163628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 17alfa-hidroxi-illetve 17alfa-aciloxi-16alfa, 18-dimetil-4-pregnén-3,20-dion és a megfelelő delta3,5-3-END-17alfa-diészterek előállítására

163628 3 zelésekor a pozitív hatás eléréséhez elegendő leg­kisebb mennyiségek vannak megadva. Az ovuláció­gátló hatást patkányokon végzett kísérletek során tanulmányoztuk. A százalékos arányt olyan álla­tokra adtuk meg, melyeknél 1 mg napi orálisan beadott adag 4 napig megakadályozta az ovulációt. Az eró's antiovulációs és csekély gesztagén hatás következtében a találmány szerinti vegyületek igen értékes terápiás anyagok. így pl. felhasználhatjuk ezeket fogamzásgátlásra is. Az új anyagok alkal­mazhatók továbbá nó'gyógyászati bántalmak keze­lésére is, ugyanúgy a havi vérzés eló'tti, mint főleg a vérzés utáni időszakban jelentkező panaszok esetén. A terápiás használatra az új anyagokat a gale­nuszi eljárással dolgoztuk fel gyógyszerekké, me­lyekben a hatóanyag hordozóanyagokkal, ízjavító anyagokkal, hígítószerekkel, vagy hasonló használa­tos adalékokkal a kívánt alkalmazási formává, pl. tablettákká, pirulákká, drazsékká, kapszulákká, granulátumokká, szuszpenziókká, vagy oldatokká alakítva kerül forgalomba. A hatóanyag koncentrá­ciója függ az így elkészített gyógyszer alkalmazási formájától, így pl. az orálisan adagolt tabletták 0,1—10 mg, míg a parenterálisan adagolt injekció 1—20 mg hatóanyagot tartalmaz. A találmány ezen­kívül vonatkozik az I általános képletű 17a-hid­roxi-16a, 18-dimetil-4-pregnén-3,20-dion és 17a­-monoésztereinek vagy 3-enol-17a-diésztereinek elő­állítási eljárására is, ahol R hidrogénatomot vagy acilgyököt jelent. Az eljárást az jellemzi, hogy ön­magában ismert módon: a) a megfelelő 17a-hidroperoxi-3-oxo-zl "-szteroi­dot, melyet adott esetben átmenetileg védünk, pl. a 3-oxocsoport ketálozásával, redukáljuk és kívánt esetben a kapott vegyület 17a-hidroxicsoportját észterezzük, és adott esetben a 3-helyzetben kelet­kező enolészter-csoportot parciálisan elszappano­sítjuk. b) a megfelelő 3-hidroxi-17a-aciloxi-z! ^szteroi­dot oxidáljuk, és kívánt esetben a 17a-aciloxi­csoportot hidrolizáljuk, vagy a 3-keto-zl4 -szerkeze­tet enolészter-szerkezetté alakítjuk, vagy egy el­elszappanosított 17a-aciloxicsoportot a későbbiek­ben kívánt savval észterezünk, és az ezúton kelet­kező 3-enolésztercsoportot kívánt esetben elszappa­nosítjuk. c) a megfelelő 3,17-dihidroxi-zl5 -szteroidot oxi­dáljuk, és kívánt esetben a kapott 3-oxo-17-hidroxi­-szteroidot észteresítjük, és adott esetben a 3-hely­zetben keletkező enolészter-csoportot parciálisan elszappanosítjuk. A 17a-hidroperoxi-csoport redukciója ismert módszerek szerint történik. A redukció előnyös foganatosítási módja cinkpor/ecetsav segítségével hajtható végre. Redukálószerként azonban foszfi­tok, pl. trimetilfoszfit is alkalmazhatók, melyekkel alkoholos oldatban, pl. metanolban vagy etanolban dolgozhatunk. A redukciót végrehajthatjuk alkáli­fém-jodidokkal való reakció útján is, mint kálium­vagy nátriumjodid, ecetsav jelenlétében. A redukciót védett 3-keto-csoport jelenlétében is végrehajthatjuk. Ez az eljárásmód különösen akkor előnyös, amikor a kiindulási vegyületet annak elő­állítása folyamán először olyan származékként állít-4 juk elő, melynek keto-csoportja védett, és a továb­biakban szabad 3-keto-vegyületté kellene alakítani, így pl. a 3-keto-vegyület helyett a megfelelő ketált vethetjük alá a redukciónak, vagyis a 17a-hidro-5 peroxi-16a, 18-dimetil-4-pregnén-3,20-dion helyett a 3,3-(2',2'-dimetilpropiléndioxi)-17a-hidroperoxi­-16a, 18-dimetil-5-pregnén-20-on-t redukálhatjuk. Ha a redukciót savas oldatban hajtjuk végre, to­vábbi előny származik abból, hogy a redukció és a 10 ketálhasadás egyidejűleg történik meg, és így külön ketálhasítás nem szükséges. A ketocsoport védelme alatt azt is értjük, hogy a 3-oxocsoportot 3-hidroxicsoporttá redukáljuk, és a 17a-hidroperoxicsoport redukciója után visszaoxi-15 dáljuk. A hidroxicsoport oxidációja adott esetben a szakember által ismert módszer szerint történik. Például megnevezhetjük a Jones-reagenssel való reakciót, vagy az Oppenauer-oxidációt. 20 A 17-helyzetű hidroxilcsoport észteresítése, illetve a diészterképzés is önmagában ismert módszerekkel történhet, pl. savanhidriddel savas katalizátor je­lenlétében, mint pl. a p-toluol-szulfonsav, vagy perklórsav; vagy karbonsavval egy inert oldószer-25 ben oldott trifluorecetsavanhidrid jelenlétében. A kiindulási vegyületek előállítása a következők alapján történhet. í. 17a-Hidroperoxi-16a,, 18-dimetil-4-pregnén-3„ -3,20-dion 17/?-acetoxi-l8-metil-5(10)-ösztrén-3-ont (op. 145—146 °C) Raney-nikkellel 17j8-acetoxi-18-metil­-5(lO)-ösztrén-30-ol-lá (op. 100—101,5 °C) hidro­génezünk, melyet metilénjodiddal reagáltatva réz-35 cink jelenlétében 17/?-acetoxi-18-metil-5,10/?-meti­lén-5/?-ösztrén-3j3-ol-lá (op. 127,5—128,5 °C) alakí­tunk. A megfelelő 3-ketonná (op. 140—141,5 °C) való krómsavas oxidáció után az 5,10/?-metilén­gyűrűt savasán lehasítjuk, és így nyerjük a 17/?-40 -acetoxi-18-metil-4-androsztén-3-on-t (op. 113— 114°C). A ketálképződéshez a 3-ketocsoportot p-toluolszulfonsav jelenlétében etilénglikollal kezel­jük. A nyert 3,3-etiléndioxi-17/í-acetoxi-18-metil­-5-androsztén-t (op. 200,5—203 °C) vízben és me-45 tanolban oldott kálimkarbonáttal 17/?-hidroxi-ve­gyületté szappanosítjuk, melyet Cr03 /piridin-katali­zátorral szobahőmérsékleten 3,3-etiléndioxi-18-me­til-5-androsztén-17-onná (op. 194,5—198 °C) oxi­dálunk. Etiléndiaminban oldott lítiumacetiliddel 50 etinilezve 3,3-etiléndioxi-18-metil-17a-etinil-5-and­rosztén-170-ol-t (op. 197,5—199 °C) nyerünk, mely­ből lutidinben oldott foszforoxikloriddal történő vízlehasítással 18-metil-17-etinil-4,16-androsztadi­én-3-on-t (op. 132—133,5 °C) kapunk. Higany-II.-55 -acetát és bórtrifluoridéterát jelenlétében történő vízaddíció 18-metil-4,16-pregna-dién-3,20-dion-t ad (op. 139,5—141 °C). A keto-vegyületet 2,2-dimetil­-propán-l,3-diollal reagáltatva toluolszulfonsav je­lenlétében 3,3—(2',2'-dirnetilpropiléndioxi)-l 8-60 -metil-5,16-pregnadién-20-on (op. 173,5—174,5 °C) keletkezik. 450 mg 70 ml abszolút éterben levő magnézium­hoz keverés közben nitrogénatmoszférában 1,6 ml metiljodidot csepegtetünk. Az összes magnézium 65 feloldódása után 70 ml tetrahidrofuránt adunk az 2

Next

/
Thumbnails
Contents