163850. lajstromszámú szabadalom • Triazin-származékot tartalmazó gyomirtószer

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. XII. 10. (Cl—1195) Elsőbbsége Svájc: 1970. XII. 11. (18384/70) Közzététel napja 1973. VI. 28. Megjelent 1975. IV.28. 163850 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/20 C 07 d 55/00 Feltaláló dr. Dubach Peter vegyész, Allschwil, dr. Gerber Hans-Rudolf biológus, Pratteln, Svájc. Tulajdonos: Ciba-Geigy AG., cég, Basel, Svájc. Triazin-származékot tartalmazó gyomírtószer 1 A találmány haszonnövényekben, különösen kukoricakultúrákban előforduló kölesféle gyomnövények irtására szolgáló gyomírtószerre vonatkozik. Különböző kultúrnövényekben szelektív gyomírtószerekként használt különböző triazin-származékok a kereskedelem- 5 ben ismertek és széles körben elterjedtek. Különös jelentőségre tettek szert kukoricával és más haszonnövényekkel szembeni különösen jó elviselhetőségük alapján a 2-klór-4,6-bisz(alkil-amino)- s-triazin-származékok. Ilyen gyomírtószerek általában a szokásosan alkalmazott mennyiségben nem io csupán haszonnövényekkel, hanem egyes gyomnövényekkel szemben is szelektív hatásúak. Ilyen gyomnövények azután együtt nőnek fel a haszonnövényekkel, a növekedési szakasz idején versengenek velük és végül a haszonnövényeket fejlődésükben visszatartják. Ennek következményeként csökkent 15 terméshozam, valamint a gépi betakarítás észrevehető gátlása jár együtt. Olyan gyomírtószerek alkalmazásánál, amelyeket a haszonnövények maguk is nagy mennyiségben elviselnek, a felhasznált mennyiségek növelésével megoldható a gyomirtás kérdése. Nagy mennyiségek használata esetén azonban a 20 legtöbb esetben a későbbiekben nehézségek állnak elő, mivel ilyen gyomírtószerek a talajban a hasznosítási időben, azaz a vegetációs szakaszban nem bomlanak le eléggé és káros utóhatásuk marad. Gyomírtószerekként kukorica-kultúráknál különösen a 2-klór-4-izopropilamino-6-etilamino-s-triazin 25 (Atrazin) vált nagyon jelentőssé. Atrazin különösen jó hatást mutat széleslevelű gyomnövényekkel, így például libatopfélékkel, Amaranthus spp., stb., szemben, a kölesfélékhez tartozó gyomnövényeknél azonban a hektáronként szokásos 1 2 kg-os mennyiségben történő használat esetén bizonyos 30 hatásbeli hiányosságok mutatkoznak. Kölesféléken e leírásban elsősorban a Panicum, Echinochloa, Digítaria, Setaria, Cynodon fajtákhoz tartozó pázsitfűféléket, valamint a Sorghum halpense fajtákhoz tartozó gyomnövény fajtákat értünk. 35 163850 Atrazin nagyobb mennyiségben való használata esetén a kölesfélékhez tartozó gyomnövények szelekciója is előfordul. A haszonnövényeknek a kölesféle gyomnövények által történő elgazosítása szinte megoldhatatlan (nehézségek elé állítja a mezőgazdákat. A meglévő kultúrák terméshozamának csökkenésén kívül a kölesféle gyomnövények nem ellenőrizhető, nagymérvű magszaporodása miatt károk keletkeznek a szomszédos haszonnövényeknél és a később következő kultúráknál is. Vetésváltásnál a kölesfélékhez tartozó gyomnövények teljes mértékben újtól kikelnek és elburjánzanak. A felhasználásra kerülő mennyiség növelése Atrazin esetén a később következő kultúrára való tekintettel, minden további következmény nélkül nem lehetséges. Ismeretes ugyanis, az, hogy az Atrazin a talajban viszonylag csak lassan bomlik le. A lebomlás sebessége egyrészt éghajlati tényezők függvénye; ez nagy átlaghőmérsékletek és nagy csapadékmennyiségek esetén nagyobb, mint kisebb átlaghőmérsékleteknél és kisebb csapadékmennyiségeknél, másrészt a lebomlás kötött talajban, például nagy agyagtartalmú talajokban, lassúbb, mint laza, homokos talajok esetén. A legújabb időben ismertté váltak olyan triazin-származékok, amelyek a talajban gyorsan lebomlanak biológiailag inaktív vegyületekké. Ezek közül a 2-klór-4-etilamino-6-( 2' -ciano- 2'- metil-etilamino)-s- triazin (Bladex, lásd a 3 505 325 számú USA szabadalmi leírást) vált különösen jelentőssé. Ez a hatóanyag jó herbicid tulajdonságokkal rendelkezik fűféle-, gyomnövények irtásánál és különböző széleslevelű gyomokkal szemben. Ezt a hatóanyagot a kultúrnövények az Atrazinhoz képest kisebb mennyiségben viselik el és a vegetációs szakasz végén gyakorlatilag már nincs biológiai hatás. Ennek megfelelően később csírázó gyomnövények a haszonnövények növekedési szakaszának a második felében háborítatlanul növekedhetnek és ezzel a terméshozamot befolyásolják. Ezenkívül jó gyomirtás eléréséhez az Atrazinnál nagyobb hatóanyagmennyiségek szüksé-