163513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzo [b,f] tiepin-10-karbonsavak előállítására

11 163513 12 tiepin-10-karbonsavval oltjuk be, és keverés közben lehűlni hagyjuk. A kristályokat leszűrjük, 30 ml jéghideg 50%-os ecetsavval és sok vízzel mossuk, vákuumban súlyállandóságig szárítjuk. 199—200 C° olvadáspontú, világossárga dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsavat kapunk (hozam: 94%), acetonból vagy aceton-hexánból történő átkristályosítás után az olvadáspont 201— 202 C°. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: a) 5,0 g (0,014 mól) 2-fenil-4-[o-(feniltio)-benzilidén]-2-oxazolin-5-ont (vö. 1. példa aj és b) pontja) 30 ml jégecetben melegen oldunk, az oldathoz 10 ml vizet és 1,0 ml 2n kénsavat adunk, és 90 percig 100 C°-os fürdőben keverjük. Jégfürdőben történő lehűtés után a kristályokat leszűrjük, 20 ml 50%-os jéghideg ecetsavval és sok vízzel mossuk, és szárítjuk. 185—190 C° olvadáspontú színtelen a-benzamido-o-(feniltio)-fahéjsav kristályokat kapunk. Hozam: 81%. Aceton-hexánból átkristályosítva az anyag 188—190 C°-on olvad. 7. példa 10,0 g (0,0308 mól) ciano-[o-(feniltio)-fenil]-piroszőlősavetilésztert 75 ml jégecetben oldunk, az oldatot 37 ml vízzel hígítjuk, lehűtjük, és lassan 37 ml tömény kénsavat adunk hozzá. Az oldatot keverés mellett 2 óra hosszat főzzük visszafolyató hűtő alatt 160 C° fürdőhőmérsékletnél. Az ezt követő lehűlésnél a reakciótermék kristályosodása körülbelül 70 C°-on következik be. Keverés mellett a reakciókeveréket szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, fokozatosan 200 ml vizet adunk hozzá, jégfürdőben 8 C°-ra hűtjük, és leszűrjük. A szürletet semlegesre mossuk, és levegőáramban súlyállandóságig szárítjuk. Tisztításra ezután 200 ml 5%-os nátriumhidrogénkarbonátoldatban és 50 ml etilacetátban felvesszük illetve rázzuk, míg két tiszta réteget kapunk. A fázisokat választótölcsérben elválasztjuk, a szerves réteget még háromszor egyenként 30—40 ml félig telített nátriumhidrogénkarbonát oldattal extraháljuk. Az egyesített hidrogénkarbonátos extraktumokat jégfürdőben tömény sósavval óvatosan megsavanyítjuk, 30 percig állni hagyjuk jégfürdőben, majd a kikristályosodó, nyers savat leszűrjük, vízzel semlegesre mossuk, és súlyállandóságig szárítjuk. A 195—197 C° olvadáspontú dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsav (hozam: 89%) aceton-hexánból átkristályosítható, mimellett világossárga tűk alakjában (o. p. 197—198 C°) kapjuk meg az anyagot, acetonból történő ismételt átkristályosítás után az o.p.201—202 C°. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: a) 6,35 g (0*276 grammatom) nátriumból és 150 ml abszolút etanolból készült nátriumetilátoldathoz szobahőmérsékleten egyszerre 53,8 g (0,234 mol) [o-(feniltio)-fenilj-acetonitrilt (vö. Jilek J. O. et al.: Monatsh. Chem. 96, 182—207, különösen 201 (1965) (és 40,0 g/0,276 mól) oxálsavdietilésztert adunk, és a keveréket 15 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután jégfürdővel 10 C° hőmérsékletre hűtjük, és keverés közben 125 ml 2n sósavat adunk hozzá. További 100 ml víz hozzáadása után az etanol fő tömegét forgó bepárlóban ledesztilláljuk. A visszamaradó sárga színű emulziót kétszer 300—300 ml éterrel extraháljuk, az egyesített extraktumokat vízzel mossuk, jéggel hűtjük, és 150 ml jéghideg 2n nátriumhidroxid-oldattal extraháljuk. Az elválasztott éteres réteget vízzel mossuk, és a mosóvizet a lúgos—vizes fázishoz adjuk. Az utóbbit éterrel mossuk, 5 170 ml 2n sósavhoz és jéghez öntjük, a kicsapódó terméket kétszer 300—300 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat magnéziumszulfát felett szárítjuk, majd vákuumban teljesen bepároljuk. A visszamaradó narancssárga színű olaj állás közben kristályosodik. 10 A nyersterméket 40 ml éterben és 100 ml hexánban felvesszük, az oldatot atmoszférikus nyomáson bepároljuk, beoltjuk és lehűtés után 0 C° hőmérsékleten körülbelül 15 óra hosszat állni hagyjuk. A kiváló kristályokat leszűrjük, kevés hexánnal mossuk és szárítjuk. Az így 15 kapott ciano-[o-(feniltio)-fenil]-piroszőlősavetilészter 75 —78 C°-on olvad. 8. példa 20 2,68 g (0,090 mól) 3-[o-(feniltio)-fenil]-oxálacetimidet 20 ml jégecetben, 10 ml vízben és 10 ml tömény kénsavban szuszpendálunk, a keveréket 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt főzzük. Jégfürdőben lehűtés után a 25 kristályokat leszűrjük, 20 ml jéghideg 50%-os ecetsavval és sok vízzel mossuk, és súlyállandóságig szárítjuk. 195—198 C° olvadáspontú sárga színű tűk alakjában dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsavat kapunk. Acetonból történő ismételt átkristályosítás után az anyag 201—202 30 C° hőmérsékleten olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: a) 10,0 g (0,308 mól) ciano-[o-(feniltio)-fenil]-piroszőlősavetilésztert (vö. 7. példa a) pontja) 70 ml 35 95%-os etanolban oldunk, és a visszafolyató hűtő alatt forró oldatba 90 percen át sósavgázt vezetünk be. Az oldatot teljesen bepároljuk vákuumban, az olajos maradékot 50 ml metilénkloridban felvesszük, és egyszer 200 ml és egyszer 25 ml félig telített nátriumhidrogénkarbonát-40 oldattal extraháljuk. Az egyesített bikarbonátextraktumokat 50 ml metilénkloriddal kirázzuk, és tömény sósavval megsavanyítjuk. Az olajosan kiváló termék gyorsan kristályossá alakul át. Ezeket a tömböket összetörjük, leszűrjük, sok vízzel mossuk, és vákuumban 45 megszárítjuk. A 3-[o-(feniltio)-fenil]-oxálacetimidet 168 —169 C° olvadáspontú világossárga kristályok alakjában kapjuk. Hozam: 58%. Etilacetát-hexánból átkristályosítva a terméket 169—170 C° olvadáspontú sárga tűk alakjában kapjuk meg. 50 9. példa 3,153 g (0,001 mól) karbamoil-[o-(feniltio)-fenil]-55 -piroszőlősavat 30 ml jégecetben oldunk, az oldatot 15 ml vízzel és 15 ml tömény kénsavval keverjük össze, és 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt főzzük. A még forró oldatot beoltjuk, és keverés mellett hűlni hagyjuk. A reakcióterméket leszűrjük, 50%-os ecetsavval és 60 vízzel mossuk, és súlyállandóságig szárítjuk. Az így kapott dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsav 199—200 C°-on olvad, aceton-hexánból történő ismételt átkristályosítás után 201—202 C° -on. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk 65 elő; 6