163862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen poliészter-műgyantabázisú lakk és zománc előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ,Bejelentés napja: 1970. V. 29. (EI-343) Közzététel napja 1973. VI. 28. Megjelentl975. V1.7. 163862 Nemzetközi osztályozás: C 09 d 3/64 i ' Feltaláló: dr. Soós László vegyészmérnök 35%, Debrecen, Maróthy Mihály faipari mérnök 15%, Szolnok, Szabó Miklós vegyészmérnök, 10%, Újházi Andrásné végy észmérnök, 10% Budapest, dr. Krajcsovics István vegyészmérnök, 10%, Juhász Lajos vegyészmérnök, 10%, dr. Börcsök Emil vegyészmérnök, 10%, Debrecen Tulajdonos: Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat, Budapest. Eljárás telítetlen poliészter-műgyantabázisú lakk és zománc előállítására l A találmány tárgya eljárás új típusú telítetlen poliészterműgyantabázisú lakk és zománc előállítására. A poliészter lakkok és zománcok a fa és műfa felületek korszerű színtelen és színes felületkezelésében az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre tettek szert. A bútoripar a 5 nitrolakk- és sellakk- politúr helyett világszerte nagy mennyiségben használja az un. paraffinos poliészter lakkokat, melyek a következő előnyös'; tulajdonságokkal rendelkeznek: illó oldószer tartalmuk csekély (5-15%), egyetlen rétegben felhordva is igen vastag bevonatot adnak (200-600 mikron), 10 mely igen kemény, ellenálló, tartós és tetszetős is. Az ismert paraffinos poliészter lakkok és zománcok néhány lényeges hátrányos tulajdonsággal is rendelkeznek; csak vízszintesen elhelyezett, sima, tagolatlan fa és műfa felületek (pl. bútor, ajtólapok stb.) vonhatók be, továbbá a lakkbevonatot csiszol- 15 ni és polírozni kell, hogy sima és fényes legyen. A csiszolás 2 réteg egymásra való felhordása esetén is szükséges. A poliészter lakkok fenti hátrányos tulajdonságait a paraffin adalék okozza, ami viszont a lakkbevonat keményedéséhez feltétlenül szükséges. Az ismert poliészter lakkok 20 általában dikarbonsavakból (pl. maleinsavanhidrid, ftálsavanhidrid) és glikolokból (pl. etilénglikol, dietilénglikol, propilénglikol) képződő telítetlen poliészter műgyanták sztirolos oldataiból állank. A poliészter lakkbevonat keményedése a poliészter mű- 25 gyanta és a sztirol közötti kopolimerizációs térhálósodási reakció eredményeként megy végbe. Ehhez a folyamathoz gyorsító (pl. kobaltnaftenát) és iniciátor (pl. ciklohexanonperoxid) szükséges. A kopolimerizációs reakciót azonban a levegő oxigénje 30 gátolja, így a poliészter lakk felülete nem keményedik meg, ragacsos marad. Ezt a poliészter lakkhoz tett kis mennyiségű paraffinnal (0,05-0,1%) lehet megszüntetni. A paraffin ui. a bevonat tetején helyezkedik el, azt a levegőtől teljesen elzárja, s így a kopolimerizáció végbemenetelét biztosítja. A 35 poliészter lakkok még szélesebb körű elterjesztése megkívánta a hátrányokat előidéző paraffin adalékok kiküszöbölését. A paraffinmentes, levegőn és fényes felülettel keményedő poliészter lakkok előállítására világszerte széleskörű kutatás folyik, melynek ' eredményeként ma több erre vonatkozó szabadalmi eljárás is ismeretes. A 953.117 és 955.727 lajstromszámú német szabadalmak szerint policiklusos glikolok segítségével készített poliészter gyantákból paraffinmentes poliészter lakk állítható elő. A paraffin adalék kiküszöbölését a kemény poliészter gyanta alkalmazása biztosítja. Az ilyen poliészter lakkok hátránya, hogy bevonataik hőre képlékenyek és oldószerérzékenyek. Az 1.138.936 sz. » német, a 842.958. sz. angol és 2.421.876, 2.511.622 számú amerikai szabadalmak szerint a ftálsavanhidrid helyett tetrahidroftálsavanhidridet tartalmazó telítetlen poliészter gyantákból szintén készíthetők paraffinmentes lakkok. Hátrányuk, hogy viszonylag lassan száradnak, csak vékony rétegben keményednek jól, bevonataik csiszolást is igényelnek, továbbá fiziológiásán károsak. A paraffinmentes poliészter lakkok előállításának további lehetőségeit az 1.019.421 és az 1.024.654 számú német szabadalmak ismertetik, melyek szerint levegőn száradó sajátságú, allilétercsoportokat tartalmazó vegyületek fizikai hozzákeverésével, pl. glikol-dialliléternek, -diallilftalátnak a sztirolhoz való adagoláásával, vagy kémiai beépítésével, pl. trimetilpropán- monoalliléternek a poliészter makromolekulába való bekapcsolásával paraffinmentes poliészter lakkok állíthatók elő. A 154.706 számú magyar találmány szerint hexametilolmelamin-alliléter származékokkal kémiailag modifikált telítetlen poliészter gyanta is alkalmas paraffinmentes lakk és zománc előállítására. A kémiailag kötött alliléter csoportokat tartalmazó poliészter lakkok közül néhány jó minőségű bevonatot szolgáltat, 163862