163675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mechanikai igénybevétellel szemben ellenálló hőálló gépzsír előállítására
163675 3 hogy ez az elképzelés a komplex zsírok asszociációs elméletével némileg ellentétben áll, amit igazol is a közlemény 31. oldalán a III. táblázat, melyből látható, hogy az ilyen zsírok cseppenéspontja nem kielégítő (<200 °C) és mechanikai stabilitásuk gyenge (Jpen=»60). Ebben a közleményben a kalciumkomplex zsírok gyártására is található olyan utalás, mellyel a fenti, mérsékelten mechanikai és hőstabil zsírok előállíthatók. Mindezen eljárások és alapanyagkombinációk segítségével kb. 180—200°C-ig hőálló, a NLGI 2. és 3. fokozatnál nem lágyabb, mechanikailag mérsékelten stabilis, 120 °C felett keményedő zsírokat lehet előállítani, amelyek a maguk idajében a fenti speciális kationú zsírokhoz képest haladást jelentettek, de a legújabb és a fentebb ismerteit hármas igényt már nem elégítik ki. A lágy, NGLI 0 és 1. csoportnak megfelelő 200 °C felett is hőálló, legalább 500 óráig alkalmazható és ilyen körülmények között nem keményedő komplex gépzsírok kidolgozására ismeretesek újabb törekvések. Ilyen a California Research Corporation (Dean, Craddle, Francia szab. 1 365 131, 1963) eljárása, mely a célt igen bonyolult módon úgy közelíti meg, hogy kalcium-hidroxisztearát-kalcium-acetát komplexet képez olajban, melynek stabilizálásakor alkilmetakrilát és vinilpirrolidon kopolimert, kalcium hidroxid és karbamid reakciójával előállított finomeloszlású CaC03-at és végül feles Ca(OH) a -ot kell adagolni, úgyhogy az elegy végső olajtartalma alacsony, hamutartalma nagy. Ennek ellenére ez a zsírtípus is NLGI. 2. és 3. csoportnak megfelelő konzisztenciát valósít meg kellő mechanikai stabilitás mellett, a lágyabb zsírok mechanikai stabilitása nem kielégítő (Apen>60). További javaslat a kérdés megoldására a California Research Corp. szabadalma (Dreher, USA szab. 3 156 944, 1965), melyben víztartalmú kálcium-hidroxisztearát-kalcium-acetát komplex zsírt írnak le, azzal, hogy az karbamid és Ca(OH)2 reakciójával előállított kalciumkarbonátot tartalmazzon. A fent említett követelmények ez ideig viszonylag legjobban az alkáliföldfének szappanainak komplexeivel előállított fent leírt gépzsírokkal voltak megközelíthetők, de az említett sokoldalú követelményeknek mindenben eleget tevő gépzsír előállítása ez ideig nem, vagy részleges megközelítés esetén a már említett bonyolult úton sikerült. Azt találtuk, hogy a fenti követelményeket sokkal jobban megközelítő gépzsírt tudunk előállítani, ha olyan alapvetően változtatjuk meg a gépzsír előállítására felhasznált anion rendszert, hogy ennek révén részben térhálós, asszociációs polimer képződjék, és ez alkossa a gépzsír szappanvázát. Ilyen asszociációs polimer megállapításaink szerint akkor képződik, ha a szappan komplex jellegű és egyidejűleg a szappanrendszer egyik anionja a zsírsav vagy olajsav sorozatba tartozó, 7 szénatomnál hosszabb láncú szerves sav, a másik telített és egy hidroxilcsoportot tartalmazó analóg oxisav. Ilyen jellegű anion képződik, ha egyrészről pl. 12-oxisztearinsavat, hidrogénezett ricinusolajat, gyapjúzsír-zsírsavat, montánviaszt, valamint bármely más olyan szerves monokarbonsavat alkalmazunk, melynek szénlánca vagy telített gyűrűrendszere 6 szénatomnál nagyobb és 4 ezen felül legalább egy alkoholos jellegű hidroxi csoportot tartalmaz és másrészt 6 szénatomnál na gyobb, hidroxilt nem tartalmazó egyszeresen telítet zsírsavakat, pl. palmitinsavat, sztearinsavat, olaj 5 savat, ill. analóg észtereket használunk a gépzsír gyártáshoz. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a gép zsír gélképző komponensének kialakítására a gép zsír teljes mennyiségére vonatkoztatva 4—20 s0 / 10 mennyiségű szappant főzünk vízben oldhatatlai szappanokat alkotó erősen bázisos alkáliföldfén kationt tartalmazó lúgból és olyan karbonsav-keve rékből vagy azok észtereiből, amely 40—90 s%-ban célszerűen 60 s%-ban 7-nél nagyobb szénatomszámi 15 telített oxi-karbonsavakból vagy azok észtereiből é, a fennmaradó részben 7-nél nagyobb szénatomszá mú telített vagy egyszer telítetlen karbonsavakbó vagy azok észtereiből áll, majd az így kapott szap panból és a gépzsír teljes mennyiségére vonatkoz 20 tátva 4—20 s% vízben oldódó sót képező alkáli földfém kationnak 7 vagy annál kisebb szénatomszá mú karbonsavval, dikarbonsavval, oxikarbonsavval avagy szervetlen amfidsavval alkotott sójábó komplexet képezünk, végül a kész gépzsírhoz adót 25 esetben egyenként 0—5 s % mennyiségben korrózió gátló, oxidációgátló és/vagy egyéb adalékot kéve rünk. A találmány megvalósítása szempontjából legelő nyösebb kationok az említett alkáliföldfémek cso 30 portjába tartozó erősen pozitív fémek kationjai tehát kalcium, stroncium vagy bárium, célszerűéi kalcium. A találmány szerinti eljárással készült zsírói amellett, hogy komplex jellegűek, egyúttal kever 35 bázisúak is lehetnek, mely esetben az alkáliföldfé mek csoportjába tartozó említett kationok bármel; csoportosításban felhasználhatók. A találmány szerinti gépzsír szappankomponen sének anionja tehát nem áll teljes egészében oxi 40 savmaradékokból, hanem azokat legfeljebb 60 %-ig de célszerűen 40%-ig telített zsírsavakkal kell helyet tesíteni. Egyszeresen telítetlen, nem OH-tartalmi savak oxidációs inhibitor jelenlétében megengedet tek. Többszörösen telítetlen zsírsavak az oxidáció; 45 stabilitást oly mértékben csökkentik, hogy alkalma zásuk még oxidációs inhibitor adagolása esetén i: csak csekély mennyiségben engedhető meg. A komplexképzésre szolgáló adalék bármely is mert komplexképző lehet, tehát bármely 7 vagi 50 annál kisebb szénatomszámú karbonsav, dikarbon sav, oxisav, szulfonsav és bármely erre a célra szo kásosan alkalmazott szervetlen sav, vagy mindezek nek olyan ismert származékai, amelyek a reakció körülmények között szappan-só komplexet szol 55 gáltatnak. A gépzsír számos kenési helyen használat köz ben nagy hőmérsékletnek és oxidatív igénybevétel nek van kitéve, ezért természetesnek kell tekinteni hogy megfelelő viszkozitású és kis illékonysági 60 kenőolaj komponenst, valamint bármely ismert oxi dációs inhibitort és korróziógátló adalékot célszeri és lehet bennük alkalmazni, ezeknek alkalmazás, azonban a találmány megvalósításának nem feltétel« és egyébként is ismert. A találmány lényeges vonása 65 hogy EP adalékot nem szükséges alkalmazni, mer 2