163896. lajstromszámú szabadalom • Alakos szerszám és eljárás ezen szerszám hátlapjának élezésére
163896 A találmány célja olyan alakos szerszám kialakítása, valamint ezen szerszám hátlapjának élezésére olyan eljárás kifejlesztése, mellyel változó, optimális nagyságú a forgácsvastagság változását a vágóéi teljes hossza mentén figyelembeveő a°MM hátszög biztosítható. A fenti célt görbevonalú vágóéllel ellátott olyan alakos szerszám kialakításával érjük el, amelynél a vágóéi adott pontjához hozzárendelt érintősíkra merőleges síkban mért mindenkori a°MM hátszög a szerszám forgástengelyére merőleges sík és az adott vágóéiponthoz tartozó érintősík által bezárt e° szög függvényében a vágóéi teljes hossza mentén a találmány szerinti adott matematikai összefüggés szerinti és olymódon változó nagyságú, hogy a kisebb e° szögértékekkel jellemezhető nagymeredekségű profilszakaszokon kialakított a°MM hátszög-értékek a kisebb meredekségű profilszakaszokhoz hozzárendelt hátszögértékeknél nagyobbak. (5. ábra A görbe). A hivatkozott matematikai összefüggés az K sin a NN (a • sin e0 ) 0 ' 3 v max ' képlettel írható le, amelyben a°MM és e° a már említett és különösen a 6. és 7. ábrákból jól látható szögeket, amax a 4. ábrából világosan kitűnő, a szerszámtengelyre merőleges irányban mért forgácsvastagságot, míg K a forgácsolandó anyagtól függő állandót jelenti. A találmány szerinti szerszám hátlapjának élezését a találmány értelmében olyan eljárással végezzük, amelynél toroidfelületű forgó köszörűkorongot a szerszám végóéle mentén folytonos-érintkezés mellett folyamatosan legördítünk olymódon, hogy a köszörűkorong forgássíkját a forgássík és a vágóélhez a köszörükoronggal alkotott mindenkori érintkezési pontban hozzárendelt merőleges sík közötti 6° szög folytonos változtatásával az élezési művelet során pontról pontra úgy vezéreljük, hogy e 6° szög a kívánt a°N M hátszög függvényében a tana coső = NN tana MN összefüggést a teljes vágóéi mentén kielégíti, aholis a°NN a szerszámnak a köszörűkorong mindenkori forgássíkjában mért hátszöge. A feltüntetett szögek értelmezése a mellékelt 6. és 7. ábrából egyértelműen következik. A találmány lényegét a továbbiakban egy konkrét példaképpeni kiviteli alak kapcsán a mellékelt rajzok alapján részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra egy a találmány szerinti példaképpeni profilmaró elölnézete, a 2. ábra az 1. ábra II—II metszete, a 3. ábra a 2. ábra III—III metszete, a 4. ábra olyan görbe, amely az 1. ábrán feltüntetett maró vágóéle mentén lefejtett, a marótengelyre merőleges síkban mért forgácsvastagságot tünteti fel, az 5. ábra a hátszög ábrázolása a vágóéi függvényében, a 6. ábra a maró hátlapjának élezésére szolgáló találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas példaképpeni szerkezet sematikus felépítése, 5 a 7. ábra a 6. ábrán feltüntetett szerkezet felülnézete. A profilmarónak 1 tárcsája (1. ábra), valamint a maró felfogására szolgáló 2 furata van. A tárcsán 3 fogak helyezkednek el, melyek tengelyirányú sík-10 ban görbevonalú 4 vágóéllel rendelkeznek. Ezen 4 vágóéi állhat az 1 tárcsához viszonyítva ferdén, vagy képezhet csavarvonalat. A 3 fogak hátoldalán a vágóéiprofilra mindenkor merőleges N—N síkokban a°MM hátszöggel kiképzett keskeny körbenfutó 15 élfelület helyezkedik el (3. és 7. ábra), amely a 4 vágóéi mentén a lefejtettforgácsvastagság függvényében változó nagyságúra van kiképezve. A lefejtett forgács vastagsága ismert módon a marótengelyre merőleges 0—0 sík, tehát a szerszámelő-20 tolás iránya, valamint a 4 vágóéi profiljának mindenkori T—T érintősíkja által bezárt e° szögtől függ. A lefejtett forgácsvastagság fenti alakulását a 4. ábra mutatja. 25 Az optimális a°MM hátszög a lefejtett forgácsvastagság függvénye és a sin a K NN (I) a'. 30 max összefüggés alapján határozható meg, ahol a'max a maró vágóélére merőleges síkban mért mindenkori forgács vastagság, és 35 K a megmunkálandó anyagra jellemző állandó érték. Munkadarabok alakos szerszámmal történő megmunkálása esetén a vágóélprofilra merőleges síkban 40 mért lefejtett a'max forgácsvastagság ezen vágóéi mentén változó nagyságú. A fentiekben definiált e° szög bevezetésével azonban érvényes, hogy 45 a' = max max sin e (II) aholis amax a szerszámtengelyre merőleges 0—0 síkban mért forgácsvastagság. A fenti (II) képletet az előbbi (I) képletbe 50 behelyettesítve az optimális a°N M hátszögre nézve a marótengelyre merőleges 0—0 sík és a vágóéiprofilhoz hozzárendelt T—T érintősík közötti mindenkori e° szög függvényében az alábbi összefüggést nyerjük: 55 sin a K NN (amav • sine0) 0 ' 3 v max ' (in) A fentiek alapján tehát a találmány szerinti 60 alakos szerszám görbevonalú vágóélének minden egyes profilpontjára nézve az O°MM optimális hátszög a marótengelyre merőleges irány és vágóéiprofil érintőiránya által bezárt szög függvényében a (III) összefüggés útján egyértel-65 müen meghatározott. 2
