163475. lajstromszámú szabadalom • Berendezés porok robbanóképességének vizsgálatára
3 163475 4 robbantó kamra belseje pedig robbanásérzékelö szervvel előnyösen nyomásmérővel van összekötve. A találmány szerint előnyös, ha a porrobbantó kamra szeleppel ellátott beömlő és kiömlő csonkjainak szelepei a robbanást érzékelő szervvel vezérelt automatikával vannak összekapcsolva. A találmány szerinti berendezésnél tehát zárt porrobbantó kamrában folyamatosan szikrát állítunk elő, amely szikrákat az azokat létrehozó szerkezettel kapcsolt jelfogó segítségével számlálunk, illetve regisztrálunk és a szikrák segítségével a robbantókamrában levő gázba, levegőbe felkavart vizsgálandó port berobbantjuk. A szikrákat létrehozó szerkezettel kapcsolt jelfogó segítségével, illetve a robbanást érzékelővel regisztrálhatjuk, illetve számlálhatjuk a folyamatos szikráztatásból bekövetkező robbanások számát. Robbanásérzékelő szervként természetesen nemcsak nyomásmérőt, hanem más szerkezetet is használhatunk, például membránnal összeépített induktív, vagy kapacitiv ellenállásokat, továbbá piezoelektromos vagy optikai elv szerint kiképzett műszereket. Az elektródák anyagának és alakjának megfelelő megválasztásával a gyakorlatban előforduló legkülönfélébb szikraforrások képezhetők ki. A porrobbantó kamra méretének változtatásával pedig a porrobbanás- és térfogat-viszonyai vizsgálhatók. A berendezéshez tartozó automatika segítségével viszonylag rövid idő alatt nagyszámú vizsgálat végezhető. Természetesen nemcsak az adott porkoncentrációhoz tartozó villamoshálózati értékeket, illetve gyújtóenergia-értékeket lehet változtatni, hanem adott szikraenergia esetén a kamrába bekevert por mennyiségének változtatásával a vizsgált keverék porkoncentrációját is módosítani lehet. A találmányt részletesen kiviteli példákon rajz alapján ismertetjük, ahol a rajz a találmány szerinti berendezés vázlatos metszetét tünteti fel. Az ábra szerint nyomásálló zárt porrobbantó 1 kamrában 4 elektródapár van elhelyezve, amelyek között az ábrán nem ábrázolt szikragerjesztő berendezés segítségével folyamatos szikráztatást tudunk létrehozni. A 4 elektródapárhoz 5 számlálóberendezés csatlakozik, amely a szikrák számát számolja. A porrobbantó 1 kamra belsejében ezenkívül 2 ventillátor van elhelyezve, amelyet az 1 kamrán kívül elhelyezett elektromotor hajt. A 2 ventillátor segítségével a porrobbanó 1 kamrában levő gáz-, illetve levegőpor keverékét áramlásban tartjuk. A por-levegő vagy gázkeveréket 8 beömlőcsonkon keresztül vezetjük a zárt 1 kamra belső 3 terébe. A porrobbantó 1 kamrából 9 kiömlőcsonkon keresztül kerül az 1 kamra kiürítésre. Mind a 8 beömlő-, mind a 9 kiömlőcsonk 7 szeleppel van ellátva. A 7 szelepeket 10 automatika nyitja vagy zárja. A 10 automatikát a porrobbantó 1 kamra belső 3 terével kapcsolt 6 nyomásmérő vezérli, amely a porrobbantó 1 kamrában létrejövő robbanásokat érzékeli és számlálja. A találmány szerinti berendezés működését az alábbi példán kívánjuk bemutatni. Ismerve az 1 kamra térfogatát, a vizsgálni kívánt por mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy az megfeleljen a beállítani kívánt koncentrációnak. A vizsgálni kívánt por egyaránt lehet szerves vagy szervetlen. 5 Legyen például a vizsgálni kívánt anyag fenolgyantapor. A kiviteli példa esetében a porrobbantó 1 kamra térfogata 0,115 m3 , így 100 g/m 3 fenolgyanta porkoncentráció eléréséhez 11,5 g pormennyiséget mérünk le. A vizsgálni kívánt pormennyiséget 10 a 8 beömlőcsonkon keresztül vezetjük be az 1 kamrába. Ezután a kamra nyílásait lezárva a 2 ventillátort megindítjuk, amely a beadagolt műanyagport felkavarja és ezáltal előállítja a vizsgálandó lévegőműanyagporelegyet és azt folyamatosan lebegésben, 15 áramlásban tartja. Néhány perces keverési idő után bekapcsoljuk a szikragerjesztő berendezést, amely az előre beállitot szabályos időközökben, példánk esetében fél másodpercenként, szikrát ad. Ha a keverék robbanóké-20 pes, úgy a szikrasorozat egyik szikrája az elegyet berobbantja. Az elegy akkor robbanóképes, ha az alsó és felső robbanási határkoncentráció között van a levegő és a vizsgált fenolgyantapor mennyisége. Vizsgálatunk során 100 g/m3 porkoncentráció ese-25 tén 1000 szikra esetén nem következett be robbanás, így a fenolgyantapor koncentrációját növeltük. 338 g/m3 koncentráció esetén sem észleltünk robbanást 1000 szikráztatás után. Továbbnövelve a por koncentrációját 396 g/m3 30 porkoncentrációnál 10 szikra után robbanás következett be. A robbanási végnyomás 0,7 kp/cm2 -nek adódott. A robbanás bekövetkezése után, amelyet éles hang is jelez, a 10 automatika leállítja a szikrázást és a 8 beömlőcsonk, illetve 9 kiömlőcsonk 7 szelepét 35 nyitja, aminek következtében az égéstermékek az 1 kamra belsejéből kiöblítésre kerülnek. "A fenti fenolgyantaporral a vizsgálati koncentrációt tíz szakaszban 6000 g/m3 -ig emelve két-három szikráztatás után minden esetben robbanás követke-40 zett be, időközben a robbanási nyomás monoton növekedett 3,4 kp/cm2 -ig. A fenti példában felhasznált és vizsgált fenolgyantaport 30-70%-os arányban azbesztőrleménnyel ke-45j vertük össze és így végeztük a vizsgálatokat. 2600 g/m3 koncentrációig sem adódott robbanás, amiből megállapítható volt, hogy a szervetlen, éghetetlen azbesztőrleménnyel keverve a fenolgyantaport az alsó robbanási határ jelentékenyen meg[50 emelkedett. A fenti kísérletsorozatot kénpor- és levegőelegygyel is elvégeztük. Az első berobbanást 254 g/m3 koncentrációnál észleltük. 55 Szénporok vizsgálatára a berendezés nem alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés porok robbanóképeségének vizsgálatára, amelynek porrobbantó kamrája, szikrát létrehozó szerkezete és robbanást érzékelő szerve van, azzal jellemezve, hogy zárt, be- és kiömlőcsonkok-65j kai (8, 9) ellátott porrobbantó kamrában (1) port 2
