163634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinazolinon-származékok előállítására

163634 5 6 nyomáson lepároljuk. Sárga, olajos maradékként 1,4 g 2-[N-(2' ,2' ,2' -trifluoretil)-triklóracetamido]-5--klór-benzofenont kapunk. A maradékot 50 ml etanolban oldjuk, és az oldathoz 4,6 g ammóniumacetátot adunk. A reakció- 5 elegyet 10 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot éterrel eldörzsöljük, a szilárd terméket szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. l-(2' ,2' ,2' -trifluoretil)-4-fenil-6-klór-2(l H)-kinazo- 10 linont kapunk. A termék etanolos átkristályosítás után halványsárga, 185,0—186,0C°-on olvadó kristályokat képez. 2. példa 15 Az 1. példában leírt eljárást alkalmazva azonban a 2-(2' ,2' ,2' -trifluoretilamino)-5-klór-benzofenont helyettesítve 2-(2' ,2' ,2' -trifluoretilamino)-benzofe­non 46%-os termeléssel l-(2/ ,2',2'-trifluoretil)-4--fenil-2(l H)-kinazolinont kapunk. Op: 181,5—182,0 20 C°. 3. példa Az 1. példában leírt eljárást alkalmazva azonban a 2-(2',2/ ,2'-trifluoretilamino)-5-klór-benzofenont 25 helyettesítve 2-(2' ,2' ,3' ,3' ,3' -pentafluorpropil)-5--metil-benzofenonnal, 38%-os termeléssel l-(2',2',-3' ,3' ,3'-pentafluorpropil)-4-fenil-6-metií-2(l H)-ki­nazolinont kapunk. Op: 175,0—176,0 C°. 4. példa Az 1. példában leírt eljárást alkalmazva azonban a 2-(2' ,2' ,2' -trifluoretilamino)-5-klór-benzofenont helyettesítve 2-(2' ,2' ,2'-trifluoretilamino)-5-metoxi­-benzofenonnal, 36,5%-os termeléssel 1 -{2',2',2'-tri- 35 fluoretil)-4-fenil-6-metoxi-2(l H)-kinazolinont ka­punk. Op: 157,0—158,0 C°. 5. példa 3,,24 g 2-(2' ,2' ,2'-trifluoretilamino)-5-nitro-benzo- 40 fenon és 15 ml triklóracetil-klorid keverékét 100 C°­ra (fürdő" hőmérséklete) melegítjük 5 órán keresztül. A gőzöket csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluáló­szerként benzolt alkalmazva, és így sárga olaj 45 alakjában 2-[N-(2' ,2' ,2' -trifluoretil)-triklóracetami­doj-5-nitro-benzofenont kapunk. Az így kapott vegyületet feloldjuk 50 ml tercier­-butanolban és hozzáadunk 4 g ammóniumacetátot. Az így kapott reakciókeveréket visszafolyatás köz- 50 ben 8 órán keresztül keverjük. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradék­hoz vizet és kloroformot adunk. A kloroformos fázist elválasztjuk, és a vizes fázist kloroformmal még egyszer extrahaljuk. Az egyesített kloroformos 55 extraktumokat híg ammóniával, vízzel és még-1 lap, 4 A kiadásért felel: a Közgazdasági egyszer vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium­szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként kloroformot al­kalmazva, és így 1 g l-(2',2',2'-trifluoretil)-4-fenil­-6-nitro-2(lH)-kinazolinont kapunk. Op: 195,0— 196,0 C°. 6. példa Az 1. példában leírt eljárást alkalmazva az alábbi vegyületet állítjuk elő: l-^'^'^'-trifluoretil)^-^­-fluorfenil)-6-klór-2(l H)-kinazolinon, amelynek op.-ja: 194,5—195,5 C°. 7. példa Az 5. példa szerint eljárva állítjuk elő az alábbi vegyületet: 1 -(2' ,2' ,2' -trifluoretil)-4-fenil-6-trifluor­metil-2(lH)-kinazolinon, amelynek op.-ja: 173— 174 C°. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (I) általános képletű kinazolinon­-származékok előállítására — ahol R polihalogén rövidszénláncú alkil-csoportotjelent, Rx és R 2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­atom, rövidszénláncú alkil-, rövidszén -láncú alkoxi-, vagy nitro-csoport vagy halogénatom —, R3 jelentése hidrogén- vagy halogénatom — azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű trihalogénacetamido-benzofenon-szárma­zékot — ahol R, Rx, R ä és R 3 jelentése a fent meg­adott, és X halogénatomot jelent — ammóniával reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót oldó­szer vagy oldószerelegy jelenlétében hajtjuk végre. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oldószerként metanolt, etanolt, izopropanolt, terc-butanolt, cello­szolvot, vizet, kloroformot, diklóretánt, étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, acetont, piridint, benzolt, toluolt, dimetilszulfoxidot, dimetilformamidot, vagy ezek elegyeit használjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás továbbfejlesztése gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy gyógyászati­lag hatásos mennyiségű, egy vagy több (I) általános képletű vegyületet — ahol R, Rj, R2 és R 3 jelentése az 1. igénypontban megadott — gyógyászatilag alkalmazható hígítóanyaggal vagy hordozóanyaggal elegyítünk. képlet és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75-5267 — Szegedi Nyomda 3

Next

/
Thumbnails
Contents