163697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

163697 3 rint, hogyan befolyásoljuk és/vagy ellenőrizzük a műveleteket. A jelzőrendszer kiialakítható úgy, hogy abban az esetben ad ki jelet, ha az üvegszalag valóban érintkezik a mellette elhelyezett érzékelő szerv egy vagy több elemével. Ez a megoldás igen nagy megbízhatóságú jelzőrendszert eredményez. Az üvegszalag ellenkező oldalain levő érzékelő szervek lehetnek például elektródák vagy rezgő karok, amelyek villamos jelzőkör részét alkotják. Ez a rendszer lehetővé teszi egy jel kibocsátását abban az esetben, ha villamos áramkör létesül azáltal, hogy az üvegszalag érintkezik valamelyik elektródával, vagy valamelyik rezgőkar elmozdul. Amennyiben érzékelő kapcsolókat alkalmazunk, olyan igen érzékeny mikro-kapcsolókat kell használnunk, amelyek a legcsekélyebb érintésre is jelet adnak. Egy más megoldás szerint, a jelzőrendszer akkor ad ki jelet, ha az üvegszalag és az érzékelő szerv közötti távolság egy előre meghatározott érték alá csökken vagy fölé emelkedik, amely érték lehet egy minimális érték, vagy lehet a rendszer érzékenységének függvénye. Ennek a megoldási módnak az az előnye, hogy az üvegszalagnak az érzékelő szervekkel való érintkezését el lehet kerülni, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy ezeket a szerveket az olvadt üveg beszennyezi, ami a jelzőrendszer meghibásodását okozhatná. Ez az előny olyan elrendezéssel biztosítható, ahol az érzékelő szervek elektródák, amelyek az üvegszalaggal, mint harmadik földelt elektródával kondenzátorokat alkotnak, és az elektródákhoz csatlakoztatott jelfeldolgozó egység a kondenzátorok kapacitásváltozását érzékeli. Megoldható az érintésmentes érzékelés még úgy is, hogy érzékelő szervként olyan fúvókás jelátalakítókat alkalmazunk, amelyeknek torlólemeze maga az üvegszalag. Az üvegszalag elmozdulására az üvegszalag két oldalán elhelyezett két fúvókás jelátalakító ellentétes előjelű kimenő jelet ad ki. Az érzékelő szervek az üvegszalag mentén, előnyösen az olvadt üvegfürdő felszínének közelében vannak, mivel ez az a hely, ahol általában azonnal jelentkezik a gyűrődés. A jelzőrendszer érzékelő szervei, amelyek a szalag két oldalán helyezkednek el, akár egy közös jelfeldolgozó egységgel lehetnek összekötve, vagy független jelfeldolgozó egységekhez is kapcsolódhatnak. A jelfeldolgozó egység által kibocsátott jellel előnyösen olyan tartókészüléket működtethetünk, amely alkalmas az üvegszalag megfogására, hogy megakadályozzuk annak leesését, amikor a gyűrődés az üvegszalag törésével jár együtt. Ez lehetővé teszi a komolyabb üzemzavarok elkerülését. A jelfeldolgozó egység által előállított jellel egy vezérlőszerkezetet működtethetünk, amely az üvegszalaggal érintkező egy vagy több mozgó hengert vezérel. Célszerű lehet az a megoldás is, hogy az üvegszalagban keletkező gyűrődés kialakulása esetén előállított jellel automatikusan vezéreljük a húzógépet. Függetlenül azonban attól, hogy ilyen vezérlést végzünk-e vagy nem, előnyös, ha a jelzőrendszer akusztikai vagy optikai jelzőkészülékkel is rendelkezik, amely közvetlenül felhívja a kezelősze-4 mélyzet figyelmét arra, hogy a húzott üvegszalagban gyűrődést eredményező meghibásodás van. Ahogy az előzőekben már említettük, gyűrődés az üvegszalagban nem szükségszerűen a szalag törésé-5 nek köszönhető, hanem okozhatja azt az üveg húzási sebességének csökkenése is. Egy riasztókészülék bekapcsolása felhívja a kezelőszemélyzet figyelmét a húzási sebesség csökkenésére. így^lehetővé válik a beavatkozás még mielőtt az üvegszalag eltörne. 10 A találmány szerinti megoldás alkalmazható Pittsburgh-eljárás során használatos húzóaknákon keresztül történő vertikális üveghúzásnál. Ennél az eljárásnál szokásos a húzóakna alján legalább egy olyan — ismert kivitelű — hengerpár elhelyezése, is amely hengerpár nem érintkezik az üveggel, de amely segítségével az üveget megfoghatjuk a húzóakna magasabb részén kelekező szalagtörés esetén. Az ismert megoldásoknál az említett egyik vagy mindegyik pár egyik hengere rögzített, a másik pe-20 dig mozgatható, amely érintkezésbe hozható az üvegszalaggal, mihelyt a húzógép felügyeletével megbízott személy részére jelzés érkezik. A találmány szerinti jelzőrendszer automatikusan is működhet oly módon, hogy vezérli a Pittsburgh húzó-25 gépben a mozgó henger vagy hengerek elmozdulását. A találmány szerinti megoldás azonban nem csupán a Pittsburgh típusú húzóaknán keresztül történő vertikális húzás esetén használható. 30 A találmány szerinti megoldás ugyancsak alkalmazható a Colburn-eljárás szerinti üveghúzás esetén is, amely szerint az üvegszalagot az olvasztott üvegfürdőből először függőlegesen húzzuk, utána pedig egy hajlító hengeren átvíve meghajlítjuk, majd 35 vízszintes irányban menesztjük. Egy ilyen eljárás szerint az üvegszalagban keletkezett gyűrődés kialakulásakor előállított jel hasonlóképpen működésbe hozhat egy vagy több hengert, vagy ezenkívül még egyéb típusú olyan készüléket 40 vagy készülékeket, amely vagy amelyek arra szolgálnak, hogy megfogják az üvegszalagot az olvadt üvegfürdő és a törés helye között. A találmány tárgyát a továbbiakban néhány nem korlátozó jellegű kiviteli példa kapcsán ismertetjük, 45 amelyeket a csatolt vázlatos rajzokon mutatunk be. Az 1. ábra olyan síküveg gyártó berendezés egy részének vázlatos metszetét mutatja, amely a találmány szerinti jelzőrendszerrel van ellátva. A 2. ábra olyan elektródapár elrendezését mtrtat-50 ja be, amelyet az 1. ábrán feltüntetett berendezés jelzőrendszerében használunk. A 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett berendezésben használt elektródák metszeti ábrázolása. A 4. ábra a találmánynak megfelelő jelzőrendszer 55 egy kiviteli példájának áramköri vázlata. Az 5. ábra a találmánynak megfelelő jelzőrendszer egy másik kiviteli példájának áramköri vázlata. A 6. ábra egy más alakú húzóberendezés húzókamrája egy részének vázlatos metszete, amely más 60 típusú — találmánynak megfelelő — jelzőberendezéssel van ellátva. A 7. ábra a 6. ábrán feltüntetett berendezésben használt elektródák építőelemeinek vázlatos metszete. 65 A 8. ábra vázlatosan mutatja be a 6. ábra szerinti 2