163895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömény legalább 80%-os salétromsav előállítására

163895 juk, amely előzetesen a nitrogénoxidoknak az igen tömény és a fenti reakcióban keletkezett salétrom­savban alkotott oldatával találkozott és az említett igen tömény savat megszabadította a benne oldott nitrogénoxidoktól, lényegében az jellemzi, hogy a salétromsavképződés és a nitrogénoxidok oxidációja egyaránt az oxidáló és hidratáló reaktorban megy végbe, amelybe folyamatosan vezetjük be az oldott nitrogénoxidot tartalmazó és a hűtött és oxidált gázelegy és a tömény salétromsav érintkeztetésével előállított, legalább 60%-os salétromsavoldatot, a re­aktorból távozó tömény salétromsavval érintkezett és abból az át nem alakult nitrogénoxidot felvett levegőáramot, valamint a gázelegy hűtése során kondenzált híg salétromsavoldatokat, az oxigénben elszegényedett és a reaktorban át nem alakult nitrogénoxidot, valamint a felvett salétromsavgőzö­ket tartalmazó levegőáramot hűtjük; majd egyesít­jük a hűtés alatt álló gázeleggyel; a gázelegy hűtésekor keletkezett kondenzátumokat vagy azok egy részét visszavezetjük a reaktorba; és az oldott nitrogénoxidtól megszabadított, legalább 80%-os salétromsavat részben késztermékként elvezetjük; vagy pedig alternatív megoldásként a reaktorba a nitrogénoxidot oldott állapotban tartalmazó tömény salétromsav oldattal előzetesen érintkezte­tett és az onnan felvett nitrogénoxidot tartalmazó levegőáramot és a részlegesen már lehűtött gázelegy és a gázelegy részleges hűtése során kondenzáció útján keletkezett híg salétromsav oldatok egyen­áramú érintkeztetése során kapott közepesen tömény salétromsavoldatot tápláljuk be; az oxigén­ben elszegényedett és a reaktorban át nem alakult nitrogénoxidot, valamint a felvett salétromsavgőzö­ket tartalmazó levegőáramot hűtjük; majd egyesít­jük a részlegesen lehűtött gázeleggyel; és az oldott nitrogénoxidtól megszabadított, legalább 80%-os salétromsavat részben késztermékként elvezetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására a gázelegyet olyan hőmérsékleten és nyomáson hozhatjuk érintkezésbe tömény salétromsavval, amely biztosítja a gázelegy nitrogénoxid tartalmá­nak oldódását a tömény savban, majd a kapott oldatot levegővel és további vízmennyiséggel a (IV) reakció megvalósítására használjuk fel. Ezt az érintkeztetést egymás fölött elhelyezett tányérokat tartalmazó oldóoszlopban hajthatjuk végre, amely­ben a salétromsav felülről lefelé folyik, míg az oldandó gőzök ellenáramban haladnak keresztül a tányérokon. A felhasznált tömény salétromsavat célszerűen az eljárásban kapott termékből vesszük. A fent említett (IV) reakció során szükséges víz előnyösen az ammónia katalitikus elégetése során keletkezett égési gázokban jelenlévő vízgőz konden­zációjából származó víz, amely tehát már bizonyos mennyiségű salétromsavat tartalmaz. Mindamellett, figyelembe véve az ammónia elégetése során keletkező vízgőz mennyiséget, a kapott termék sav elérhető legnagyobb koncentrációja 75% HN03 körüli akkor, ha az e vízgőz kondenzációjából származó víz teljes mennyiségét felhasználjuk. Ennél nagyobb koncentráció eléréséhez ezért vizet kell eltávolítani, mégpedig vagy közvetlenül, az atmoszférikus nyomású katalízis esetében, a kondenzáció első szakaszában kapott, igen kis HN03 -tartalmú kondenzátum alakjában, vagy például, a nyomás alatti katalízis esetében, a katalízis-hővisszanyerő készülékcsoport előtt elhe­lyezett hűtő-kondenzátor kondenzátumainak részle-5 ges desztillációjával. Különösen előnyös azonban a fent ismertetett oldást az 1 583 251 lajstromszámú francia szaba­dalmi leírásban ismertetett, a szokásostól eltérő eljárás szerint, a nitrogénoxidok kondenzációja és 10 kis töménységű salétromsavban való elnyeletése, abszorpciója útján végrehajtani. Ezt a szokásostól eltérő eljárást az jellemzi, hogy a nitrózus gőzöket átbuborékolás útján kis töménységű salétromsavval érintkeztetjük, egyidejű-15 leg hűtve a savat, amikoris egyrészt nitrózus gázban elszegényedett gőzöket, másrészt tömé­nyebb savat kapunk, majd az ily módon elszegényedett gőzöket, miután azok előbb oxidá­ciós zónában tartózkodtak, átbuborékoltatás és 20 hűtés útján újból érintkeztetjük ezzel a nagyobb töménységű savval. Ezt a műveletet mindaddig folytatjuk, illetve ismételjük, amíg a kívánt koncentrációjú savhoz nem jutunk. A nitrózus gőzök egymást követő tartózkodási időit az 25 oxidációs zónákban a reakció kinetikája szabja meg. Az e szokásostól eltérő kondenzáció során kapott salétromsavval azután közvetlenül végrehajt­juk a (IV) oxidációs reakciót, míg az el nem nyelt 30 nitrózus gázokat a fent leírt oldó kolonnába vezetjük, a nitrogénoxidoknak a tömény salétrom­savban, az oldó kolonnában kapott oldatát pedig egyesítjük a (IV) reakció során keletkezett savval és azzal együtt levegővel fúvatjuk át. 35 A nitrózus gőzök szokásostól eltérő kondenzá­cióját magában foglaló e második eljárási mód számos előnnyel jár. Elkerülhető nevezetesen az előállítandó savkoncentráció és a fent említett 75%-os koncentráció különbségének megfelelő 40 vízmennyiség rész eltávolítása a vele járó kényel­metlenségekkel és nehézségekkel együtt. És valóban, a víz nem kívánatos részét olyan kereskedelmi koncentrációjú melléktermék savba vihetjük át, amely lényegesen töményebb az 4S egyszerű kondenzáció révén kapott savaknál. Egyébként annak következtében, hogy a szoká­sostól eltérő kondenzáció lehetővé teszi a gázok alapos szárítását, végeredményben elegendően nagy koncentrációjú kondenzátumokat kapunk, aminek 50 eredményeként viszont a fent meghatározott oxidációs reaktor ellentétben a fent ismertetett első foganatosítási módnál alkalmazott módszerrel, ahol a reaktort a nitrózus gáz tömény savban alkotott oldatával kell táplálni, e kondenzátumok-55 kai táplálhatjuk. Az el nem nyelt és az oldó kolonnába vezetett nitrózus gázok a kondenzátort nagymértékben oxidált állapotban hagyják el, ami csökkenti az oldó kolonna előtti oxidáció térfogatát, másrészt 60 viszont a szokásostól eltérő kondenzátorból távozó kondenzátumok, amelyek koncentrációja 70% HNO3 nagyságrendű is lehet, hőmérsékletük pedig 0C° körüli, az N02 és a N2 0 4 szempontjából jelentős elnyelőképességgel rendelkeznek. Ezért az 65 oldó kolonna kisméretű lehet. Az oldás kalorikus 3

Next

/
Thumbnails
Contents