163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására
163821 27 28 mú terméket a környezeti hőmérsékletre (24 C°) hűtjük és a 14. példában leírt felhasználásig tároljuk. A termék fehérje-egyenértéke 23,5% és összesen mintegy 51% megemészthető tápanyagot tartalmaz. A továbbiakban a terméket „A" termék néven említjük. 14. példa Ebben a példában takarmányozási kísérleteket végzünk a találmány szerinti eljárás hatékonyságának bemutatására kérődző állatoknak a 13. példában leírt módon előállított egyenletes tápértékű „A" termékkel és más nagyenergiájú tápanyaggal, így zsiradékkal, keményítővel, gabonával stb. végzett etetése esetén. A takarmányozási kísérleteket 27—31,5 kg súlyú (60—70) font juhokkal végezzük. A tápanyag hatásosságát a 30 napos kísérleti időszak során a juhok súlyán mérjük le. Tíz juhból álló csoportot olyan kevert tápanyaggal etetünk, melynek 63%-a tökéletesen emészthető tápanyag és fehérjeegyenértéke mintegy 6,6%. Annak érdekében, hogy bemutathassuk a tápanyag ízletességét, — valamint a kérődző állatok maximális súlyának elérésére — a tápanyag korlátlan mennyiségben állt az állatok rendelkezésére. 7 napos időszak után -mialatt az állatok hozzászoknak az új tápanyaghoz — 30 napon át rögzítjük az állatok súlyadatait. A kísérletnél használt tápanyag összetételét az alábbi táblázatban mutatjuk be: Juhok etetésénél használt tápanyag összetétele 10 15 20 Komponens Kg/tonna tápanyag „A termék 149 (330 font) Kukorica 120 (266 font) Árpa 164 (364 font) Melasz 45 (100 font) Keményítő 45 (100 font) Zsiradék 18 ( 40 font) Szalma 360 (800 font) Az ismert takarmányszabványoknak megfelelően ez a tápanyag tápértéke kiegyensúlyozott. A tápanyagot őrléssel lisztszerűvé alakítjuk, majd extruziós típusú szemcséző malomban szemcsékké alakítjuk. Amennyiben kívánatos, a tápanyag liszt formájában is feletethető az állatokkal. A kísérleti tápanyaggal etetett juhoknál a 30 napos kísérleti időszak alatt az átlagos napi súlynövekedés 0,11 kg (0,24 font) juhonként. A 7 napos szoktatási időszakban az állatok a tápanyagot jól megszogják. A kérődző állatok a felvett nitrogén 25%-át szervezetükben feldolgozzák, következtetésképpen a nitrogén felhasználásának aránya igen jó. összehasonlító vizsgálatot végzünk úgy, hogy a juhokat a fenti módon olyan tápanyaggal etetjük, amelynek összetétele megegyezik a fent megadott összetétellel, azzal a különbséggel, hogy a 149 kg (330 font) „A" termék helyett a tápanyaghoz 143 kg 14 ' (310 font) dehidratált lucernát és 5,4 kg (12 font) karbamidot keverünk. E karbamiddal kiegészített tápanyagot a juhok viszonylag nehezen szokják meg, és a 30 napos kísérleti időszak alatt a juhok átlagos napi súlynövekedése csak 0,032 kg (0,07 font) juhonként. Megállapítható tehát, hogy a karbamiddal kiegészített tápanyaggal etetett juhok súlynövekedése messze elmarad a találmány szerinti eljárással előállított lassú felszívódású termékkel táplált juhokétól. 15. példa Ebben a példában bemutatjuk, hogy hogyan lehet felhasználni a találmány szerinti eljárásnál a hulladékszerű vagy melléktermékként kapott szénhidrátokat. A példában melléktermékként kapott szénhidrátként a narancs feldolgozásánál a narancslé kisajtolása után megszárított gyümölcsvelőt használjuk. A narancsvelő összetétele a következő: Komponens Poliszacharidok Nedvességtartalom 25 Hamu Nitrogén 30 35 40 45 50 Súly% 48,1 10,1 5,1 0,4 Az összetételben található poliszacharidoknak két fő típusuk van: a narancs vázszerkezetét, azaz rostjait alkotó vízben nem oldódó poliszacharidok és a vízben oldódó poliszacharidok, köztük az egyszerű cukrok. Adott esetben a poliszacharidok túlnyomó része vízben oldhatatlan. Mintegy 400 súlyrész szárított narancsvelőt összekeverünk 10 térfogatrész „A" oldattal és 100 térfogatrész, 40 súlyrész karbamidot tartalmazó vizes karbamidoldattal. Az így kapott keveréket reagáltatjuk és szárítjuk forgó szárítóban 25 perc alatt légköri nyomáson úgy, hogy a reaktor külső fűtésével a szárítóban az anyag hőmérsékletét mintegy 96 C°-on tartjuk. A reakciókeverékből vett mintákat megvizsgáljuk Fehling-oldattal, a próba negatív, azaz az aldehidszerű karbonilcsoportok jelenléte kimutatható. A fenti módon kapott, részben reakcióba lépett keveréket ezután 50 súlyrész szennyvíziszappal összekeverjük, az iszapot előzetesen 104 C°-on 20 percen át hevítjük, hogy az életképes baktériumokat vagy penészgombákat elpusztítsuk. A szennyvíziszap összetétele a következő: Komponens 55 Poliszacharidok Hamu Nitrogén Foszfátok (P2 O s -ben kifejezve) 60 Nedvességtartalom Súly% 51,0 18,1 4,1 2,5 2,8
