163697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

163697 9 10 ból, például kvarcból vagy tiszta alumíniumoxidból álló 65 és 65' csövek veszik körül, amelyek a 60 oldalfalon kívül nyúlnak. Ezek a csövek nem oxidálódó acélból készült és nagyon kicsiny átmérőjű 66 és 66' csöveket vesznek körül; ezek axiálisan a 65 és 65' csövek belsején kívülre nyúlnak és a 67, 67' hajlékony csövekhez kapcsolódnak, amelyeket hűtőközeggel, például levegővel táplálunk. A 66 és 66' csövek a 65 és 65' csövek belsejéhez vannak rögzítve, például a 67 és 67' tömítőgyűrűk segítségével. A hűtőközeg, például levegő, a 66 és 66' csöveken kering egészen az 57 húzókamrába benyúlva, ahol a 66 és 66' csövekben erre a célra készült 68 és 68' nyílások útján eléri a 65, 66, valamint 65' és 66' csövek által alkotott gyűrű alakú részt. Ez a hűtőlevegő azután a 65 és 65' csövekben erre a célra készített 69 és 69' nyílásokon a szabadba távozik. Ez a levegőkörfolyamat lehetővé teszi, hogy a 65, 65', 66 és 66' csöveket viszonylag alacsony hőmérsékleten tartsuk és így elkerüljük deformációjukat. Ellenben a 63 és 63' lapok nem hűlnek le észrevehető módon, és szigetelt 70 és 70' vezetékek útján jelfeldolgozó egységhez vannak kapcsolva, amelyet a későbbiekben részletesen ismertetünk. Másrészt előnyös, ahogy a 7. ábra mutatja, ha a 63 és 63' lapokat, valamint a 64 és 64' rudakat védőréteggel fedjük be oly módon, hogy az említett lapok és rudak fémrésze védve legyen az oxidációtól. E védőréteg kialakítására kevéssé olvadó üveget, karbidot, nitridet, boridot vagy szilicidet alkalmazunk. Az 56 üvegszalag azon részei, amelyek a 63 és 63' lapokkal szemben helyezkednek el, olyan hőmérsékleten vannak, hogy azokat jó villamos vezető anyagnak tekinthetjük és az olvadt üvegfürdőt, ahonnan az üvegszalagot húzzuk, nagy terjedelmére való tekintettel föld potenciálúnak tekinthetjük, így nem is szükséges azt a földdel összekötni. Ily módon a 63 és 63' lapok és az 56 üvegszalag mint fegyverzetek két kondenzátort alkotnak; az egyik kondenzátort a 63 lap hozza létre az üvegszalaggal, a másikat pedig az üvegszalag képezi a 63' lappal. Az 57 húzókamra légterének azon részei, amelyek a 63 és 63' lapok, valamint az 56 üvegszalag közötti teret foglalják el, dielektrikumként szolgálnak. Ennek következtében, amint gyűrődés vagy hasonló hiba keletkezik az üvegszalagban, ez a hiba úgy jelentkezik, hogy az említett kondenzátorok kapacitása változik, így például, amint az 56 üvegszalagban gyűrődés keletkezik, az üvegszalag közeledik az említett lapok egyikéhez és eltávolodik a másik elektródától; ennek az lesz a következménye, hogy az üvegszalag és az első elektróda által alkotott kondenzátor kapacitása megnövekszik, míg az üvegszalag és a másik elektróda által képezett kondenzátor kapacitása csökken. A kapacitásváltozásokat a 8. ábrán feltüntetett 73 jelfeldolgozó egységgel mérjük, amelyhez az elektródák 70 és 70' vezetékek útján kapcsolódnak. A 73 jelfeldolgozó egység jelet ad ki, amikor előnyösen előre meghatározott amplitúdóértékű változás áll be az említett kondenzátorok kapacitásváltozásában. Ez a jel például arányos lehet az említett kondenzátorok kapacitásváltozásával, vagy egyszerűen e kapacitásváltozások különbségének a függvénye lehet. Ez a jel azután a 74 vezetéken keresztül erősítő primer tekercsére jut például oly módon, ahogy azt az 5. ábrán feltüntettük; ez azután valamely riasztóberendezéshez kapcsolódik, például az 1. ábrán bemutatott 23 riasztóegység-5 hez, össze van kötve továbbá egy vezérlő berendezéssel is, amely a mozgó hengereket, így például az 1. ábrán látható 6' és 7' hengerekhez hasonló hengereket mozgatja azért, hogy ezek az üvegszalag alsó részét visszatartsák, ha ez éppen eltörött és így megakadá-10 lyozzák annak a húzóakna aljára történő visszaesését. Ezt a 73 jelfeldolgozó egységet egyrészt a 76 hálózat által adott hálózati feszültségen levő 75 vezeték segítségével, másrészt pedig a 78 genetáror, amelyet szintén a 76 hálózat táplál, által létrehozott í5 nagyfrekvenciás váltakozó feszültségen levő 77 vezetékek útján tápláljuk. A 9. ábra szerint a 79 üvegszalagot a húzókamrán keresztül, amelynek csak egy része van feltüntetve és amelyet a 80, 81 és 82 falak határolnak, felfelé 20 húzzuk. Ha gyűrődés képződik az üvegszalagban, ez nyomásváltozást okoz az üvegszalag mentén elhelyezett fúvókás jelátalakítókban. A 79 üvegszalag mindkét oldalsó széle közelében és kissé az oldalgörgők felett, amelyekből csupán a 84 és 84'-vel 25 jelölt görgőpárt tüntettük fel, a 83 és 83' cső helyezkedik el oly módon, hogy e csövek végei, amelyek a húzókamrában vannak és 85, 85' csőcsonkokkal vannak ellátva, a 79 üvegszalag ellenkező felületeire irányított fúvókákat alkotnak. A csőcsonkok elég tá-30 vol vannak ahhoz, hogy amikor gyűrődés keletkezik a szalagban, az üveg ne kerüljön érintkezésbe azokkal, nehogy a csőcsonkokat az olvadt üveg beszennyezze. A 83 és 83' csöveket 86 és 86' koncentrikus csövek tartják; ezek a húzókamra 82 falán 35 átmennek és a végeik a húzókamrában légmentesen el vannak zárva, míg a húzókamrán kívül levő végeket 87 és 87' tömítésekkel oly módon zárjuk le, hogy lehetővé váljék hűtőfolyadékot, például vizet szállító 88, 88', 89 és 89' tápcsövek bevezetése. A 83 és 40 86, valamint a 83' és 86' koncentrikus csövek által kialakított hőelnyelő teret hűtőfolyadék táplálja; ez lehetővé teszi a 83 és 83' csövekben levő mérőgáz, például levegő, lehűtését. A 83 és 83' csövek egy-egy 90 és 90' leszűkített szakasszal rendelkeznek és ezek 45 a csőben nyomásesést okoznak. A 83 és 83' csövek a húzókamrán kívül fekvő végeikkel hajlékony közös 91 vezeték útján 92 nyomásszabályozóhoz kapcsolódnak. Ez a nyomásszabályozó lehetővé teszi, hogy a 90 és 90' leszűkített szakaszon át a 83 és 83' 50 csövekben állandó nyomást tartsunk fenn. A 90 és 90' leszűkített szakaszok mentén a 83 és 83' csövek a 93 és 93' csövek segítségével 94 jelfeldolgozó egységhez csatlakoznak, amely előnyösen a húzókamrán kívül helyezkedik el, és a 83 és 83' csövekben 55 a 90 és 90' leszűkített szakaszok mentén keletkező nyomásváltozásokkal vagy azok különbségével arányos feszültséget hoz létre, amikor az üvegszalag gyűrődik. Ez a jel azután az 5. ábrán feltüntetett erősítő primer tekercsének adódik át. Ez az erősítő 60 egy riasztókészülékkel és egy mozgó hengerrel rendelkező vezérlő berendezéssel ahhoz hasonlóan lehet összekapcsolva, ahogy azt az 1. ábrán bemutattuk. A készülék működését a következőképpen írhat-65 juk le: amikor a húzott 79 üvegszalagban gyűrődés 5