163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására
163821 17 font/óra). A szuperfoszforsav katalizátor elemzési eredményei a következők: Komponens Süly% P2 0 s 73,0 P2 O s -ben kifejezett polifoszfát az összes P2 O s százalékában 71,7 F 0,13 Fe2 0 3 1,15 A12 0 3 0,81 MgO 0,20 S04 2,75 A keveréket ezután folyamatos működésű, gázfűtésű forgó szárítóba tápláljuk atmoszférikus nyomáson (a berendezés egyben reaktorként működik). A berendezés úgy működik, hogy az egyik végén a keveréket betápláljuk, míg a másik végén a megszárított keveréket minimális visszakeveréssel kivezetjük. A visszakeverést olyan mértékben alkalmazzuk, hogy az elpárolgó víz mennyiségét hatékonyan ellenőrizni tudjuk. A szárítóban ugyanis a keverék nedvességtartalma elég nagy kell hogy legyen a poliszacharidok lebomlásához és a termék elszenesedésének megakadályozásához. A szárítóból kilépő szilárd anyagok hőmérsékletét 88 C°-on, míg nedvességtartalmát 8,1%-on tartjuk. A keverékkel belépő további nedvességtartalom a szárítóból a fűtéshez használt füstgázzal távozik. A szárítóból kilépő szilárd anyagból vett minták redukálják a Fehling-oldatot. Az intermedier termék redukáló jellege jelzi cellobióz és maltóz típusú szerkezetek jelenlétét. A részben elreagáltatott és könnyen mozgó lucernatakarmány folyamatosan távozik a forgó szárítóból. Ez az intermedier termék külsőre száraz, sűrűsége alacsony és felülete igen nagy. Ezután a lucernatakarmányt folyamatosan beszórjuk 60 C°-on a megmaradt cukorrépa-melasszal 3,1 kg/óra (7 font/óra) arányban. A koncentrált melasz mintegy 65% poliszacharidot tartalmaz, a poliszacharid-tartalom mintegy fele vízoldható diszacharid. A melasz készségesen redukálja a Fehling-oldatot, jelezve az aldehides kondenzációba lépő karbonilcsoportok jelenlétét. A részben reakcióba lépett amidokat és poliszacharidokat tartalmazó keveréket szemcséző malomba tápláljuk, ahol a keveréket kis adagokban pillanatszerűén 340 atmoszféra (5000 font/inch2 ) nyomással összepréseljük, miközben hőmérséklete 100 C°ra emelkedik. A terméket az összepréselés után haladéktalanul a szemcséző malom préselő zónájából egy szigetelt térbe juttatjuk, ahol légköri nyomás uralkodik. Ebben a térben a részben elreagált amidok és a poliszacharidok között a reakció adiabatikusan folytatódik, és így a termék hőmérséklete 121 C°-ra emelkedik a 15 perces tartózkodási idő alatt. A 9,5 mm (3/8 inch) átmérőjű és 12,7 mm (1/2 inch) hosszú összepréselt részecskéket ezután lehűtjük. A lehűtött szemcsék felülete kemény és szilárdsága nagy. 18 A préselt szemcsék mennyisége 283,1 kg (6292 font/óra) óránként, míg összetétele a következő: Komponensek: Súly% 5 Fehérje-egyenérték 24,4 Nitrogén 3,9 Foszfor (P2 0 5 -ben kifejezve) 0,5 Nedvességtartalom 5,8 10 A betáplált nitrogén összes mennyiségéből hasznosítható termékként óránként 12,1 kg-ot (24,6 font/ óra) kaptunk vissza, így az eljárásnál a fehérje-egyenérték kihozatala 97,6%. A műveletek során ammóniagőzök jelenlétét nem tapasztaltuk. A csekély veszte-15 ség a kezelés közben jelentkező porveszteség. 5. példa 20 Ebben a példában a találmány szerinti eljárással előállított termékeknek, mint a kérődző állatok takarmányában fehérjepótló anyagoknak a hatékonyságát mutatják be. A 4. példában leírt módon előállított terméket 25 összehasonlítjuk hasonló, de kezeletlen nitrogén-forrással. A kísérleteket laboratóriumban végezzük ismert in-vitro technikát alkalmazva, minden megvizsgált anyagból négy mintát használva. Jersey fajtájú bika bendőjéből frissen bendő-folyadékot csapolunk 30 és vízzel, valamint foszfát-pufferrel hígítjuk. Mindegyik mintát úgy készítjük el, hogy a minták nitrogéntartalma egyenlő legyen, azaz 2 milliméter vizsgálati folyadékban 1,800 mikrogramm. Miután a vizsgálati mintákhoz a nitrogéntartalmú 35 termékeket hozzáadtuk, a hozzáadás után és óránként három órán át kis mennyiségű mintákat veszünk a fenti módon kapott keverékből. A kivett mintákból az ammóniát diffúziós úton elkülönítjük, majd mennyiségét megmérjük. A kísérletek eredményeit az 40 I. táblázatban adjuk meg: Az eredményekből látható, hogy bár mindig azonos mennyiségű nitrogént adtunk a bendő-folyadék mindegyik mintájához, a 4. példában leírt módon előállított termék egyenletesebb mennyiségben ad le 45 ammónia formájában nitrogént, így állatoknál hatékonyan használható, míg a kezeletlen karbamid az ammónia túl gyors felszabadulását eredményezi a bendő nedveiben olyan szinten, amely súlyos toxicitási nehézségeket okoz. 50 6. példa Ebben a példában bemutatjuk a találmány szerinti 55 eljárással előállított termék, mint vízben lassú felszívódású nitrogén-forrás hatékonyságát. 250 milliliteres csőröspohárba a 4. példában leírt módon előállított, tökéletesen ép szemcsékből pontosan 15 grammot bemérünk. Ezután 150 ml desztillált 60 vizet adunk hozzá, a pohár tartalmát óvatosan össze-
