163543. lajstromszámú szabadalom • Változó fordulatszámra és mindkét forgásirányra alkalmas folyadék szivattyú
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1971. V. 25. GA-1052 Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. IV. 29. 163543 Nemzetközi osztály: F 01 m 1/02 F 04 cl/04 Feltaláló: Dr. JEKELFALUSSY Gábor oki. gépészmérnök Budapest Tulajdonos: Ganz Villamossági Művek, Budapest Változó fordulatszámra és mindkét forgásirányra alkalmas folyadékszivattyú 1 A széles körben elterjedt és üzembiztonságáról közismert fogaskerék-szivattyúnak a következő hátrányai vannak: Egyszerű felépítésükkel csak egy forgásirányra alkalmasak, mert forgásirány-váltáskor a szállított 5 folyadék áramlási iránya is megfordul. Változó irányú forgás esetén, hogy ez be ne következzék, rugós szelepeket használnak. Ezzel azonban csökken a szivattyú egyszerűsége, üzembiztonsága, hiszen a szelepek az olajszennyeződéstől fennakadhatnak. 10 Az egyszerű fogaskerék-szivattyú által szállított folyadék mennyisége közel arányos a szivattyú fordulatszámával: kis fordulatszámon tehát keveset szállít, nagy fordulatszámon pedig túlzottan sokat. Ha állandó ellenállású fogyasztót lát el, akkor a szállított 15 mennyiséggel arányosan nő a fogyasztón a folyadék nyomás, ami a berendezés épségét veszélyeztethető méreteket is elérhet. Ezt nyomást korlátozó rugós szelep beépítésével hárítják. Viszont ez az elem is csökkenti az üzembiztonságot: ha fennakad a szelep, 20 a szállított folyadék elkerüli a fogyasztót és az ellátatlan marad, ha beszorul akkor viszont a veszedelmesen nagy nyomás felléphet. A találmány változó fordulatszámra és mindkét forgásirányra alkaímas folyadékszivattyú azzal jellé- 25 mezve, hogy a folyadék mozgatása csak három mozgó alkatrészt, tehát három fogaskereket vagy csavart vagy csigát tartalmaz, más mozgó alkatrészek például a szelepek nélkül. A találmány szerinti folyadékszivattyú további 30 kiviteli alakja olyan, hogy a folyadékáramlás irányának megtartása, illetőleg a folyadéknyomás közel állandó értéken való tartására kiegyenlítő tartállyal van ellátva. A találmány szerinti folyadékszivattyú működési elve a következő, amelynek példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajz szemlélteti: A fogaskerék-szivattyú a szokásos két kerék helyett három kerékből áll, egy hajtottból és két kapcsolódóból az ábra szerint. A kerekeken teljes nyulai jelzett forgás esetén a K, és K2 kerekek felső találkozási helyén keletkezik a nyomás, és a Ct csövön a folyadék felfelé áramlik a T, felső kiegyenlítő tartályba. Ugyanekkor a K2 és K 3 kerekek a C2 csövön szívják a csövek túlnyomási magasságáig a T, felső kiegyenlítő tartály levegőjét, magasabb folyadékszint esetén a felesleges folyadékot. Forgásirány váltás esetén aC! ésC2 csövekben megfordul az áramlás, a T, felső kiegyenlítő tartály feltöltése azonban változatlanul tovább folyik. Az F fogyasztón a folyadéknyomás csak a Tt felső kiegyenlítő tartály elhelyezési magasságától függ, így állandó. Ez a helyzet nem változik akkor sem, ha kis fordulatszámra méretezett fogaskerekeket nagy fordulatszámmal járatunk, mert még ha a fogyasztás nulla is, az egyik csövön át szállított folyadékmennyiséget a másik cső feltétlenül leszívja, hiszen annak szállítását a nehézségi erő is segíti. A fogyasztót a Ti felső kiegyenlítő tartály és a T2 alsó gyűjtő-tartály közé kell a szokásos módon bekötni. 163543
