163924. lajstromszámú szabadalom • Berendezés töltött ampullák átnézéséhez

3 163924 4 tartalmazó ampulla vizsgálata, illetve a vizsgálatok minősége nem homogén. Ezt a hátrányt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy újrapörgetik az ampullákat, ez viszont a teljesítmény csökkenését eredményezi. Kifogásolható még ennél a gépnél a 5 tár dőlésszöge, ugyanis az adott dőlésszög mellett az ampullák kivétele a tárból bizonytalan. Az ampullák tartalmának vizsgálatára szolgáló másik ismert berendezés is nagyrészt kiküszöböli az átnézés folyamán szükséges műveletek kézi úton JQ történő elvégzését. Ez a gép egy tárból egyenként szedi ki a vizsgálathoz az ampullákat és egyenesvonalú továbbítással juttatja el a pörgetőhelyhez. Itt a palást mentén megtámasztott ampullát egy gumikorong -ugyancsak a palásthoz 15 szorulva — megpörgeti. A megpörgetett ampulla tovább halad az átnézőhelyhez. Az átnézőhelyen párhuzamosított fénynyaláb az ampulla hossztengelye irányában átvilágítja azt. Az ampulla megfigyelése sötét háttér előtt nagyítón keresztül 20 történik. A selejtesnek minősített ampullát egy nyomógomb segítségével lehet megjelölni és ezáltal biztosítani, hogy ne kerüljön a tiszta folyadékot tartalmazó ampullák tárába. Az utóbb említett átnézőgép hátránya, hogy az 25 ampullákat az átnézőhelyen olyan dőléssel tartja, ami mellett nagyon rossz a rálátás az ampullákra, ebből eredően a vizsgálat nem megnyugtató. Az egyenesvonalú továbbítás közben történő pörgetés következtében a folyadék mozgatása nem kielégítő, 30 továbbá a folyadékban buborékok keletkeznek és ezek zavarják a megfigyelést. Az ismert gépek létezése és használata ellenére — éppen azok hiányosságai miatt - hosszú idő óta igényli az ipar az ampullák vizsgálatát automatiku- 35 san végző berendezés létrehozását. Ilyen irányú kísérletek és próbálkozások rendszeresen folynak. Természetesen ilyen automatikus berendezésekkel szemben azt a követelményt támasztják, hogy az átnézés is és az ennek eredményeként való döntés 40 is az ember kiiktatása mellett történjen, tehát maga a berendezés határozzon atekintetben, hogy mely ampullákat továbbítsa a jó ampullák tárába és melyeket irányítson mint selejteseket külön tároló helyre. 45 Az eddigi ilyen irányú kísérletek negatív eredménnyel jártak. Az a vélemény alakult ki az ilyen témakörben járatos szakértők körében, hogy ha sikerül is műszaki szempontból megoldani az ampullák automatikus vizsgálatát minden művelet 50 mechanizálásával, akkor is kétséges lesz azok gyakorlati alkalmazása, gazdasági okok miatt. Az ilyen automaták üzeme ugyanis feltétlenül gazdaságtalan lesz. Az ismertetett ampulla vizsgáló berendezések 55 közös tulajdonsága, hogy a vizsgálandó ampullákat egyenesvonalú pályán továbbítják és e továbbítás közben pörgetik azokat s ilymódon hozzák létre az ampullákban lévő folyadék mozgását. Dyen mozgatás következményeként a folyadékra a pörgetésből 50 származó centrifugális erőtér és a gravitációs erőtér hat. A folyadékban lévő szilárd szemcsék — a szennyezést jelentő részecskék — az említett erőterek kvantitatív viszonyaitól függően a következőképpen viselkednek. 65 Ha a centrifugális erőtér lényegesen nagyobb mint a gravitációs erőtér, akkor a folyadékban lévő részecskék — különösen a nagyobbak illetve súlyosabbak — az ampulla falához tapadnak. Amennyiben viszont a gravitációs erőtér a domináló, vagyis a centrifugális erőtér nem jelentős, akkor a nagyobb részecskék az ampulla fenekéről nem mozdulnak el. A centrifugális erőtér mindkét féle szélső értéke kedvezőtlen az átnézés szempontjából, mert a folyadékban lévő szennyezés észrevehetetlen. E hátrányos körülmény kiküszöbölése érdekében a pörgetést optimalizálni kellene, ez azonban csaknem lehetetlen a gyakorlatban. így azután az ismert megoldások esetében az ampullákban lévő részecskék a térben egyenletes mozgást végeznek, a nagyobb szemcsék vagy az ampulla falához tapadnak, vagy a fenéktől el sem válnak. A részecskék érzékelésének biztosítása érdekében ezért az ampullák teljes keresztmetszetét átvilágítják, viszont az ampullák eltérő méretei miatt ez esetben a vizsgáló szemébe jutó erős fény az átnézést zavarja. Másik módja lehet a részecskék rendezett mozgásának megszüntetésére, hogy az ampullákat kisebb nagyobb rázásnak teszi ki. Ez esetben kétségtelenül kedvezőbbé válik a részecskék mozgása, de a rázás folytán légbuborékok képződnek és ezek az átnézéskor megtévesztőek, ugyanis a légbuborékokat szennyezésnek lehet vélni. Összefoglalva megállapítható, hogy az ampullavizsgáló módok ismert mozgatási rendszerei — nevezetesen az egyenesvonalú mozgatás melletti pörgetés - nem megfelelő, mert nem teszi lehetővé az ampullákban lévő folyadék szennyezőinek határozott észlelését, az átnézés intenzitását valamint objektivitását károsan befolyásolják. A találmány szerinti berendezés segítségével az ismert megoldások hátrányai kiküszöbölhetők. A találmány szerint elé kitűzött alapvető célunk az volt, hogy a berendezés biztosítsa az ampullákban lévő folyadék rendezetlen áramlását, anélkül azonban, hogy a folyadékban kavitáció, buborékképződés következne be. Emellett célként tűztük ki, hogy a berendezésben az átvizsgáláshoz legmegfelelőbb helyzetben álljanak az ampullák, továbbá, hogy az ampullák továbbítása, az átnézés után megfelelő helyre történő juttatása a kezelőtől minél kevesebb figyelmet kívánjon, azonkívül, hogy bizonytalan döntés esetében az érintett ampulla újbóli vizsgálatra kerüljön. A találmány szerinti berendezés az alapvető feladatot azáltal oldja meg, hogy az ampullákat a saját tengelyük körül való pörgetés után olyan körpályán mozgatja, amely körpálya síkja az ampulla hossztengelyének pörgetéskori helyzetéhez képest szöget zár be, és ez a szöghelyzet a továbbiakban változik mindaddig, amíg az ampulla az átvilágítás helyéhez ér. Ilymódon a pörgetéskor keletkező centrifugális erőtérhez egy járulékos centrifugális erőtér adódik, ami tehát az ampullák körpályán való továbbításából származik. Tekintettel arra, hogy ezt a járulékos centrifugális erőteret viszonylag nagy szöggyorsulású mozgás hozza létre, az ampullákban rendezetlen áramlási kép alakul ki, 2