163714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás analgetikus hatású béta piperazinil-fahéjaldehid-származékok és sóik előállítására

7 163715 8 Az (I) általános képletU észtert önmagában ismert módon közvetlenül is a megfelelő savamiddá ala­kithatjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy egy (I) általános képletU észtert önmagában ismert módon átészterezéssel egy másik [pl. (XI) általános kép­letU savból készített] észterből állitunk elő. Az A és B helyén oxigénhidat tartalmazó (II) ál­talános képletU kiindulási anyagokat az (11,1) álta­lános képletU vegyületeknek az (I) általános képle­tU vegyületekkel kapcsolatban leirt módon történő epoxidálásával állithatjuk elő. Az (V) és (VII) általános képletU kiindulási anya­gokat pl. oly módon állithatjuk elő, hogy valamely (11,1) általános képletU vegyületet valamely (XII) általános képletU vegyülettel (mely képletben Rß , R9 és RJO jelentése a (IV) általános képletnél meg­adott) reagáltatunk a fentiekben a Wittig-reakció kapcsán megadott módon. Egy kapott (VII) általános képletU vegyületet - amennyiben A' és B' egyUtt további kötést alkotnak - adott esetben a fent ismer­tetett módon epoxidálhatunk. A K helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (IX) általános képletU kiindulási anyagokat pl. oly mó­don állithatjuk elő, hogy valamely (I) általános kép­letU kis szénatomszámu alkilésztert (ahol A és B egyUtt további kötést alkotnak) (kis szénatomszámu) - alkoxi- (kis s zénatoms zámu )• alkilénoxi- alkáli - alu -miniumhidriddel vagy alkálifémaluminiumhidriddel, előnyösen bisz-(metoxi-etilénoxi)-nátrium-alumini­umhidriddel ill. litiumaluminiumhidriddel reagálta­tunk. A kiindulási anyagot Ql) általános képletU észtert] oldhatósági tulajdonságainak megfelelően valamely oldószerben [pl. tetrahidrofuránban di­oxánban, etiléterben, hexánban, toluolban vagy xi­lolban; (kis szénatomszámu)-alkoxi-(kis szénatom­számu^lkilénoxiralkáliraluminiumhidrid esetén elő­nyösen benzolban, mig alkálifémaluminiumhidrid esetében előnyösen éterben vagy tetrahidrofuránban] oldjuk. A redukálőszert - előnyösen benzolos oldat­ban - hozzáadjuk. A hidridet általában ekvimoláris mennyiségben elégséges alkalmazni, azonban bizo­nyos esetekben kb. 10-20%-os hidrid-felesleg elő­nyös. A reakció-hőmérséklet tág határokon belül változtatható. A hidrogénezést a kiindulási anyagtól függően -70 C° és + 80 C° közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Előnyösen 0-20 C°-on dolgozhatunk. A kapott alkoholt kivánt esetben epoxidálhatjuk és/vagy (IX) általános képletU halogeniddé (ahol K jelentése klór-, brőm- vagy jódatom) alakithatjuk. A (IX) általános képletU alkoholnak (ahol K=hid­roxil-csoport) (IX) általános képletU halogeniddé (ahol K= halogénatom) történő átalakításánál az al­koholt iners oldószerben (pl.petroléterben, benzol­ban, hexánban, előnyösen tetrahidrofuránban) old­juk és sav megkötőszer (pl. piridin, trietilamin, kinolin stb., előnyösen piridin) jelenlétében halo­génezőszerrel (pl.tionilkloriddal, foszfortriklorid­dal, tionilbromiddal, foszforoxikloriddal, előnyösen tionilkloriddal) reagáltatjuk. Egy (XI) általános képletU savat pl. egy (I) ál­talános képletU észternek önmagában ismert módon történő elszappanositása utján állithatunk elő. A savakat elsősorban az átészterezés utján nehézke­sen előállítható (I) általános képletU észterek elő­állításánál kiindulási anyagként alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletU vegyületek cisz/transz -izomer-keverék alakjában képződnek. A keveréket pl. szelektív aktivitással rendelkező, anyagon törté­nő adszorpció utján választhatjuk szét az izomer formákra. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az izo­mer-keveréket iners szerves oldószerben (pl. he­xánban, éterben vagy etilacetátban) oldjuk és kova­savgélen adszorbeáljuk. A különböző zónákon adszor­beált izomereket a fentiekben emiitett oldószerek­kel vagy öldőszer-elegyekkel eluálhatjuk és izolál­hatjuk. Az izomer-keveréket bizonyos esetekben frakcio­nált désztilláció vagy adott esetben preparativ gáz­kromatográfia vagy preparativ vékonyrétegkromatog­ráfia segítségével is szétválaszthatjuk. Az (I) általános képletU vegyületek kártevők ir­tására alkalmazhatók. Az eddig ismert legtöbb kár­tevőirtószerrel ellentétben - melyek az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítják el, bé­nítják meg vagy Űzik el - az (I) általános képletU vegyületek az állati szervezet hormon-rendszerébe avatkoznak be. Rovaroknál pl. megzavarják az imágóvá történő átalakulást, a fejlődőképes peték lerakását és a lerakott normál peték kifejlődését. A generációs ciklus megszakad és az állatok köz­vetett módon elpusztulnak. Az (I) általános képletU vegyületek gerincesekre nézve gyakorlatilag nem mérgezőek; toxicitásuk 2500 mg/kg testsúly felet­ti érték. A felhalmozódás veszélye ezért kizártnak tekinthető. Az (I) általános képletU vegyületeket kártevők (pl. állatok, növények és raktárak kárte­vőinek) irtására veszélytelenül felhasználhatjuk. Az (I) általános képletU vegyületek különösen ge­rinctelen állatok (pl. artropódák és nematódák, kü­lönösen rovarok pl. Tenebrio molitor, Tineola bi­selliella, Carpocapsa pomonella, Leptinotarsa de­cemlineata, Calandra granaria, Dysdercus ciflgu­latus vagy Ephestia kUhniella) irtására alkalmaz­hatók. A kivánt hatás eléréséhez általában már. 10"3-10"6 g/cm2 hatóanyag-koncentráció elegendő. Dysdercus cingulatus: Steriláns hatás. 90 cm2 felületű szUrőpapir-csikokat a hatóanyag acetonos oldatával egyenletesen bepermetezUnk és száradni hagyunk. Variánsonként l-l mUanyagpoha­rat a szUrőpapirral kibélelünk és a poharakba 3-4 pár frissen kifejlődött imágót helyezünk, melyeket gyapotmaggal etetünk és vizzel itatunk. A petelera­kás néhány nap múlva megtörténik. A petéket na­ponta eltávolítjuk és a lárvák kibújásához alkalmas edénybe helyezzük. A teszt-vegyület hatása abban áll, hogy az emb­riók a petében vagy a lárvák röviddel a kibújás után elpusztulnak(a lárvák életképességét csak a 2. lárvastádiumig vizsgáljuk). A kapott eredményeket a kontrollhoz viszonyí­tott petepusztulás %-ában adjuk meg. A hatóanyag adagolását 10"x g hatóanyag/cm 2 szürőpapir dimenzióban adjuk meg; e szerint 5 = 10-5 g/cm2. (Tábl. 5.old.) A hatóanyagot pl. emulziók, szuszpenziók, be­porzó készítmények, oldatok vagy aeroszolok alak­jában alkalmazhatjuk. Bizonyos esetekben a véden­dő tárgyakat (pl. élelmiszereket, vetőmágvakat) közvetlenül impregnálhatjuk, a hatóanyaggal vagy oldatával. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents