163956. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés különösen jóhatásfokú mikrohullámú adó céljára

5 163Ö56 6 Végül a találmány szerinti elrendezés a zaj követelmények szempontjából is előnyös. Ugyanis a korszerű és jó hatásfokú mikrohullámú félvezető eszközök viszonylag nagy zajt termelnek és ezért a szokásos elrendezésekben való alkalmazásuk csak enyhe követelmények, vagyis kis kapacitású átviteli csatornák esetében lehetséges. A találmány szerinti elrendezésben azonban a szintemelő oszcillátorban való alkalmazással jelentősen csökken az aktív eszközből eredő frekvenciazaj, s ezáltal lehetővé válik fázis- és/vagy frekvenciamodulált átviteli csatornák kialakításakor a korszerű félvezető eszközök alkalmazási körének a lényeges kiterjesztése. A találmány lehetséges gyakorlati megoldásainak egyik kiviteli alakja az 1. ábrán látható. Az 1. ábra a kapcsolási elrendezésnek csak a fő egységeit mutatja. Az 1 adóegységnek két bemenete és egy kimenete van. Az 1 adóegység alaposzcillátort, továbbá modulátor, keverő, erősítő és frekvenciasokszorozó fokozatokát tartalmaz. Az 1 adóegység bemeneteit a modulátor és a keverő bemenetei alkotják. Az 1 adóegység a kimenetén fázis- és/vagy frekvencia-mor dulált jelet szolgáltat, mely jel a 2 szintemelő oszcillátor bemenetére kerül. A 2 szintemelő .oszcillátor kimenetén kapott nagyobb teljesítményű jel frekvenciáját a 3 egység sokszorozza. A 3 egység kimenő jelét a 4 szintemelő oszcillátor bemenetére vezetjük, melynek kimenetén ismét' megnövelt teljesítményű jelet kapunk. Ez a jel az 5 egységen keresztül jut az adó kimenetére. Az 5 egység frekvenciasokszorozó fokozatokat tartalmaz. Az 1 adóegység feladata, hogy .a bemeneteire adott, az átviendő információt hordozó jelek hatására a kimenetén meghatározott'frekvenciájú és megfelelő szintű frekvencia- és/vagy fázismodulált jelet szolgáltasson. Ez a feladat többféle felépítéssel megoldható, amire az adóegység részletes tárgyalásánál fogunk kitérni. Az 1. ábra szerinti elrendezés akkor is használható, ha az 1 adóegységnek nincs bemenete vagy csak egy bemenete van. A 2 és 4 szintemelő oszcillátor feladata, hogy a bemenő jel teljesítményét elhanyagolható mértékű torzítással lényegesen megemelje. A szintemelő oszcillátor bemenő jele — később ismertetésre kerülő feltételek teljesülésekor — vezérli a szintemelő oszcillátor frekvenciáját. A frekvencia vezérlése esetén a szintemelő oszcillátor kimenő jelének a frekvenciája megegyezik a bemenő jelének a frekvenciájával, vagy annak egész-számú többszörösével. Ugyanakkor a kimenő jel szintje a bemenő jel szintijéhez viszonyítva lényegesen nagyobb. Egy szintemelő oszcillátorral 15—20 dB teljesítmény-növelés érhető el. Az 1. ábra szerinti elrendezés esetén az adóegységben a teljesítmény növelése két lépésben történik, mégpedig először kisebb • frekvencián a 2 szintemelő oszcillátor révén, majd nagyobb frekvencián a 4 szintemelő oszcillátor segítségével. Mivel félvezető eszközökkel kisebb frekvenicán nagyobb teljesítmény állítható elő, ez a megoldás adja a félvezető eszközök teljesítménykihasználása szempontjából a legjobb 5 eredményt. Ez különösen akkor kedvező, ha nagyobb adóteljesítmény előállítására van- szükség. „ Nem előnyös ez a megoldás viszont akkor, ha az 1 adóegységnek valamelyik bemenetét olyan modulátor vagy keverő egyik bemenete alkotja, 10 nielynek kimeneti frekvenciája az adóegység kimeneti frekvenciájával megegyezik. Ilyenkor ugyanis hátrányos, hogy a 3 és az 5 egységben levő frekvenciasokszorozó fokozatok a fázisés/vagy frekvencia-modulált jel modulációs lö-15 ketét a sokszorozási számmal arányosan megnövelik. Lehetséges azonban olyan elrendezés is, amelyben csak az adófrekvencián végzünk szintemelést. Ekkor az 1. ábra 3 és 5 egységére nincs szükség, a 2 és 4 szintemelő oszcillátorok 20 frekvenciája pedig azonos, teljesítményük azonban különböző. Kisebb teljesítményű adóknál nincs igény nagymértékű teljesítménynövelésre, ezért egyetlen szintemelő oszcillátor is elegendő. Ekkor az 25 1. ábra 3 egysége és 4 szintemelő oszcillátora az elrendezésből kimarad. Az adó felépítése tehát egyszerűbb. Készíthető olyan elrendezés is, melyben az 5 egység sem szerepel. Ekkor az 1 adóegység adófrekvenciás kimenő jelet szol-30 gáltat és a 2 szintemelő oszcillátor az adófrekvencián .működik. A találmány lehetséges gyakorlati megoldásainak további kiviteli alakja a 2. ábrán látható. A 2. ábra a kapcsolási elrendezésnek 35 szintén csak a fő egységeit mutatja. Az 1 adóegység vezérli a 2 szintemelő oszcillátort, mely a 6 egységhez csatlakozik. A 6 egység modulátort és frekvenciasokszorozót tartalmaz. A 6 egység kimenő jele a 4 szintemelő-40 oszcillátort vezérli, mély a- 7 egység közvetítésével csatlakozik a kapcsolási elrendezés kimenetéhez. A 7 egység keverőt tartalmaz. A mikrohullámú adónak a 2. ábra szerinti 45 kivitele két bemenettel rendelkezik. Az egyik a 6 adóegységben levő modulátornak az alapsávi bemenete, a másik a 7 egységben levő keverőnek a középfrekvenciás bemenete. A modulátor alapsávi bemenete kis vagy közepes kapacitású, 50 a keverő' középfrekvenciás bemenete pedig közepes vagy nagy kapacitású átviteli csatorna létesítését teszi lehetővé. (Kis kapacitású- átviteli csatornán 60-nál kevesebb, közepes kapacitásún 60 és. 600 közötti, nagy kapacitásún pe-55 dig 600-nál több távbeszélő csatorna vihető át.) A mikrohullámú adónak' a keverő alkalmazásával kialakított középfrekvenciás bemenetére fázis- és/vagy frekvencia-modulált középfrekvenciás jelet kell vezetni. Ez a jel végállomási 00 üzemben a középfrekvenciás modulátorból jön, ismétlőállomási üzemben pedig a mikrohullámú vevő középfrekvenciás kimenetéről. A 2. ábra 7 egységében keverő helyett modulátort is alkalmazhatunk, melynek alapsávi 05 bemenetére vezetjük a moduláló jelet. Ez a meg-3