163571. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű fényképészeti filmegység
13 163571 14 színezék keletkezik, amely képszerűén a képfelvevő rétegbe diffundál. Valamely, az előformált színezéken levő, oldódást-elősegítő csoport diffundálhatóságot kölcsönöz a színezékmolekulának. A (COUP) színkapcsoló kapcsoló része a színelőhívó reagens oxidációs 5 termékkel kapcsolódik és egy olyan színezéket képez, amely nem-diffundálható a csatlakozó, nem kapcsoló helyzetben levő (BALL) ballaszt-csoport következtében. Ilyen típusú színkapcsolónál a diffundálható színezék színét az előformált színezékrész (DYE) 10 színe határozza meg, mivel a színelőhívó oxidációs termék reakciótermékének és a (COUP) színkapcsolórésznek a színe lényegtelen a diffundálható kép színe szempontjából. Amennyiben az előzőekben leírt BALL—LINK- 15 (COUP-SOl)n képletű színkapcsolók reagálnak oxidált színelőhívó reagenssel, a BALL és a (LINK) összekötő gyök lehasad és egy diffundálható színezék képződik a színelőhívó reagens oxidációs termékével és a színkapcsoló (COUP) kapcsolórészével, amely 20 képszerűén a képfelvevő rétegbe diffundál. A színkapcsoló (COUP) kapcsolórésze nem-kapcsoló helyzetében kötődő savas oldódást elősegítő csoport diffundálhatóvá teszi a színezéket vagy a színelőhívó reagenst. A színkapcsoló ballaszt-része nem-mozgó 25 marad. Ilyen típusú színkapcsolónál a diffundálható színezék színét a színelőhívó oxidációs termék reakciótermékének és a (COUP) színkapcsoló résznek a színe határozza meg. Mindkét típusú színkapcsolónak a találmányban 30 való használata esetén, a diffundálható színezékképek kialakítása az előhívható ezüsthalogenid képek redukciójának a függvénye. Az itt említett redukció az ezüsthalogenid emulzióknak valamely aromás primer amin előhívó reagenssel való közvetlen vagy 35 fordítós előhívását foglalhatja magában. Ha az alkalmazott ezüsthalogenid-emulzió egy direkt-pozitív ezüsthalogenid emulzió, mint például valamely belsőkép emulzió, vagy egy szolarizálódó emulzió, amely nem exponált felületeken hívható elő, a pozitív 40 kép a filmegység képfelvevő részében kapható. Ebben a kivitelben a nem diffundálható színkapcsoló magában az ezüsthalogenid emulzióban lehet beépítve. A fílmegység megvilágítása után a lúgos aktíváló-előhívó készítmény behatol a különböző rétegekbe és 45 megindítja az exponált fényérzékeny ezüsthalogenid emulziós rétegek előhívását. A filmegységben jelenlevő aromás primer amin színelőhívó reagens előhívja az ezüsthalogenid emulziós rétegek mindegyikét a nemexponált felületeken (mivel az ezüsthalogenid 50 emulziók direkt-pozitívak), arrunejc az lesz a következménye, hogy az előhívó reagens képszerűén oxidálódik és egyezik a direkt-pozitív ezüsthalogenid emulziós rétegek nem exponált felületeivel. Az oxidált előhívó reagens azután a minden egyes 55 ezüsthalogenid emulziós rétegben jelenlevő nemdiffundálható színkapcsolóval reagál és képszerű eloszlást képez, illetve diffundálható kékeszöld, bíbor és sárga színezék képszerű eloszlásait hozza létre mindegyik ezüsthalogenid emulziós réteg képszerű 60 exponálásának valamely függvényeként. A diffundálható kékeszöld, bíbor és sárga színezék képszerű eloszlásainak legalább egy része bediffundál a képfelvevő rétegbe és egy - az átlátszó hordozón át látható - pozitív képet hoz létre. A filmegységben 65 levő pH-csökkentő réteg, miután a lúgos aktíváló-előhívó készítménnyel kapcsolatba került, leszállítja a filmegység pH-ját annak stabilizálása végett. Mivel a képfelvevő réteget nem kell eltávolítani a filmegység negatív részéről, az összetett szerkezet érintetlenül fenntartható a kezelést követően. Ilyen nem-diffundálható színkapcsolókra és egyéb ilyen típusú fotokémiai részletekre vonatkozó speciális példák a 3 227 550 és 3 227 552 számú USA szabadalmi leírásokban találhatók. A fent leírt kiviteli alaknál használt belsőkép ezüsthalogenid emulziók direkt-pozitív emulziók, amelyek látens képeket túlnyomóan az ezüsthalogenid szemcséken belül képeznek, így ezek különböznek azoktól az ezüsthalogenid szemcséktől, amelyek látens képeket túlnyomóan ezek felületén alakítanak ki. Ilyen belsőkép emulziókat Davey és mtsai a 2 592 250 számú, .1952. április 8-án megjelent USA szabadalmi leírásban írnak le, de másutt is megtalálhatók az irodalomban. Belsőkép ezüsthalogenid emulziók pontosan a megnövekedett optikai sűrűségmaximummal definiálhatók, amelyet akkor kapunk, ha „belső-típusú" előhívókkal történik az előhívás, szemben azzal, ha az előhívást „felület-típusú" előhívókkal végezzük. Megfelelő belsőkép emulziók azok, amelyek — a szokásos fényképészeti technikához hasonlóan mérve, amelynek során valamely átlátszó hordozóra az ezüsthalogenid emulzió egy kísérleti részét rávisszük, különböző erősségű fénnyel 0,01 és 1 másodperc közötti rögzített exponálási ideig megvilágítjuk és 3 percig 20 °C-on az alább megadott A előhívóval (amely valamely „belső típusú" előhívó) előhívjuk, - legalább ötször nagyobb optikai sűrűség-maximumot adnak, mint ha egy hasonlóan exponált ezüsthalogenid emulziót 4 percig 20 °C-on valamely alább ismertetett B előhívóban (amely egy „felület típusü" előhívó) hívunk elő. Az előhívó hidrokinon monometil-p-aminofenol-szulfát nátriumszulfit (szárított) káliumbromid nátriumhidroxid nátriumtioszulfát vízzel B előhívó 15g 15g 50 g 10 g 25 g 20g 1 literre kiegészítve p-hidroxifenilglicin nátriumkarbonát víz 10g 100 g 1 literre kiegészítve Az előzőekben leírt kiviteli alaknál alkalmazott szolarizált direkt-pozitív emulziók jól ismert ezüsthalogenid emulziók, amelyek ténylegesen akár vegyileg, akár besugárzás útján olyan mértékig tehetők fátyolossá, amely közelítőleg az átforduló, görbe optikai sűrűség-maximumának felel meg, amint ezt Mees: „The Theory of the Photographic Process" című munka (Macmillan Co, New York, 1942) 261-297. oldalán bemutatja. Szolarizált emulziók készítésére szolgáló jellegzetes módszert Groves a 7
