163571. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű fényképészeti filmegység
27 163571 28 ezüsthalogenid emulziós rétegek a fényérzékeny ezüsthalogenidet zselatinban diszpergálva tartalmazzák és 0,6-6 mikron vastagok, a színezékképet szolgáltató anyagok valamely lúgos oldatot áteresztő polimer kötőanyagban, így zselatinban, vannak diszpergálva és mint elkülönített rétegek 1-7 mikron vastagok, és a lúgos oldatot áteresztő polimer közti-rétegek, például zselatin, körülbelül 1-5 mikron vastagságúak. Ezek a vastagságok persze csupán közelítő értékek és a kívánt terméknek megfelelően változtathatók. A zselatin mellett más alkalmas hidrofil anyagok, így mind természetben előforduló anyagok, mint protein, cellulózszármazékok, poliszaccharidok, így dextrán, gumiarabikum és hasonlók, mind pedig szintetikus polimer anyagok, mint vízoldható polivinil-vegyületek, így poli(viniípirrolidon), akrüarrrid-polimerek és hasonló anyagok, használhatók. A fényképészeti emulziós rétegek és a találmány felhasználása során alkalmazott fényképészeti elem egyéb rétegei önmagukban vagy hidrofil, vízáteresztő kolloidokkal kombinálva, más szintetikus polimer vegyületeket, mégpedig diszpergált vinil-vegyületeket, különösen latex alakban és különösen olyan vegyületeket, amelyek megnövelik a fényképészeti anyagok méretbeli állandóságát, is tartalmazhatnak. Megfelelő szintetikus polimerek azok, amelyeket például Nottorf az 1964. július 28-án megadott 3 142 568 számú USA szabadalmi leírásban, White az 1965. július 6-án megjelent 3 193 386 számú USA szabadalmi leírásban, Houck az 1962. november 6-án megjelent 3 062 674 számú USA szabadalmi leírásban, Houck és mtsai az 1965. november 30-án megadott 3 220 844 számú USA szabadalmi leírásban, Ream és mtsai az 1966. november 22-én megjelent 3 287 289 számú szabadalmi leírásban és Dykstra az 1968. november 19-én megjelent 3 411 911 számú USA szabadalmi leírásban ismertetnek. Különösen hatásosak az alkilakrilátok vízoldható polimerjei és a metakrilátok, az akrilsav, a szulfoalkil-akrilátok vágy metakrilátok polimerjei, mégpedig azok a vegyületek, amelyek olyan oldalirányú kötésekkel rendelkeznek, amelyek megkönnyítik a keményítőst vagy a vulkanizálást, és olyanok, amelyek ismétlődő szulfabetain-egységeket tartalmaznak, ahogy ezt Dykstra a 774 054 számú kanadai szabadalmi leírásban ismerteti. Bizonyos anyagok alkalmazhatók a találmány szerinti fényképészeti egység képfelvevő rétegeként, amennyiben a színezékképek kívánt pácolását vagy más módon való rögzítését akarjuk elérni. A kiválasztandó anyag persze függ a pácolandó színezéktől. Amennyiben savas színezékeket óhajtunk pácolni, a képfelvevő réteg lúgos pácokat, így például a vinil-metil-keton amino-guanidin-származékainak a polimerjeit tartalmazhatja, ahogy ezt Minsk az 1959. április 14-én megadott 2 882 154 számú USA szabadalmi leírásban ismerteti. Egyéb, a találmány szerinti filmegységben használt pác-anyagok a poli-4--vinilpiridin, a 2-vinilpiridin-polimer-meto-p-toluolszulfonát és hasonló vegyületek, amelyeket Sprague és mtsai a 2 484 430 számú, 1949. október 11-én megjelent USA szabadalmi leírásban említenek, továbbá cetil-trimetilammóniumbromid stb. Hatásos pác-készítményeket ír le Whitemore is a 3 271 148 számú USA szabadalmi leírásbán, továbbá Bush a 3 271 147 számú USA szabadalmi leírásban. A Whitemore: féle szabadalomban leírt páckészítmények legalább egy olyan hidrofil szerves kolloid anyagból állnak, amely egy magasforráspontú, vízzel nem elegyedő szerves oldószer cseppecskéinek vagy gömböcskéinek valamely finoman eloszlott, egységes diszperzióját tartalmazza, amelyben nagy koncentrációban egy kationos, nem-polimer, savas színezékek pácolására szolgáló vegyület van oldva. A Bush-féle szabadalomban ismertetett páckészítmények legalább egy olyan hidrofil szerves kolloid anyagból állnak, amely szabad sav-gyököket tartalmazó szerves savas készítmény valamely sója részecskéinek finoman elosztott, egységes diszperzióját és egy kationos, nem-polimer, a savas színezékek pácolására szolgáló, szerves színezék-pácoló vegyületet tartalmaz. Alkalmas kationos vagy bázisos, a színezékek pácolására szolgáló, szerves színezék-pácoló vegyületek kvatemer ammónium és foszfónium, továbbá terner szulfónium-vegyületek lehetnek, amelyekben a nitrogén-, foszfor- vagy kénatomhoz legalább egy hidrofóbballaszt-csoport, például valamely hosszúszénláncú alkil- vagy helyettesített alkil-csoport, vagy csoportok kapcsolódnak. Ezenkívül a képfelvevő réteg önmagában elegendő lehet a színezék pácolására abban az esetben, ha valamely lúgos oldat-áteresztő polimer réteget, mint például N-metoximetil-polihexilmetilén-adipamidot, részlegesen hidrolizált polivinil-acetátot, polivinil-alkoholt önmagában vagy valamely képlékenységet elősegítő anyaggal, cellulóz-acetátot, zselatint vagy más hasonló természetű anyagokat használunk. Általában jó eredmények kaphatók, ha a képfelvevő réteg, előnyösen lúgos oldat-áteresztő réteg, átlátszó és körülbelül 0,00625-0,001 mm vastag. Ez a vastagság persze a kívánt eredménytől függően változtatható. A képfelvevő réteg tartalmazhat ultraibolya-elnyelő anyagokat is azért, hogy a pácolt színezékképeket megvédjük az ültraibolyafény fakító hatásától és/vagy optikai fehérítőket, így sztübéneket, kumarinokat, triazinokat, oxazolokat stb. Valamely pH-csökkentő réteg használata a találmány szerinti filmegységben általában növeli az átvitt kép stabilitását. Általában a pH-csökkentő réteg a képfelvevő réteg pH-ját 13-ról vagy 14-ről legalább 1 l-re és előnyösen 5—8-ra csökkenti röviddel a beszívódás után, ahogy ezt például a 3 362 819 számú USA szabadalmi leírásban ismertetik. Ilyen polimer savak lecsökkentik a filmegység pH-ját előhívás után, ezzel megszüntetik a színezék további átvitelét, és így stabilizálják a színezékképet. Ilyen polimersavak olyan polimerekből állnak, amelyek savas csoportokat, mégpedig karbonsav- és szulfonsav-csoportokat tartalmaznak, amelyek alkálifémekkel, például nátriummal vagy káliummal, vagy szerves bázisokkal, különösen kvatemer ammóniumbázisokkal, így tetrametil-ammóniumhidroxiddal sók képzésére alkalmasak. A polimerek tartalmazhatnak rejtett savas csoportokat, így anhidrideket, laktonokat vagy más olyan csoportokat, amelyek képesek bázisokkal reagálni és megkötni azokat. Általában a legalkalmasabb polimer savak szabad karboxil-csoportokat tartalmaznak és szabad sav alakjában vízben nem oldódnak, de vízoldható nátrium- és/vagy káliumsókat képeznek. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 14