163567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ütésálló termoplasztikus formázómasszák előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 163567 . LEÍRÁS Ilii Nemzetközi oszt.: C 08 f 29/18 m^p Bejelentés napja: 1971.1. 6. (KA-1278) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970.1. 7. (P 20 00 468.6) ( '< HIVATAL Közzététel napja: 1973. IV. 28. V Megjelent: 1974. XI. 30. Feltalálók: Dt. CZEKAY Arno oki. vegyész, Knapsack, Dr. KRÄMER Bruno oki. vegyész, Htirth bei Köln, Dr. WEIDEN Hans oki. vegyész, Frechen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Knapsack Aktiengesellschaft, Knapsack bei Köln, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás ütésálló termoplasztikus formázómasszák előállítására A találmány eljárás akrilnitril-butadién-stirol, illetőleg ezek származékainak kopolimerjeivel modifikált polivinilklorid bázisú, ütésálló termoplasztikus formázómasszák előállítására, meghatározott stabilizátorok és csúsztatószerek jelenlétében. 5 A polibutadién-kaucsuk és a polivinilklorid - a következőkben PVC-vel jelöljük - eredetileg egymást nem tűrő polimerek, ami ahhoz vezet, ha keveréssel formázómasszává dolgozzák fel őket, hogy nem lesz szilárd kötés az elasztomer és a PVC között. Ezen 10 formázómasszák mechanikus igénybevételénél válik láthatóvá, hogy a formázómasszában levő kaucsuk tulajdonságait rosszul használták ki, mert a formázómassza ütésállósága kisebb. Az előbb megnevezett komponensek közötti gyenge kötés ezenkívül azzal 15 jár, hogy a formázómasszában inhomogén tartományok keletkeznek, ami vagy a feldolgozás során fellépő elszíneződésekben, vagy felületi érdességben, vagy a felület fényének csökkenésében nyilvánul meg. Ezen hátrányok kiküszöbölésére ezért már javasol- 20 ták a PVC és a kaucsuk komponens jobb egymást tűrése érdekében, hogy a vinolkloridot ojtsák rá a kaucsukra. Ez az ojtási reakció azonban a szóban levő ütésálló formázómasszák gyártási eljárásában egy többletlépést jelent, amely a formázómasszában levő 25 vinilklorid résztől függően olyan terméket eredményez, amelynek vagy jó a mechanikus szilárdsága és gyenge a felületi fénye, vagy ezzel éppen fordítottak a tulajdonságai, de mindkét tulajdonság optimumát még nem sikerült egyesíteni. 30 A „Kunststoffe" c. szaklapból (56. köt., 1966., 10. szám 703-704. oldal) ismeretes, hogy ütésálló PVC előállítására modifikátorként akrilnitril-butadién-stirol kopolimereket alkalmaznak, amelyeket ABS gyantáknak neveznek. A PVC-hez például 10-15 s% ABS gyantát adagolva, az ebből a gyantakeverékből előállított formázómassza ütésállóságajelentősen növekedett. A felhasználási célnak és követelményeknek megfelelően különböző butadién- és akrilnitril-tartalmat állítanak be, köztük olyanokat is, amelyek lehetővé teszik átlátszó fóliák, lemezek és üreges testek előállítását is. A fent idézett szaklap szerint az ABS-kopolimerekkel modifikált ütésálló PVC összetétele például a következő lehet: 90 súlyrész PVC, 10 súlyrész ABS, 2 súlyrész szerves-ón stabilizátor, 1 súlyrész kálciumsztearát. Ezen komponensekből előállított formázómasszának lényegesen jobb ütésállóságának kell lennie, mint az ABS-mentes PVC-masszáknak, mimellett mégis számolni kell a rugalmassági modulusz és a hőalaktartás romlásával. Mivel az ABS-kopolimerek adagolása a PVC-hez befolyásolja a PVC hőstabilitását, ajánlatos a gyantakeveréket szokásos hőstabilizátorral stabilizálni. Ismeretes továbbá, hogy ezen gyantakeverékek feldolgozhatósága csúsztatószerek adagolásával javítható, anélkül, hogy az ilyen gyantakeverékből előállított formázómasszák fizikai tulajdonságai negatív értelemben jelentősen változnának. 163567