163836. lajstromszámú szabadalom • Előszikráztató, nagyfeszültségű gyújtótekerccsel ellátott gyújtóberendezéshez belsőégésű motorok számára és eljárás az előszikráztató elektódjainak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. XI. 15. (BO-1331) Elsőbbsége Német Szövetségi Köztársaság 1970. XI. 16. (P 20 56 235.0)• Közzététel napja 1973. VI. 28. Megjelent 1975, IV.2. 163836 Nemzetközi osztályozás: H 01113/46 Feltaláló: dr. Siegle Gert fizikus, Renningen, Német Szövetségi Köztársaság. Tulajdonos: Robert Bosch GmbH., Stuttgart, Német Szövetségi Köztársaság. Előszikráztató, nagyfeszültségű gyújtótekerccsel ellátott gyújtóberendezéshez belsőégésű motorok számára és eljárás az előszikráztató elektródjainak előállítására A találmány tárgya előszikráztató nagyfeszültségű gyújtótekerccsel ellátott gyújtóberendezéshez belsőégésű motorok számára, amely előszikráztató közepes gyújtófeszültség értéke 8-30 kV tartományban van. Az előszikráztatónak zárt kisülési térben elhelyezett elektródjai vannak, amely elektródok kisülés hatására nehezen porladó anyagú szabad végei egymástól 1 -5 mm, előnyösen 1,5 -3 mm távolságra vannak elhelyezve, és a kisülési tér az elektródok anyagával kémiailag nem reagáló, nyomás alatt álló gázzal van töltve. A találmány tárgya továbbá eljárás az említett előszikráztató elektródjainak előállítására. A belsőégésű motorok gyújtóberendezéseiben alkalmazott, a nagyfeszültségű áramkörbe közvetlenül a gyújtógyertya előtt beiktatott, vagy magába a gyújtógyertyába beépített előszikráztatók már régóta ismertek. Az általában alkalmazott gyújtótekerccsel ellátott gyújtóberendezéseknél a gyújtógyertyára jutó feszültség viszonylag lassan nő, egészen addig, amig az a gyertya elektródjain a gyújtási feszültséget el nem éri. Ha a gyertya elpiszkolódik, azaz a gyertya elektródjait egymástól elszigetelő kerámiatest például kormot és ólomalapu anyagot tartalmazó réteggel vonódik be, megnedvesedik vagy olajossá válik, akkor az %y keletkezett vezető rétegen át a gyertya gyújtóelektródjaival párhuzamosan áram folyik, amelynek következétben a feszültség növekedésekor olyan sok energia veszhet el, hogy a szükséges gyújtási feszültséget nem lehet elérni. A motor égésterének megfelelő kialakítása, a jó keverékelőkészítés és megfelelő gyertya alkalmazása sok motornál csökkentheti a gyertyák elpiszkolódásának és ezáltal a gyújtási üzemzavarok veszélyét, de a kétütemű, Wankel és nagyteljesítményű motoroknál az. ilyen mellékáramköröket okozó .ellenálláscsökkenéseket nem lehet biztonsággal kiküszöbölni. A gyújtógyertya elé beépített előszikráztató révén a tekerccsel ellátott gyújtóberendezések mellékáramkörrel 163836 szembeni érzékenységét jelentősen csökkenteni lehet, ha az előszikráztatáshoz szükséges gyújtófeszültséget elég magas értéken tartjuk, és e feszültséget a szikraátütés után közel teljes mértékben a gyertya-elektródokra juttatjuk. 5 Sok kísérletet folytattak abban az irányban, hogy tekercses gyújtóberendezésekhez megfelelő, nem túl drága előszikráztatót készítenek, melyet mint különálló szerkezeti elemet vagy a gyertya dugaszos csatlakozójában beépítve a gyújtógyertyához lehet rögzíteni, vagy a gyertya szigetelő 10 testének furatába lehet beépíteni. Ismeretesek különösen azok a gyújtógyertyák, amelyekbe olyan előszikráztató van beépítve, amelynek kisülési tere a csatlakozó csap, vagy a ház furatán keresztül a külső környezettel van kapcsolatban. Az ilyen un. „levegőző" előszikráztató villamos paraméterei 15 azonban a gyújtógyertya teljes élettartama során nagy mértékben függenek az egymást követő gyújtások gyakoriságától, a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától. Ezeknél gyakran az üzembevétel után keletkező nitrogénoxid következtében először a szikrák számával a gyújtófeszültség 20 megnövekszik, majd pedig a kisülési térben képződött kondenzviz következtében a gyújtófeszültség egészen kis, kellő hatás kifejtésére alkalmatlan (5 kV-nál kisebb) értékre esik vissza. Ismeretesek továbbá olyan előszikráztatók, melyek 25 evakuált kisülési térrel, vagy gázzal (argon, neon, hélium, oxigén, nitrogén) töltött zárt kisülési térrel rendelkeznek. Ezek azonban az alábbi hátrányokkal rendelkeznek, amelyek elterjedtebb használatukat meghiúsították: 1) A közepes gyújtófeszültség értéke nem eléggé stabil 30 és/vagy frekvenciafüggő. 2) A kisülés az egymás után köyetkező szikrák miatt kis energiájú. 3) Kis üzemanyagtartalmu keveréknél nem biztosítanak biztos gyújtást. 35 4) Élettartamuk nem eléggé nagy.