163535. lajstromszámú szabadalom • Úszóval szabályozott szelep
3 163535 4 zárás csak rendkívül szigorú alakhűségi és felületminőségi előírások betartásával érheti? el. Nagyon fontos az is, hogy a szelepkűpok megvezetése gondos legyen, központosán helyezkedjen el a beömlőfurattal és üzemszerű használatnál a gyárilag beállított helyzethez képest ne forduljon el. Mindez egy költséges és változó minőségű kivitelt biztosít. Ismeretesek rugalmas tömítésű beőmlőszelepek is. Ezek tömítő-, ül. záróképessége jó, és a felületi követelményekkél szemben is kevésbé szigorú követelményeket támaszt. Ezeknek hibája, hogy bizonyos öregedési és alakváltozási jelenségek lépnek fel, emiatt számolni kell a szelep utánállitásával. Ezen túlmenően gyakran speciális, nehezen kivitelezhető alakot is megkívánnak. Javasoltak már különböző golyós szelepeket is, amelyek olcsón beszerezhetők és nagypontosságúak. Mivel azonban a golyónak az eddig ismert megoldásoknál beömlés szabályozási funkciója van, így különösén kicsiny mennyiségek szabályozásánál a felemelkedése az lilékről legfeljebb egy-két tized mm nagyságú. A szennyeződés áteresztése ezen a résen ^pp olyan problematikus, mint a többi szelepnél. Ezen túlmenően problémát okoz az ilyen szelepnél a nívó beállítása is, mert a golyó és a szeleptű vég között hézag van, a szabályozási hézag, ezért a nívó beállítás nehézkesebb, mint az egy tagból kiképzett szeleptűknél. Az ismertetett szelepmegoldások közös hátrányának mondható, hogy a vezérlési és biztonsági zárást azonos szeleprész vagy felület biztosítja. Ezek a szelepüléktől az üzemszerű szabályozásnál csak a Ízabályozáshoz szükséges távolságra helyezkednek el. gy, ha piszok szorult a záró felületek közé, a biztonsági zárás során azt vagy szét kell nyomni a felületeknek, vagy rugalmas kivitelükkel kell áthidalni a megfelelő tömörzárás érdekében. A szennyeződés kiöblítése a szűk résből mindenképpen problematikus, N ami az üzembiztonságot kedvezőtlenül befolyásolja. További fontos követelmény a beömlőszelepnél az, hogy a biztonsági szerkezettel való együttműködése egyszerű és megbízható legyen. A gazdaságos és olcsó kivitel érdekében lehetőleg egy azonos úszó lássa el normál üzemállapotnál a szelep szabályozását, ill. rendellenes nívónagyságnál a biztonsági szerkezet bekapcsolásával a szelep lezárását. Ilyen szempontok alapján a szelep kialakításokra, illetve elrendezésekre két alapvető forma alakult ki. Ismeretesek egyrészt olyan szelepmegoldások, amelyeknél a szelepet valamilyen pl. rugó vagy súlyerő állandóan zárni akarja. Az ilyen kivitelnél a záróerő ellen kell nyitni a szelepet, tehát a szelep fordítva működik, mint általában szokásos. Amikor az olajszint veszélyes mértékben megemelkedik, akkor az úszószerkezetnek a szeleppel való kapcsolata megszűnik, és az úszó tovább emelkedve a biztonsági szerkezetet kapcsolja be, amely egy plusz záróerőt biztosít a szelepre. Ezeknek a megoldásoknak a hátránya, hogy a biztonsági záróerő csak valamilyen reteszelt szerkezet működtetése kapcsán jöhet létre, ami bonyolult, költséges megoldást eredményez. Ismeretes továbbá olyan szelep megoldás, amelynél a szelepnek vagy a szelepüléknek egymással koncentrikusan elrendezve két zárópereme van. A belső, kisebb peremen történik a szabályozás az ismert módon, a külső záróperemet általában egy rugalmasan deformálódó műanyag szeleptag zárja a biztonsági szerkezet működése után. Ezeknél a megoldásoknál a szelepzáró szerkezetbe is egy rugalmas tag van iktatva, amelyet a túlzott nívó emelkedésekor az úszóra ható megnövekedett erő deformál, »műanyagszeleptaggal együtt. Egy bizonyos mértékű deformáció után az úszótartókar egy állandó mágneshez ér és az egy kiegészítő záróerőt biztosít a szelepre. A szelep kialakításnak és zárásnak ez a formája egyszerűbb szerkezetet eredményez, mint az előbb ismertetett kivitel. Hátrányos ezeknél a szelepmegoldásoknál az, hogy a külső záróperem a belsőnél lényegesen nagyobb, tehát a belső peremen történő záráshoz képest azonos fajlagos záróerőt figyelembe véve nagyobb erő kell a biztonsági záráshoz. Növeli az erőszükségletet a zárószerkezet deformációjához szükséges erő is. Végeredményben az ilyen típusú szabályozó szelep biztonsági zárása csak olyan méretű úszóval biztosítható, amely nagy szabályozó méreteket kíván, tehát növeli annak költségeit. A találmány célja az ismertetett hiányosságok kiküszöbölése és olyan úszóval szabályozott szelep létesítése, amely a szelep előtt uralkodó beömlonyomás változásra gyakorlatilag elhanyagolható mértékben érzékeny, s így a nívószint is elhanyagolható mértékben változik a beömlőnyomás változásakor. További célja a találmánynak, hogy olyan szelepkivitelt adjon, amely a biztonsági lezárás esetén létrejövő kikapcsolt helyzetben a szelep üzemszerű nyitásának a nagyságától független biztonságú, és egyszerűen kivitelezett zárási formát biztosít. A fentieken túlmenően célja a találmánynak, hogy az üzemszerű helyzet és a biztonsági zárás között olyan nagyságú szeleptű elmozdulást biztosítson, amely a szelepet vezérlő úszószerkezetnek olyan mértékű elmozdulását teszi lehetővé, hogy az elmozdulás alatt az képes legyen akár egy biztonsági reteszelt szerkezetet kioldani, akár olyan távolra elhelyezett permanens mágneshez csatlakozva kiegészítő záróerőt biztosítani, amelynél a mágneserő már elhanyagolható mértékben befolyásolja az úszószerkezet mozgását, és semmiféle deformálható elemre ne legyen szükség a vezérlő szerkezetben a mágnes eléréséhez. A találmány szerinti úszóval szabályozott szelepet az jellemzi, hogy furatában átömlést biztosító, cső alakú és a cső alsó végén a mozgás irányára merőlegesen kiképzett vezérlőfelületű szeleptűje és egy beömlő furathoz képest rugóval normál üzemben ütközésig felemelt helyzetben tartott szelepüléke van és a szelepülék alsó oldala a beömlőfurattal szelepet alkotó zárótagként van kialakítva vagy rajta lazán elhelyezkedő zárótaggal rendelkezik. A találmány szerinti szelepnek tehát a furatában átömlést biztosító szeleptűje van. Ennek a kivitelnek az az előnye, hogy a hagyományos tömör szeleptűktől eltérően az olajbeömlőnyomás csak a vékony körgyűrűszerű vezérlőélet terheli. Ennek következtében a beömlőnyomásból származó szeleptűre ható erő nagysága legalább felére csökken annak az értéknek, mint ami az eddig ismert szelepeknél 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
