163478. lajstromszámú szabadalom • A talajon gépi erővel kerekeken továbbított, egyes darabokból álló berendezés, különösen önjáró öntözőberendezés

3 163478 4 lep az egyik vagy másik irányban nyitja a 6 furaton át a 12 csőből érkező nyomás alatt álló víz útját és így a 7 dugattyú jobbra vagy balra elmozdul. Ugyanekkor az 5 szabályozó szelep ellenkező fázis­ban nyitja az egyik 8 rugós szelepet, a víz kienge­dése céljából. így a 7 dugattyú olyan értelemben mozdul el, hogy a 9 emelő és a 10 kar által a 11 csövet ki- vagy behúzza a 12 csőbe. A 11 cső összefügg a víz kivitelére és az öntöző­csövekbe vezetésére való 13 váltószeleppel, tehát amikor all cső a leírt módon eltolódik, vele együtt a váltószelep és vele összefüggő részek is eltolód­nak, éspedig olyképp, hogy állandóan a 40 főnyo­mócső fölött maradnak. Az A rész további célja a folyamatos vízkivétel lehetővé tétele, mely célból a 13 váltószelep forgat­hatóan van a 11 csőre szerelve és a váltószeleppel két 14 és 15 tárcsa függ össze (1. és 2. ábra), melyek a váltószeleppel együtt a 11 csövön szabadon forog­hatnak. Mindkét tárcsára egy-egy 41 tömlő van csa­varva egymással ellenkező irányban és ezek egyik vége a váltószelep 16, ill. 17 csonkjára van ráhúzva. Működés közben az egyik 41 tömlőt, éspedig azt amelyik a hozzá tartozó tárcsáról éppen letekere­dik, a főnyomócső (fel nem rajzolt) egyik elágazó csonkjára erősítjük, az öntözőcsövek tehát ezen a tömlőn át kapnak vizet, a másik tömlő pedig ugyan­ekkor a 40 főnyomócsővel nem kapcsolódik és köz­ben a hozzá/tartozó (14, ill. 15) tárcsára feltekeredik. A végálláshoz közeledve a feltekeredett tömlőt rá­kötjük a főnyomócső soron következő csonkjára, a másik tömlőt pedig menet közben oldjuk, ill. eltávo­lítjuk a főnyomócső csonkjáról. A víz nyomása a 13 váltószelepet átváltja és így most az öntözőcsövek rendszere a másik tömlőn át káp vizet. Ekkor hala­dás közben a 14 és 15 tárcsák forgásiránya megvál­tozik. A vízellátás tehát folyamatos. Az 1. ábra szerinti B egység egy kézzel szabályoz­ható léptető szerkezet, az 1., 3. és 4. ábra szerinti C egység pedig egy önműködő léptető szerkezet, amely a már említett módon alkalmas az elferdülé­sek rendbehozatalára. Az öntözővíz a 18 csövön áramlik és ezt a 19 bak tartja a 21 járókerekeket összekötő 20 kereten. A két járókerék közül az egyik meghajtás végett két 22 kilincskerékkel függ össze, amely a léptetőműhöz tartozik. Hajtás végett a 23 membránnal mozgatott 2 kar végén van a mozgató kilincs és minden egyes csődarabon van ilyen kilincsmű valamint membrán. A membránok mozgatása olajjal vagy más munkaközeggel törté­nik, melyet a központi 42 membránszivattyú (1. áb­ra) helyez nyomás alá. Utóbbit pl. dieselmotor hajt­ja. A membránszivattyú ütemes mozgása a fentiek szerint a teljes csőrendszer léptetését azaz szakaszos mozgását eredményezi. A 24 kar a 4. ábrán látható módon átfordítható, ami lehetővé teszi a forgásirány és ezzel a csövek haladási irányának megváltoztatását. E célból a 24 karon két kilincs van, az egyik az egyik, a másik pedig a másik 22 kilincskerékkel tud kapcsolódni. A 23 membrán állandó (változatlan) löketéhez a találmány szerint más-más nagyságú elfordulások tartoznak, ugyanis a 32 tengelyen ágyazott 25 csú­szófelület alkalmas arra, hogy változó hossz mentén gátolja a kilincsnek a kilincskerékkel való kapcso­lódását. Ha ugyanis a 25 csúszófelület a 4. ábra sze­rint jobb szélső helyzetében van, akkor a kilincs teljes lökete folyamán forgatja a kilincskereket, bal 5 szélső helyzete esetén pedig a kilincs csak a löket végén jut a kilincskerékkel kapcsolatba. Szabályo­zás végett a csúszófelület egy 26 vezérlőrúddal függ össze, mely érzékeli a két szomszédos csődarab egy­máshoz viszonyított helyzetét. 10 Ennek lehetővé tétele végett a 26 vezérlőrúd a hozzá tartozó 28 csődarabon a 30 csap révén ágya­zott 31 emelővel függ össze, a kétkarú emelő másik karját pedig a szomszédos 27 csődarab mozgatja, a 29 villa segítségével. Ha feltételezzük, hogy a moz-15 gásirány azonos a 3. ábrán nyíllal jelölt iránnyal és a 28 cső valamilyen okból kifolyólag előresiet, ak­kor a 31 kétkarú emelő a 3. ábra szerint az óramu­tató járásának irányában elfordul, tehát a 25 csúszó­felület valamivel többet takar a kilincskerékből 20 mint eddig, így a mozgás lassul és a két csődarab ismét egyvonalba kerül. Ugyanígy ill. értelemsze­rűen ellenkező irányú mozgásokkal történik a cső­darabok mozgásának gyorsítása. Ha a teljes berendezés kerül ferde helyzetbe, ak-25 kor az 1. ábrán látható 33 kar segítségével kézzel változtatjuk meg a legszélső 18 csődarab léptető szerkezetének beállítását a kívánt irányban és ha ezt a 33 kart kapcsolatba hozzuk a rendszer másik végén levő csődarab sebesség-beállító szerkezetével, 30 akkor elérhetjük, hogy ugyanakkor amikor az egyik végén lassítunk, a másik végződés gyorsul és meg­fordítva, a ferde helyzet kiegyenlítése végett. A két szélső csődarab gyorsítása, ill. lassítása eleinte azt eredményezi, hogy a teljes csőrendszer törtvonal ala-35 kot vesz fel, de ez az alak éppen a találmány sze­rinti önműködő szabályozás hatása alatt rövidesen egyenes vonalú helyzetet hoz létre. Emellett ha nem az egész csőrendszeren, hanem annak egyik felén a haladási irányt a 24 kar átfordításával ellenkező ér-40 telművé tesszük, a teljes csőrendszer tetszés szerinti szögben elfordulhat vagy megfordulhat. Az egyes csődarabok között természetesen rugal­mas kapcsolatot kell létesíteni, tehát olyat, amely egyrészt tömít, másrészt pedig lehetővé teszi a két 45 rész egymáshoz viszonyított elfordulását. Szabadalmi igénypontok: 50 1. A talajon gépi erővel kerekeken továbbított, végeiknél összeerősített darabokból álló berendezés, különösen önjáró öntözőberendezés, vagy mozgatha­tó kerítés, mely berendezésnél az egyes darabok kö­zött azok elferdülését lehetővé tevő rugalmas kap-55 csolat van, azzal jellemezve, hogy az egyes darabok kerekeinek motorikus hajtásai egymástól függetle­nül működtethető sebesség-szabályozókkal vannak ellátva és minden egyes szabályozó a szomszédos darab helyzetét érzékelő tapintóval vagy érzékelővel 60 van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a sebesség-szabá­lyozó az illető darabon ágyazott kétkarú emelő (31) egyik karjával kapcsolatos, az emelő másik karja 65 pedig a szomszédos darabbal függ össze. 2

Next

/
Thumbnails
Contents