163937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-anilinokarbonsavak és/vagy származékaik előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. X. 27. (SE-1591) Hollandia elsőbbsége: 1970. X. 28. (7,015.842) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163937 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 101/04 Feltalálók: Poel Dirk Everaid, vegyész, Keldeiman Hendrik Cornelia, vegyész Tulajdonos: Shell Internationale Research Maatschappij N.V., Hága, Hollandia Eljárás a-anilinokarbonsavak és/vagy származékaik előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a-anilinkarbonsavak és/vagy ezek származékai, főként a fenilgyökben helyettesített karbonsav-észterek előállítására. Az eljárás szerint anilint vagy magban helyettesített anilint a-halogénkarbonsawal vagy ennek egy 5 származékával reagáltatják. A fentiekhez hasonló reakció a technika állásából ismeretessé vált. Rendszerint az a-halogénkarbonsavat vagy pl. ennek észterét fölöslegben a kérdéses anilinnal reagáltatják akként, hogy a !0 reakció közben képződő hidrogénhalogenidet megkössék. Az utóbbi módszernek az a hátránya, hogy a reakció igen lassan megy végbe és gyenge hozamokhoz jutunk. Emiatt megkísérelték a vázolt 15 eljárás tökéletesítését. A 6 717 715 számú holland szabadalmi bejelentés 2. példája szerint az anilin-fölösleg helyett nátriumhidrogénkarbonátot használnak. Ebben az esetben is azonban a 3,4-diklóranilinnek a-klórporpionsawal történő 20 reakciója igen hosszú ideig tart és az elért hozamok nem túl kedvezőek. Ez a hátrány főként a könnyen hidrolizálható vegyületek közvetlen előállításánál jelentkezik elsősorban az a-anilinkarbonsav-észtereknél. Más bázisok, pl. a kalciumoxid 2 5 és a magnéziumoxid szintén részleges elszappanosítási okozhatnak. Ilyen esetekben is természetesen ajánlatos kétlépéses eljárás alkalmazása, ahol első lépésben a karbonsavat, majd ezt követően a kívánt észtert állítják elő. A bejelentő kísérletei 30 szerint alacsony hozamok érhetők el akkor is, ha bázisként ammóniát alkalmazunk, mivel az ammónia mellékreakció során az a-helyzetü halogénatommal reakcióba lép és a reakció eredményeként a-aminokarbonsav vagy ennek származéka képződik. Azt találtuk, hogy a fenti hátrányok elkerülhetők és a kívánt vegyületek könnyen végbemenő reakcióval nagy hozammal elkészíthetők, továbbá az eljárás általánosan alkalmazható, ha bázisként tercier amint használunk. A találmány tárgya tehát eljárás az I általános képletű a-anilino-karbonsavak és/vagy ezek származékai előállítására — ahol R1 , R 2 és R 3 külön-külön hidrogén- vagy halogénatom, továbbá alkil-, halogénalkil- vagy alkoxi-csoport, R4 szubsztituens hidrogén-atom vagy egy alkilcsoport, Y szubsztituens egy karboxil-csoport, ennek sója vagy észter-származéka, vagy egy karboxamidcsoport a nitrogén-atomon helyettesített vagy helyettesítetlen állapotban — amely azzal jellemezhető, hogy valamely II általános képletű anilint vagy ennek egy helyettesített származékát valamely III általános képletű a-halogénkarbonsawal, ennek sójával vagy észterével vagy karboxamid-származékával, amelynek nit-163937
