egyik út az, hogy csökkentjük az oszcillációs áramkör terhelt jósági tényezőjét, aminek azon­os ban korlátai vannak. Ennél kedvezőbb .meg­oldás, hogy az oszcillációs áramköriben több, egymással csatolásban levő rezdnátort alkal­mazunk az önrezgési frekvencia beállítására. Ekkor ugyanis lehetőség nyílik arra, .hogy a 60 csatolt rezonátorokkal ne csak az önrezgési frek­venciát állítsuk be, hanem az oszcillációs áram­kör reaktancia-változásának a meredekségét is csökkentsük az önrezgési frekvencia környeze­tében, aminek eredményeként az átviteli para-65 méterek is javulnak ebben a tartományban. 7

Next

/
Thumbnails
Contents