163622. lajstromszámú szabadalom • Aluminiumötvözet-alapú és legalább egy további ötvözetelemet tartalmazó elektromos vezető
163622 17 18 14. példa Az 1. példában ismertetett eljárással az alábbi összetételű ötvözetet állítjuk elő: kobalt nikkel nióbium tantál 0,80 súly % 0,40 súly % 0,20 súly % 0,20 súly % alumínium ad 100,0 súly% Az ömledekből kemény rudat készítünk, majd a rudat 10-es méretszámú lágy huzallá húzzuk. A huzal fizikai jellemzői a következők: szakítószilárdság: százalékos megnyúlás: vezetőképesség: 135 660 kg/dm2 19,5% 59,1% (IACS) 15. példa Az 1. példában ismertetett eljárással az alábbi összetételű ötvözetet állítjuk elő: kobalt 0,60 súly % nikkel 0,35 súly % rez 0,20 súly % szilícium 0,18 súly % alumínium ad 100,0 súly% Az ömledekből kemény rudat készítünk, majd a rudat 10-es méretszámú lágy huzallá húzzuk. A huzal fizikai jellemzői a következők: szakítószilárdság: százalékos megnyúlás: vezetőképesség: 112 000 kg/dm2 19,5% 59,7% (IACS) 16. példa Az 1. példában ismertetett eljárással az alábbi összetételű ötvözetet állítjuk elő: kobalt nikkel cirkónium alumínium ad 0,80 súly % 0,45 súly% 0,30 súly % 100,0 súly% Az ömledekből kemény rudat készítünk, majd a rudat 10-es méretszámú lágy huzallá húzzuk. A huzal fizikai jellemzői a következők: szakítószilárdság: százalékos megnyúlás: vezetőképesség: 17. példa 130 200 kg/dm2 18,5% 59,3% (IACS) Indukciós kemencébe 9 kg elemi kobaltot, 6,3 kg elemi vasat, 2,7 kg elemi magnéziumot és 27 kg alumíniumot mérünk be, és az elegyből 1050 C°-on elő-ötvözetet készítünk. Az elegyet addig tartjuk az olvasztókemencében, amíg az elegy mintájának spektrográfiás elemzése alapján valamennyi ötvözőelem fel nem oldódott az alumíniumban. Az olvadt elő-ötvözetet öntőformákba öntjük, és hűtéssel megszilárdítjuk. 30 35 40 45 50 55 60 65 A szilárd öntecset ismét megömlesztjük, és öntéssel edényekké, tartályokká, tartószerkezetekké és hasonló termékekké alakítjuk. 18—27. példa Az alábbi táblázatban felsorolt elemekből a 17. példában megadott módon elő-ötvözetet állítunk elő. Az olvasztás hőmérsékletét ugyancsak a táblázatban közöljük. 10 15 20 25 Példa „ , Co, kg szama ' ° Fe, kg Mg, kg Al, kg Hőmérséklet C° 18 9 6,3 2,7 27 1050 19 11,7 9 1,8 22,5 1120 20 13,5 9,9 1,35 20,25 1180 21 15,75 6,75 2,25 20,25 1200 22 7,2 5,85 3,6 27,9 1030 23 18,45 6,3 1,8 18,45 1250 24 8,1 14,4 2,7 1.9,8 1030 25 9 11,25 4,5 20,25 1050 26 8,1 5,4 9 22,5 1030 27 14,4 11,7 0,63 18,27 1190 28—82. példt i Az 1. példában leírt eljárással ötvözeteket állítunk elő, és az ömledékekből kemény rudat készítünk. A kapott rudat 10-es méretszámú lágy huzalokká húzzuk. Az egyes ötvözetek összetételét, és a belőlük készített huzalok fizikai jellemzőit a 2. táblázatban közöljük. (L. a 10. oldalt.) A 0,80 súly % kobaltot és 99,20 súly % alumíniumot tartalmazó ötvözetek vizsgálata és elemzése során azt tapasztaltuk, hogy az alumínium-alapú ötvözet hideg megmunkálás után fémek egymás között képezett vegyületeiből álló csapadékot tartalmaz. E vegyületek egyike a kobalt-aluminát (Co2 Al 9 ). Ezek a kobaltvegyületek magas hőmérsékleten is rendkívül stabilak. A kobalt-vegyületek az ötvözetből készített termékek izzítása során nem tömörülnek össze, és az alumínium tartalmú alapanyaggal rendszerint inkoherensek. Az ilyen típusú ötvözetek fokozott szilárdsága részben azzal magyarázható, hogy a kobalt-vegyületek csapadékként eloszlanak az alumínium alapanyagban, és összetartják az ötvözetből hideg-megmunkálással készített huzalok előállításakor kialakuló hibahelyeket. A kobaltvegyületekből álló csapadék a hidegen húzott huzalokban a húzás irányában helyezkedik el. A csapadékszemcsék pálcika vagy lemez alakúak, és a szemcsék hosszúsága általában legfeljebb 2u., szélességük pedig legfeljebb 0,5j.i. Ha a fenti ötvözethez kobalton kívül 0,30 súly% mennyiségű vasat is adunk, az ötvözetben a hidegmegmunkálás után vas-aluminát (FeAl3 ) is képződik. Ez a vegyület — a kobaltvegyületekhez hasonlóan — összekapcsolja a huzal hideg-megmunkálása során képződő hibahelyeket. Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy a vas-alumínium vegyületek csapadéka lényegében egyenletesen oszlik el a hidegen húzott huzal alapanyagát képező ötvözetben, és a csapadék részecskemérete általában 1/i-nél kisebb. Ha a huzalt közbenső hevítés nélkül állítjuk