163577. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú lencse
163577 3 .4 részletes leírás során kerülnek kifejtésre, a csatolt rajzokra történő hivatkozással, amelyen: az 1. ábra olyan lencsét mutat, amelynek egy meridiánja köröspont-vonalként halad. A 2. ábra egy jelenleg ismert változó dioptriájú lencse köröspont-vonalként haladó meridiánja mentén adja a dioptria változását és a 3. ábra a jelenleg ismert lencsék felületén az aberrációk eloszlását, a 4. ábra pedig az ennek megfelelő torzítást mutatja. Az 5. ábra a találmány szerinti lencsének a meridiánjára ortogonális síkkal történő metszete esetén létrejövő metszetek alakulását mutatja sematikusan, a 6., 7., 8. és 9. ábra pedig a vonatkozó magyarázó sémák. A 10. ábra azon esetben, ha a találmány szerinti felület evolúciós kúpszeletekből áll, ezen kúpszeletek. a és b paramétereinek változását adja, all. ábra pedig egy ilyen lencse isostigrnatikus görbéit mutatja. A 13. ábra azt mutatja, hogyan torzítja egy ilyen lencse a 12. ábrán látható racsot. A 14. ábra a függőleges vonalak oldalsó torzításának korrekcióját mutatja. A 15. ábra egy másodlagos köröspont-vonallal és egy állandó prizmatikus hatású függőleges vonallal rendelkező felület által keltett torzítást mutatja, és a 16. ábra a 15. ábra lencséje elemeinek elhelyezkedését mutatja. A 17. ábra nem más, mint a 10. ábra a megadott gyakorlati példa esetében. A 18. ábra a felület meghatározásához szükséges referencia gömböt és koordináta-rendszert mutatja. A 19. ábra táblázata a példában felhozott felület szabályszerűen felosztott pontjainak a mondott gömbtől való távolsága. A 20. ábra a példa fontosabb optikai elemeinek egymáshoz képesti elhelyezkedését mutatja. A 21. ábra azt mutatja, miként torzul el a 12. ábrán látható rács a példában felhozott lencsén keresztülnézve. A 22. ábra a példában felhozott felület felének a vizsgált pontokban levő görbületi sugarait mutatja. A 23. ábra a lencse kontúrját mutatja, amint a paciens keretjén túlnyúlik és a meridiánja a függőlegessel szöget zár be. A 24. ábra azt mutatja, mennyire zavaró az aszimmetria, ami az aberrációs zónák megoszlásában lép fel, ha a lencse úgy kerül a keretbe, hogy a meridiánja függőleges. A 25. ábra a szemüveg használatát mutatja konvergens tekintetre oldalsó látás esetén. A 26. ábra egy a találmány szerinti felület megvalósítását mutatja két különböző fél-felület azonos meridiánja mentén történő egymás mellé helyezésével. A 27. ábra a találmány egy változatát illusztrálja. A különböző felületeknek fő jellemzője az, hogy tartalmaznak egy, általában síkban levő köröspontvonalat, amely mentén a görbületi sugár úgy változik, hogy a keresett dioptria-változást biztosítsa. Ez a tulajdonság jobban érthetővé válik, ha a felületnek az MM' meridián oszkuláló síkjára ortogonális síkkal való metszetét tanulmányozzuk. Az A3 pontban (1. ábra) például a síkban fekvőnek féltételezett MM' meridiánra ortogonális L3 síkC3 C'3 görbében metszi a felületet. A3 -ban a C 3 C' 3 metszek sugara R 3 és az MM' meridián görbülete A3 -ban szintén R3 -al egyenlő. A felületnek az A3 pont környezetében levő eleme tehát gömbként viselkedik, mivel két fő sugara egyenlő. Ugyanez igaz A2 -re és A, -re, azzal a különbséggel, hogy a görbületi sugarak folyamatosan változva A2 -ben R 2 és A, -ben Rj értéket érnek el. Ez a tulajdonság az MM' meridián alakjától független. Az MM' meridián alakját csupán két különleges pont, a távollátás, illetve a közellátás számára fenntartott pontok között megkívánt dioptria-arány befolyásolja. A 2. ábra égy könnyen megvalósítható dioptriaváltozást mutat, amit úgy érhetünk el, hogy az MM' görbének kör évolvensét választjuk. A lencse másik felületének görbületi sugarait úgy kell megválasztani, hogy az At pontban a dioptria nulla legyen és folyamatosan nőjön P3 -ig, amely érték éppen a megkívánt addícióval egyenlő. Természetesen a távoli és közeli látás közötti arány változása módosítható másfajta meridián görbe alkalmazásával. Kiindulva abból a meridiánból, amelyet a dioptriaváltozás mértéke meghatároz, a felület úgy határozható meg, mint ezen meridián minden egyes pontjához tartozó kör metszékek burkolója. Az első megvalósított felületek metszékei körök voltak. Az így nyert felület könnyen elképzelhető úgy, hogy az MM' meridián mentén végigcsúsztatunk egy változtatható sugarú kört, amelynek sugara minden pillanatban az érintkezési pontban levő görbületi sugárral egyezik meg. Tehát a változó kör sugara Ai -ben Rt , A 2 -ben R 2 és A3 -ban R 3 lesz. Áz ilyen felületek könnyen megalkothatóak, de az így létrejövő lencsék aberrációjának eloszlása olyan lesz, mint amilyent a 3. ábra mutat. Az F zóna, ahol az 1 dioptriánál kisebb értékű aberrációk vannak, többé-kevésbé az MM' meridián két oldalán szimmetrikusan helyezkedik el. Ez a zóna viszonylag nagy az Aj pontban, de A2 -ben már lecsökken és A 3 -ban nagyon keskennyé válik. Az F és F' zónák, ahol az aberráció 1 és 2 dioptria között van, hasonlóképpen helyezkednek el a meridiánhoz képest. Ami a G és G' zónákat illeti, ahol az aberráció 2 dioptriánál nagyobb értékeket is elér, ezek az oldalsó alsó és 'oldalsó középső részeken helyezkednek el. A lencse által adódó torzítás a 3. ábrán látható aberrációk következménye. Egy négyzetrácsháló, ami vízszintes és függőleges vonalakból áll (12. ábra), úgy látható egy ilyen lencsén keresztül, ahogy azt a 4. ábra mutatja. A vízszintes vonalak lefelé és a függőleges vonalak az oldalak felé görbülnek, miáltal diaboló-diszimmetrikus típusú torzítás jön létre, ami kellemetlen, mivel a függőlegesek észlelése ferde és ha a lencse használója mozgatja a fejét, akkor himbálódzó hatás jön létre. Ugyanabból a meridiánból kiindulva más felületek is megvalósíthatóak másfajta ortogonális metszékek, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
