163725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőanyagok előállítására mészben dús pernyéből
3 163725 4 való együttes felhasználás utján: NaOH, Na2 HP0 4 , NaP0 4 , NaHS0 4 , H 2 S0 4 , Na 2 C0 3> NaHC03, HCl, vizüveg, kálitimsó, aluminiumpor, őrölt aluminiumforgács, aluminiumszulfát, kalciumklorid (1-3 %) vagy magnéziumklorid [v.o. DRP 210540 (1907.jj. 5. A hamufajták duzzadási tulajdonságainak meszszemenő kiküszöbölése azáltal, hogy ezeket különböző technológiai müveletekkel kivitelezett oltásnak vetik alá. így pl. javasolták a mésztartalmú duzzadó pernyefajták hosszabb ideig történő áztatását vagy szabadban történő hányőban való tartását. A légköri behatás alatt a szabad CaO mészhidráttá vagy kalciumkarbonáttá alakul át. Javasolták továbbá a pernyék szabad mésztartalmának oltására a normál- vagy túlnyomáson kivitelezett hidrotermális kezelést. A pernyék gipsztartalmára visszavezethető duzzadást hidrotermális kezeléssel (a CaS04 nek CaS04 .2H20-vá történő átalakitása), ekvivalens mennyiségű stroncium-, báriumvagy ólom-sókkal nehezen oldható szulfátokká történő átalakítással, végül a szulfátoknak a pernyenyersanyagból vizzel való kilúgozásával lehet kiküszöbölni [y.ö. Doorentz, R. und Ettél, O.: Braunkohlenfilterasche (BFA) als Bindemittal Bauplanung und Bautechnik 2 (1948) H. 10. p. 293-297.]. 6. A pernye -alapú építőanyagok kellő térfogat-, viz- és fagyállósága olyan módon is elérhető, hogy meghatározott kémiai tulajdonságokkal rendelkező pernyéket válogatnak ki és ezeket önmagukban vagy más ismert adalékanyagokkal elkeverve megfelelő időtartamig 30-90 C° közötti hőmérsékleten gőzölik jy. ö . Patschke, E.: Mischbinder aus Braunkohlenfilteraschen, Silikattechnik 4 (1935) H. 8. p. 365-373 és 76738 számú NDK szabadalmi leirásj. A pernyék kötőanyagtulajdonságainak javítása céljából bizonyos esetekben a felsorolt ismert eljárásokat kombinálták. így pl. a barnaszén-szürőhamu hidraulikus kötőanyagként habarcs és beton előállításánál történő alkalmazása esetén (előnyösen utbeton és cementstabilizálási célokra) javasolták azt, hogy a hamut nedves levegővel történő átkeverés közben homogenizálják, végül portlandcement vagy vegyszerek hozzáadásával vagy azok nélkül megőröljék. Szemcsézett adalékanyagok előállításánál a szürőhamukat először különböző adalékanyagokkal, mint mésszel, kohócementtel, természetes gipsszel, vakoló gipsszel, kalciumkloriddal és magnéziumszulfáttal elkeverik, granulálják, végül hidrotermális kikeményités közben normál nyomáson gőzkamrában kezelik £v. ö. Buck, P.: Von der Braunkohlenfilterasche zum Schlackennassbinder, Strassen- und Tiefbau 3 (1949) p . 293-298 és 210 540 számú NSZK szabadalmi leírás], A pernye alkalmazásán alapuló építőanyag előállítási eljárások műszaki és gazdasági hátrányai a pernyék népgazdasági szempontból szeTesebbkörü hasznosítását gátolják. A pernyék minőségi tulaj -donságából eredő ingadozás kiküszöbölésére alkalmazott homogenizálás - amely bizonyos eljárások 5 esetében a hamuk ipari hasznosítását teszi lehetővé - a legtöbb esetben nem valósitható meg, mert mind az erőmüvekben, mind a megfelelő épitőanyagipari üzemekben a homogenizáló berendezések felállitása tetemes beruházási költségekkel jár. 10 Anyagi összetétel szempontjából különösen alkalmas hamufajták kiválasztása műszaki szempontból ugyan lehetséges, azonban költséges. A pernyék pótlólagos őrlése sok esetben javitja a szilárdsági tulajdonságokat, nem küszöbölhetők azon-15 ban ki a legtöbb esetben az őrölt pernyéből előállított épitőanyagoknál fellépő duzzadási és elbomlási jelenségek. A pernyék kötőanyag-tulajdonságainak javítására javasolt adalékanyagok, mint NaOH, Na2 HP0 4 , 20 NaHS04 , H 2 S0 4 , Na 2 C0 3 , HCl, vizUveg, kálitimsó, aluminiumpor, őrölt aluminiumforgács, aluminiumszulfát és kalciumklorid (1-3 %-os) adagolása a kötőanyaghoz vagy a keverővizhez egyes esetekben eredményes lehet, ennek ellenére meg-25 állapitható, hogy az ilyen adalékanyagok kiválasztása és adagolása a legtöbb esetben empirikus módon történik. Ezáltal ellentmondásos eredményekhez jutnak. A pernyék kötőanyag-tulajdonságait befolyásoló általános érvényű megállapítás emiatt 30 nem tehető. Az elvégzett fáradságos kisérletek ellenére minden törekvés meghiúsult abban az irányban, hogy különböző jellegű adalékanyagok felhasználásával mészben dus barnaszén szürőhamuból víz- és 35 fagyálló szemcseszerü adalékanyagokat lehessen előállítani. A 65 766 számú NDK szabadalmi leírás szerint lehetővé vált ugyan nagy korai szilárdságú és jó végszilárdsággal rendelkező térfogat-, viz- és fagyálló építőanyagok előállítása meghatá-40 rozott kémiai összetételnek megfelelő képződési állapotban levő hamukból kiindulva, magnéziumklorid vagy kalciumklorid hozzáadásával kötőanyaggal való feldolgozásban vagy a két só keverékének alkalmazásával különböző építőanyagok gyártásánál. 45 Ennek az eljárásnak jelentős hátránya azonban az a körülmény, hogy a kellő víz- és fagyállóság csak az épitőanyag előállítása után 5 nap leforgása alatt alakul ki. A termék minőségi romlásának elkerülése céljából tehát egy legalább 5 napos köz-50 benső tárolás válik szükségessé. Attól eltekintve, hogy számos esetben alkalmas tároló területek ilyen célra nem állnak rendelkezésre, ez a közbenső tárolás a végtermék gazdaságosságát jelentős mértékben rontja. A pernyék 55 hidrotermális feldolgozása, gőzkamrában vagy autoklávban épitőanyag előállítására való felhasználás előtt nem mindenkor valósitható meg, mert az ilyen hamuban jelenlevő szabad mész olyan mértékben hidratálódik, hogy az ilyen hamufajták 60 mésztartalmából eredő duzzadás maradéktalanul nem kerülhető el. így pl. számos kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy mészben dus hamuknak gőzkamrában való több órás 80 C°-on való kezelése és ezt követő autoklávos keményitése után az 65 így kezelt pernyékből előállított épitőanyagoknál 2
