163583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a prrosztaglondinokkal analóg 7-[2-(3-hidroxialkil)-1-ciklopentil]-heptánsav-származékok előállítására
163583 5 6 előállítására használt más reagenssel és a kapott ezüstsónak egy R4 Y általános képletű vegyülettel — ebben a képletben Y halogénatomot és R4 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent — eló'nyösen iners szerves oldószerben, például benzolban magasabb 5 hőmérsékleten, célszerűen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén való reagáltatásával. A kiindulási anyagként használt ciklopentánszármazékok olyan I általános képletű vegyületek, amelyek képletében A, R1 és m a bevezetésben 10 megadott jelentésűek, R2 hidroxilcsoportot vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot és R3 hidrogénatomotjelent. Ezek a következőképpen állíthatók elő: Olyan 1 általános képletű vegyületek, amelyek 15 képletében A, R1 és m a fenti jelentésűek, R 2 hidroxilcsoportot és R3 hidrogénatomot jelent, olyan I általános képletű vegyületek alkalikus bidrolizálásával állíthatók elő, amelyek képletében R2 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent. A hidrolízist 20 előnyösen alkálifémhidroxiddal, például nátrium-hidroxiddal, vizes-szerves oldószerben, például vizes etanolban hajtjuk végre, ha kívánatos, magasabb hőmérsékleten, például 40—100 C°-on, célszerűen a reakciókeverék forráspontján. 25 Olyan I általános képletű vegyületek, amelyek képletében A egy II általános képletű csoportot, R2 1—4 szénatomos alkoxi csoportot jelent, és az R8 jelek hidrogénatomokat jelentenek, VII általános képletű vegyületek — ebben a képletben R1, R 4 és 30 m a fenti jelentésűek, és R10 adott esetben egy vagy több alkilcsoporttal szubsztitulált 2-tetrahidro-piranilcsoportot jelent — savas hidrolizálásával állíthatók elő. A hidrolízis előnyösen vizes szervetlen savval, például híg sósavval, előnyösen iners 35 szerves oldószer, például kevés szénatomos alkanol, mint az etanol jelenlétében szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten, például 50—60 C°on, eló'nyösen egy kationcserélő műgyanta, például Dowex AG50W—-X8 H+ gyanta jelenlétében hajt- 40 ható végre. VII általános képletű vegyületek VIII általános képletű vegyületek — ezekben a képletekben R1, R 4 , R 10 és m a fenti jelentésűek, és n értéke 2 — redukálásával készíthetők. A redukciót előnyö- 45 sen hidrogénező katalizátor, például palládiumszén jelenlétében iners szerves oldószerben, például kevés szénatomos alkanolban, mint az etanol, laboratóriumi hőmérsékleten és magasabb nyomáson, például 15 att hidrogénnyomáson való hidrogénezéssel 50 hajthatjuk végre. VIII általános képletű vegyületek IX általános képletű vegyületeknek — ezekben a képletekben R1, R 4 , R 10 és n a fenti jelentésűek — X általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben R4 és 55 n a fenti jelentésűek, és R11 alkilcsoportot vagy adott esetben alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, előnyösen fenil- vagy n-butilcsoportot jelent — való reagáltatásával állíthatók elő. A reakciót előnyösen iners szerves oldószerben, pél- 60 dául egy halogénezett szénhidrogénben, mint a kloroform, 0 és 30 C° közötti hőmérsékleten, iners, például nitrogénatmoszférában végezzük. X általános képletű vegyületek előállítására XI általános képletű vegyületeket — ezekben a kép- 65 letekben R4 , R 11 és n a fenti jelentésűek, és X bróm- vagy klóratomot jelent — egy szervetlen bázissal, például alkálifémhidroxiddal, például nátriumhidroxiddal vízben, 0 és 20 C°, előnyösen 0 és 4 C° közötti hőmérsékleten reagáltatunk. XI általános képletű vegyületek XII általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben R11 a fenti jelentésű — vízmentes iners szerves oldószerben, például egy aromás szénhidrogénben, mint a benzol, egy XIII általános képletű vegyülettel — ebben a képletben R4, n és X a fenti jelentésűek — való reagáltatásával készíthetők. XIII általános képletű vegyületek Ziegler, Späth, Schaaf, Schumann és Winkelmann [Annalen 551, 80 (1942)] és Heilbron, Jones és O'Sullivan [J. Chem. Soc. 1946, 866] módszerei szerint állíthatók elő. IX általános képletű vegyületek XIV általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben R1 és R10 a fenti jelentésűek — egy szerves fémes redukálószerrel, előnyösen egy dialkilalumíniumhidriddel, például diizobutilalumíniumhidriddel, vízmentes iners szerves oldószerben, például egy aromás szénhidrogénben, mint a benzol, vagy egy éterben, mint a dietiléter, — 80 és + 30 C° között való redukálásával állíthatók elő. XIV általános képletű vegyületek XV általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben R1 a fenti jelentésű — két mólegyenértéknyi 2,3-dihidropiránnal vagy megfelelően alkilezett 2,3-dihidropiránnal katalitikus mennyiségű sav, például ásványi sav, mint a tömény sósav, jelenlétében való reagáltatásával készíhetők. A reakciót előnyösen iners szerves oldószerben, például egy halogénezett szénhidrogénben, mint a diklórmetán, laboratóriumi hőmérsékleten vagy melegítés közben, például 40 és 60 C° között hajtjuk végre. XV általános képletű vegyületek előállítására XVI általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R1 a fenti jelentésű — egyidejűen dezacetilezünk és redukálunk. A reakciót előnyösen a XVI általános képletű vegyületeknek vizes alkáli-fémhidroxid, például nátriumhidroxid-oldat jelenlétében, adott esetben egy iners szerves oldószerben, például kevés szénatomos alkanolban, mint a metanol, magasabb hőmérsékleten, eló'nyösen 50— 60 C°-on egy alkálifémbórhibriddel, például nátriumbórhidriddel hajtjuk végre. XVI általános képletű vegyületekhez úgy juthatunk, hogy XVII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R1 a fenti jelentésű — egy bázis, például alkálifémkarbonát, mint a nátriumkarbonát, jelenlétében, iners vizes-szerves oldószerben, például vizes kevés szénatomos alkanolban, mint a vizes metanol, előnyösen 50—100 C°on, célszerűen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén, például acetonciánhidrinnel, reagáltatunk. XVII általános képletű vegyületek XVIII általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben Rx a fenti jelentésű — iners szerves oldószerben, például egy halogénezett szénhidrogénben, mint a széntetraklorid, előnyösen 0 és —10 C° — közötti hőmérsékleten egy halogénnel, előnyösen brómmal való reagáltatásával, majd a reakcióterméknek egy bázissal, például (a) egy tercier aminnal, mint a 3
