163877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikátbeton-anyagok előállítására

3 163877 4 kiindulási anyagok (kötőanyag, adalékanyag, víz) összes mennyiségének csak egy részét mérik be, és azokat elegyítik. A következő lépésben az így kapott termékhez adják a komponensek maradékát, és a masszát gondosan össze­keverik. A további komponenseket előzetesen összekeverik, vagy közvetlenül hozzáadják az első lépésben kapott keverék­hez. A betonkeverék első részét (kb. a szükséges össz­mennyiség 60%-a) a második rész hozzákeverése előtt a keverék melegedésének megszűnéséig állni hagyják. Ez alatt az idő alatt lezajlik a mész hidratációja, és az ezzel kapcsola­tos egyéb folyamatok. A terméket a mész tulajdonságaitól, a betonelegy össze­tételétől, és egy sor eljárástechnikai körülménytől függő ideig hagyják állni. A fenti előállítási eljárásmóddal olyan betonkeverékek állíthatók elő, amelyek előre megadott, és az előállítandó konstrukció technikai adataitól (geometriai méreteitől, vasa­lási hányadától, stb.) és a rendelkezésre álló sűrító'szerektől függő feldolgozási jellemzőkkel rendelkeznek. Az ilyen keve­rékekből előállított termékek kitűnő fizikai-mechanikai tulaj­donságokkal rendelkeznek. A fenti eljárás nagyüzemi alkalmazása során azonban nehézségek merülnek fel, elsősorban akkor, ha a terméket futószalag-módszerrel kívánják előállítani. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a keverék első részletét egy ideig állni kell hagyni, és ezután a keveréket adagolni, és ismét keverni kell. Egy ilyen technológia esetén a gyártási területet növelni kell, és kiegészítő berendezéseket, például adagolóberendezéseket és keverőket kell beállítani. A találmány szerinti eljárással az utóbbi hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A találmány szerint a szüikátbeton-termékek előállítása során a betonkeverék előállításához olyan kötőanyagot hasz­nálunk fel, amelynek alkalmazásával a betonkeverék előállí­tásának technológiai folyamata nagymértékben egyszerűsít­hető. A találmány tárgya tehát eljárás tömör szerkezetű szilikát­beton-termék előállítására mész- és homok-alapú nyerskeve­rék készítése, formázása, és a formázott testek autoklávos kezelése útján, azzal jellemezve, hogy a nyerskeverék kom­ponenseinek nedvességtartalmát a keverék összsúlyára számít­va legföljebb 20%^ra állítjuk be, majd 1600-2000 cm'/g fajlagos felületet biztosító őrlés közben a keverék aktív CaO-tartalmát 25-40 súly%-ra, hidratációs fokát pedig 75-85%-ra állítjuk be, a keveréket 3-5 percig tartó vibrációs tömörítéssel formázzuk, kívánt esetben pihentetjük, majd 8-16 atmoszféra túlnyomáson 4-13 órán át autoklávban kezeljük. Az ismert eljárásokat a találmány szerinti eljárással össze­hasonlítva röviden a következőket állapíthatjuk meg: Jelenleg tömör szerkezetű szilikátbeton terméket csak a Szovjetunióban állítanak elő. Az ismert eljárások és a találmány szerinti eljárás alapvető különbsége a mész, homok­ból álló betonkeverék egyenletes őrlésében és meghatározott nedvességtartalmában van. A szilikátbetont oltatlan mészből állították és részben ma is így állítják elő. Az oltatlan mésznek a használata a gyártási folyamatok közben történő magas hő leadás miatt nehézsége­ket jelent és a termék különböző hibáihoz vezethet, amelyek annak tulajdoníthatók, hogy a mész egy részének hidratációja a már megkötött betonban megy végbe. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére új technológiai eljárásokat dolgoztak ki, az új eljárások célja az volt, hogy a mész hidratációja főleg a beton merevedés előtt menjen végbe. Leginkább azt a megoldást alkalmazzák, hogy a beton­keveréket maximális hőmérsékleten tartják, majd ismételten keverik a betonkeverék összetételét közben korrigálva, vagy anélkül. A korrekció lehetővé teszi, hogy a betonkeverék formázásának időpontjában a betonkeverék egy megadott konzisztenciával rendelkezzen. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy igen komplikált. Nem biztosítható továbbá az egyes technológiai lépések azonossága, és számos berendezés alkalmazását igényli (keverők, adagolók). A találmány szerinti eljárásban a kötőanyag előkészítésé­nél a mész egy részét hidratáljuk. E célból az aprított mész és homok keverékéhez olyan mennyiségű vizet adunk, amely a mész megfelelő hidratációját biztosítja. Az eljárást oly mód,on is végezhetjük, hogy a homokot nedvesítjük meg és ezt keverjük össze a mésszel. 5 Ennél az eljárásnál a mész hidratációs fokának a beállítása független a homok nedvességétől és tetszőleges nedvesség­tartalmú homokot használhatunk. Ez az eljárás nagymértékben leegyszerűsíti a technológiai eljárást és lehetővé teszi futószalag alkalmazását a gyártás­, { , folyamat egyenletessé és gazdaságossá tételére. A találmány szerinti eljárással előállított termékek kiváló technikai gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. Más eljárással előállított termékek adataival összehasonlítást készítve első­sorban a kötőanyag stabilitásának növekedése észlelhető. A hidratációs fok függetlenné válik a homok évszakok szerinti 15 nedvességingadozásától. A betonkeverékek "*.: formatartósága kedvezően javul, továbbá csökken a termékekben fellépő, a mész hidratációjá­val összefüggő meghibásodás. A kötőanyagkomponensek elegyének nedvességtartalmát 2Q (amely a kötőanyagban lévő mész kívánt hidratációs fokától függ) úgy állíthatjuk be a kívánt értékre, hogy magát a keveréket vagy a keverék egyes komponenseit nedvesítjük, illetve a kötőanyag komponenseit szárítjuk. A találmány lényege a következő: a betonkeverék előállí­tásához olyan kötőanyag-keveréket használunk fel, amely 25 meghatározott mennyiségű hidratált mészrészecskét tartal­maz, vagy pontosabban kifejezve, a kötőanyag-keverék kom­ponenseinek nedvességtartalma az őrlés előtt legföljebb 20%-a az elegy összsúlyának, és a tényleges nedvességtartalom a mész kívánt hidratációs fokától függően változik. Ha a kalci-30 umoxid hidratációs fokát megfelelő értékre állítjuk be, nincs szükség arra, hogy a 9 betonkeverékben a mész hidratációját egyéb műveletekkalbiztosítsuk. A fentieknek megfelelően a betonkeveréket egyetlen keverőberendezés felhasználásával állíthatjuk elő. A keverő­berendezésbe kötőanyagot, adalékanyagot és vizet mérünk be 35 a betonkeverék előállításához szükséges mozgékonyságot biztosító mennyiségben. A találmány szerinti eljárásban nincs szükség másodszori keverésre. A betonkeveréket egyes esetekben csak a keverék homogenitásának növelése céljából vetjük alá utókeverésnek. 4Q A találmány szerinti eljárással a szilikátbeton-termékek előállításának technológiai folyamata a betonkeverék elkészí­tésének szakaszában jelentősen leegyszerűsíthető. További előnyt jelent, hogy ha meghatározott mennyiségű oltott meszet tartalmazó kötőanyagot használunk fel, olyan betonkeverékeket kapunk, amelyek viszkozitása időben csak 45 jelentéktelen mértékben változik. így a betonkeveréket magá­ban a betonkeverő bunkerban tárolhatjuk. A termékek előállításának idejére a keverékek jól formálhatók lesznek, és elérik a megfelelő sűrűségi fokot. A mész szükséges hidratá­ciós fokát a kötőanyagban úgy választjuk meg, hogy a [-„ termékben ne képződjenek hibahelyek. Ismeretes, hogy a hibahelyek képződése elsősorban annak tulajdonítható, hogy a mész egy része a betonkeverék megkötése után hidratáló­dik. A kísérletek eredményeiből kitűnt, hogy egy ilyen kötőanyagban a hidratizált és a nem hidratizált mészrészecs­kék diszpergálódásának foka igen nagy, azaz a kalciumhid-55 roxid- és a kalciumoxid-szemcsék az együttes őrlés során szorosan érintkeznek az őrölt homok szemcséivel. A fenti kötőanyagból kitűnő építéstechnikai tulajdonságokkal rendel­kező szilikátbetont és szilikátbeton-termékeket állíthatnak elő. „, A kiindulási nyersanyagok tulajdonságaitól és a kötőanyag és a betonelegy összetételétől függően a mész-homok elegyek­ből olyan szilikátbeton állítható elő, amelynek sűrűsége légszáraz állapotban 1900-2100 kg/m3 , és nyomószilárdsága legalább 150-500 kp/cm2 vagy több. Elvben olyan szilikát­betonokat is előállíthatunk, amelyek szilárdsága kockán 65 mérve 10 cm élhosszal a 1000 kp/cm2 értéket is eléri. A beton szakítószilárdsága 16-30 kp/cm2 . A szilikát­beton légköri tényezők agresszív hatásainak (pl. váltakozó 2

Next

/
Thumbnails
Contents