163647. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vízzel hígítható vizes poliuretán diszperzíók és eljárás azok előállítására

163647 9 tdunk. A kapott oldat viszkozitása 65 C°-on 7000 ;entipoise, nyírási sebességgradiense 1333 sec-1

. \z oldatot 1500 fordulat/perc sebességgel 90 percen ceresztül keverjük. Az oldatot 55—60 C°-ra hűtjük, najd 75 kg előzetesen 40—50 C°-ra melegített 7,5 + 0,5 pH-jú vizes oldatot adunk hozzá. A vizes >ldat 10% olyan kondenzátumot tartalmaz, ameyet 25 mól etilénoxid oleil- és cetilalkohollal törént kondenzálásával állítottunk elő, az oldat topábbá védőkolloidként 0,75 kg polivinilalkoholt is artalmaz. A hőmérsékletet ezután fokozatosan csökkentjük, így, hogy a vizes oldat beadagolása után 30 perccel 15—55 C°, 60 perccel az adagolás befejeződése itán 25—35 C° legyen. Az így előállított nemionos jellegű vizes diszperzió a következő tulajdonságokkal rendelkezik: Szárazanyag-tartalom: kb. 17,5%. viszkozitás: kb. 7000 Centipoise 25 C°-on, íyírási sebességgradiens: 1333 sec-1

. )H20C°-on:7,5±0,5. Stabilitás szobahőmérsékleten: több, mint 3 hónap. íígíthatóság vízzel: több, mint 300%. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon emulziót állíunk elő, a hőre lágyuló poliuretán oldószereként izonban izoforont alkalmazunk; egyébként az 5sszes használt mennyiség egyezik az 1. példában jzereplő értékekkel. Az előállított vizes diszperzió általános jellemzői negegyeznek az 1. példa szerint készített diszperzió/al. 3. példa Hatásos keverő berendezéssel ellátott tartályba beadagolunk 45 kg xilolt és 135 kg ciklohexanont, ovábbá 45,1 kg 1. példabelivel megegyező poliureánt. Az elegyet keverés közben 55 C°-on a poliure;án oldódásáig melegítjük. A kapott oldat viszkoziása 55 C°-on 9000 centipoise, nyírási sebességgraiiense 1333 sec-1

. Az oldathoz ezután 0,01 kg 4,4'-metilén-bisz(2,5-di-terc.butil-fenol) antioxidánst adunk, majd íz oldathoz 50 C°-on 1500 fordulat/perc sebességgel ;örténő keverés közben 50 kg előzetesen 50 C°-ra nelegített, 5% kondenzátumot tartalmazó vizes oliatot adunk. A kondenzátumot 35 mól etilénoxid iztearinsavval történő kondenzálásával állítottuk ;lő. A keverést a fenti hőmérsékleten 1 órán kérészül folytatjuk, majd az elegyet szobahőmérsékletre lűtjük le. Az így előállított nemionos jellegű diszperzió — ÍZ előzőkhöz hasonlóan —kiváló stabilitással renielkezik, hígíthatósága vízzel több, mint 500%. A diszperzió szárazanyag-tartalma 17%; a hígí;ásra használt víz 5 % polivinil-pirrolidont tartalmaz. 4. példa Megismételjük az 1. példában ismertetett eljárást, zzal a különbséggel, hogy poliuretánként 1000 moíkulasúlyú poli-(l,4-bután-diol-adipát) és 4,4'-di;nilmetán-diizocianát továbbá 1,4-butándiolreagálitásával előállított oldható poliuretánt alkalma-10 zunk. A poliuretán a következő jellemzőkkel rendelkezik : Valódi viszkozitás: 0,7 dl/g. 5 300%-os nyúlási modulus: 36 kg/cm2

. Törési terhelés: 293 kg/cm2

. Szakadási nyúlás: 731%. Azizoforon-ciklohexanon elegyben készített oldat 10 viszkozitása 65 C°-on kb. 2500 centipoise, nyírási sebességgradiense 1333 sec-1

. A kapott vizes diszperzió szárazanyagtartalma 17%, viszkozitása 25 C°-on kb. 12 400 centipoise, nyírási sebességgradiense 1333 sec-1

. 5. példa Az előző példákban ismertetett tartályban 45 kg 4. példa szerinti poliuretánt 40 C°-on feloldunk 23 kg dimetilformaid és 161 kg ciklohexanon elegyében. 20 Oldódás után az oldatot 60 C°-ra melegítjük, majd 1500 fordulat/perc sebességgel keverve 75 kg előzetesen 55 C°-ra melegített 5%-os vizes kondenzátum-oldatot adunk hozzá. A kondenzátumot 25 mól etilénoxid és oleilalkohol-cetilalkohol keverék reak-25 ciójávaí állítottuk elő. A diszperziót 15 percen keresztül 50—60 C° hőmérsékleten keverjük, majd 45 perc alatt fokozatosan szobahőmérsékletre hűtjük le. 30 6. példa Megismételhetjük az 1. példában ismertetett eljárást, oldószerként azonban 180 kg ciklohexanont alkalmazunk. A kapott oldat viszkozitása 25 C°-on kb. 20 000 35 centipoise, nyírási sebességgradiense 1333 sec-1

. A továbbiakban az 1. példában alkalmazott nemionos felületaktív anyag helyett anionos felületaktív szert — 1 kg ammónium-szulfoszukcinátot — használunk. A poliuretánt tartalmazó oldatot 30 C°-on 40 keverjük össze a felületaktív szert tartalmazó vizes oldattal. Ilyen módon anionos vizes diszperziót állíthatunk elő. 45 7. példa Megismételjük a 4. példában ismertetett eljárást, oldószerként azonban 180 kg ciklohexanont alkalmazunk. A továbbiakban az 1. példában alkalmazott nem-50 ionos felületaktív anyagot 1 kg olyan keverékkel helyettesítjük, amely 1 kg kondenzációs terméket és 2,5 kg oktadecil-trimetil-ammónium-kloridot tartalmaz. A kondenzációs terméket 25 mól etilénoxid és oleilalkohol-cetilalkohol reakciójával készítettük. 55 Ilyen módon kationos vizes diszperziót állíthatunk elő. 8. példa Megismételhetjük az 1. példában ismertetett el-60 járást, oldószerként azonban 20 kg metil-izobutil-keton és 160 kg ciklohexanon elegyét használjuk. 9. példa 218 g desztillált víz pH-ját trietanolaminnal 8-ra 65 állítjuk be,majd hozzáadunk 2 g oxietilezett ét-5