163844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratintartalmú szálak és szövetek kezelésére

9 163844 10 15 20 35 való kezelés eló'tt vagy után kalanderen is kezelhetjük és így a kezelt szövet mérettartó volta mellett sima felületét is megőrzi viselés közben és mosás után is. Megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbi kezelés nem minden esetben szükséges vagy akár kívánatos is bizonyos fajta ruházati g cikkek esetében. A kalanderezés (vasalás) általában olymódon történik, hogy a szövetet a légkörinél nagyobb nyomáson gőzzel, vagy pedig légköri nyomáson, de valamely keményítőszer és nedvesség jelenlétében gőzzel kezelik és kisimított állapotban tartják. El lehet olymódon is járni, hogy a szövetet ,Q nagy koncetracióban alkalmazott redukálószerrel és valamely duzzasztószerrel kezelik, és a kezelőszerek feleslegének kimosása során kisimított állapotban tartják. Egy más módszer szerint a szövetet valamely duzzasztószerrel és egy alkanolamín-karbonáttal, pl. karbamiddal és dietanolamin-karbonáttal kezelik, majd megszárítják és szemi-dekatálják. A szövet ilyen kezelése kívánt esetben természetesen már a polimerkaptán-észter jelenlétében is végezhető', ezzel elérjük, hogy a zsugorodásálló kezelés ugyanabban a műveletben legyen végezhető. Ha tartós préselési hatásokat kívánunk elérni, ezt is számos különböző módon oldhatjuk meg. Az egyik módszer esetében az anyagot a polimerkaptán-észterrel kezeljük, azután dolgozzuk fel a szövetet ruházati cikkekké és így alkalmazzuk a kívánt formát kialakító préselést, pl. bordázat 25 vagy plisszírozás alakjában: kikeményítőszerként redukálószereket, bázisokat vagy túlhevített vízgőzt alkalmazva. Eljárhatunk azonban olymódon is, hogy a polimerkaptánésztert a szövet gyártásának bármely szakaszában, pl. a gerebenezett rostszalagra, a fonalakra vagy a kész szövetre visszük fel. A 30 préseléssel alakított textilanyagra a polimerkaptán-észter kikeményedése után a gyapjú tiol-csoportjait blokkoló szerek, pl. formaldehid vagy nagyobb szénatomszámú aldehidek is alkalmazhatók. A polimerkaptán- észtereknek a tartós préselési hatások elérése céljából történő alkalmazása egy előnyös módszer értelmében olymódon is történhet, hogy a kész ruhát vagy ruhadarabot, amelyen a kívánt alakhoz, pl. plisszírozást már préseléssel kialakítottuk, ebben az állapotban kezeljük a szerves oldószerben oldott polimerkaptán-észterrel. E mód- ._ szer esetében lényeges, hogy a polimerkaptán-észter alkalmazása szerves oldószeres oldat alakjában töténjék, minthogy vizes közeggel való kezelés ismét megszüntetné a szövetanyagon már kialakított préselési hatásokat. Egy további módszer értelmében az olyan szöveteket, amelyeken a tartós préselési hatást, pl. plisszírozást ki akarjuk alakítani, előbb impregnáljuk a polimerkaptán-észterrel, majd az anyagot a kívánt alakra hozzuk és ebben a helyzetben tartjuk hő és nyomás alkalmazása közben. A keratintartalmú szövetek tartós simító és zsugorodásálló „ kezelésének egy további módszere esetében a szövetet valamely keményítőszerrel kezeljük, azután nedves állapotban való melegítés útján rögzítjük a szövetet, a polimerkaptánészter vizes emulziójával vagy diszperziójával és kívánt esetben katalizátorral kezeljük, majd megszárítjuk és a polimerkaptánt kikeményítjük. Végül az így kezelt szövetet ruházati cikkekké dolgozzuk fel és a kívánt tartós alakítást, pl. plisszírozást gőzölés útján, valamely keményítőszer, mint monoetanolamin-szeszkviszutfit jelenlétében rögzítjük. A szövet ilyen tartós alakítását, akár a polimerkaptán-ész- 60 térrel való kezelést megelőzően akár azt követően, bármely ismert módszerrel végezhetjük, alak-rögzító'szerként pl. redukálószereket, bázisokat, vizet vagy túlhevített vízgőzt alkalmazva. Legtobbnyire monoetanolaimn-szeszkviszulíitot alkalmazunk erre a célra valamely duzzasztószer, pl. karbamid 65 kíséretében. A találmány szerinti eljárásban a keratintartalmú rostos anyagok kezelésére alkalmazott készítmények egyéb adalékokat, pl. antisztatikus, bakteriosztatikus, szennyeződéselleni, gombakártevők elleni, lángmentesítő és/vagy nedvesítőszereket is tartalmazhatnak. Talralmazhatnak továbbá víztaszítóvá tevő szereket, pl. paraffint, valamint fluoreszkáló hatású fehérítőszereket is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban a 75 45 hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. ..részek" -amennyiben más megadva nincs - súlyrészeket jelentenek. A kezelt szövetmintákat 40° hőmérsékleten mostuk „English Electric Reversomatic" mosógépben, a gépet az „5" programra programoztuk; az időzítő-szabályozót az „1" állásra állítva a mosásra oly vizes oldatot alkalmaztunk, amely literenkint 2 g szappanpelyhet és 0,8 g vízmentes nátriumkarbonátot tartalmazott: a folyadék/szövet súlyarány kb. 30:1 volt. A mintákat azután hideg vízben öblítettük, a gépben centrifugáltuk és 30 percig szárítottuk „ParneH Tumble Dryer" szárítóban, teljes fűtéssel. A szövetek zsugorodásai azok mosás előtti es utam méretének különbségéből számítottuk ki: a felületi zsugorodást a lineáris zsugorodás-mérések alapján számítottuk. A példákban leírt eljárásokban az alábbi polimerkaptánésztereket alkalmaztuk: polimerkaptán A: ~T3~,'4~g lÖXekvivalens) hexán-l,2,6-triol, 234,0 g (0,8 ekvivalens) „Dimer acid Empol 1022", 47,2 g (0,8 ekvivalens) hexán-l,6-diol, 27,6 g (0,3 ekvivalens) tioglikolsav, 2,5 g toluol-p-szulfonsav és 300 ml perklóretüén elegyét keverés közben, nitrogén-légkörben 5 óra hosszat forraltuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakció folyamás képződő 20 ml vizet azeotrop elegy alakjában ledesztilláltuk. Az elegyet azután vízzel mostuk mindaddig, míg a mosófolyadék el nem érte az 5-6 pH-értéket, azután az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláltuk. Az ilymódon maradékként kapott 300 g „polimerkaptán A" tiol-értéke 0,94 ekvivalens (kg volt) számított érték: 0,99 ekvivalens (kg). A fenti összetételben szereplő „Dimer acid Empol" 1022" az Unilever-Emery N.V. cég (Gouda. Hollandia) kereskedelmi forgalomban beszerezhető gyártmánya. Ez a készítmény dimerizált terítetlen C,, zsírsavakból áll, átlagos molekulasúlva kb. 570. karboxil-tartalma kb. 3,4 ekvivalens/kg. A fent leírthoz hasonló módon állítottuk elő a további kísérletekben leihasznált polimerkaptán- éstereket is. Ezek kiindulóanyagait (a mólarányok megadásával), valamint tioltartalmát az alábbi 1. táblázat mutatja. Katalizátorként a „polimerkaptán S" készítmény esetében 1 ml 50%-os kénsavat alkalmazunk, valamennyi egyéb polimerkaptán-észter előállításához az előbbi előírásban („polimerkaptán A") megadott toluol-p-szulfonsav katalizátort alkalmaztuk. I. táblázat 55 70 poli- Kiinríulóanyagok Mól-Tiolérték merkaptán arány ekv./kg B 1,1,1-trimearány tilolpropán polioxipropilénglikol (átl.mólsúly 425) adipinsav 1 2 2 1,88 tioglikolsav 3 C glicerin adipinsav 1 4 2,35 bután-1,4-diol tioglikolsav 4 3 D „Trimer sav Empol 1043" bután-1,4-diol tioglikolsav 1 3 3 1,64 E polioxipropiléntriol (átl. mólsúly 700) adipinsav bután-1,4-diol 1 3 3 1,78 tioglikolsav 3 5