163471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített azabicikloalkánok előállítására
163471 Az alábbi ismertetendő kísérletekben a találmány szerinti hatóanyagoknak a különféle növényfajok vegetatív felhalmozó-rendszerére gyakorolt hatását vizsgáltuk és szemléltetjük. II. A növény hosszirányú növekedésének gátlása. a) Alkalmazás fűszerű növényekre Oly gyep-vetőmagkeveréket, amely 20% Lolium perenne, 23% Poa pratensis, 10% Festuca ovin és 47% Festuca rubra magot tartalmazott, csészékbe ültettünk és négy-hónapig hagytuk fejlődni, miközben hetenkint egyszer nyírtuk a növényeket. A frissen nyírt kb. 1,5 cm magas gyepszőnyeget azután a különböző hatóanyagok vizes vagy vizes-acetonos oldatával kezeltük. Ezt követően a növényeket 25 C° hőmérsékletig 65 % viszonylagos nedvességtartalmú légtérben tartottuk, 10 000 lux megvilágítás mellett. A hatóanyagokkal való kezelés után négy héttel értékeltük a növények hosszirányú növekedését. Az egyes hatóanyagok különböző koncentrációban való alkalmazása esetén kapott eredményeket az alábbi értékelésű skála alapján, a III. táblázatban foglaltuk össze: 10 IV táblázat Értékelési skála: 6 = nincs hatás, mint a kezeletlen gyep 5 = a hosszirányú növekedés kb. 16 %-os gátlása 4 = a hosszirányú növekedés kb. 35 %-os gátlása 3 = a hosszirányú növekedés kb. 50 %-os gátlása 2 — a hosszirányú növekedés kb. 66 %-os gátlása 1 = a hosszirányú növekedés kb. 85 %-os gátlása C = a levelek mélyebb zöld színeződése. ///. táblázat Hatóanyag Koncentráció kg/Ha Lolium Poa Festuca Festuca példa sz. Koncentráció kg/Ha perenne pratensis rubra ovjn í. 10 5 3C 6 6 5 5 6 6 6 2. 10 4 1 C 4 3C 5 5 2C 5 3C . 3. 10 5 4C 5 4 5 6 4C 5 4 4. 10 2 3C 4 3 5 4 3C 4 4 b) Alkalmazás gabona-faj okra Tavaszi búzát, rozsot és zabot csészékben termesztettünk 25 C° hőmérsékletű, 65 % viszonylagos nedvességtartalmú légtérben, 15 000 lux megvilágítás mellett. Amint a növények elérték a kétleveles fejlődési állapotot, az edényt a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permetlével kezeltük, olyan mennyiségi permetlevet alkalmazva, hogy az így felvitt hatóanyagmennyiség elérje a kívánt alkalmazási szintet. 21 nappal a hatóanyag alkalmazása után értékeltük a növények hosszirányú növekedését, az a) pontban megadott skála alapján. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Hatóanyag példa sz. Koncentráció mg/liter Búza Rozs Zab 3. 500 5 5 4 100 6 6 5 4. 500 3 3 4 100 4 4 4 Ugyanezeket a gabonaféléket kétleveles fejlődési állapotban, egy további kísérletben a vizsgálandó hatóanyagok 0,5 %-os vizes vagy vizes-acetonos oldatával lecsepegően nedvesre permeteztük, majd klíma-kamrában, 25 Cc hőmérsékleten 65 %-os viszonylagos nedvességtartalmú légtérben, 15 000 lux megvilágítás mellett tartottuk a kezelt növényeket. 21 nap múlva értékeltük a kísérlet eredményeit olymódon, hogy a hosszirányú növekedés gátlását a szárcsomók (internodiumok) közötti távolság mérése alapján határoztuk meg. E kísérletek eredményeit az alábbi V. táblázatban foglaltuk össze; az értékelés az a) pontban megadott skála alapján történt: V. táblázat Hatóanyag példa sz. Koncentráció mg/liter Búza Rozs Zab 2. 3. 5000 1000 5000 1000 4 5 3 5 3 4 3 3 3 4 3 4 A találmány szerint alkalmazásra kerülő egyéb hatóanyagokat a fent ismertetetthez hasonló módon vizsgáltuk és ezek is hasonló hatás-értékelést mutattak. A találmány szerinti herbicid szerek előállítása önmagában ismert módon történik, az (I) általános képletfl hatóanyagoknak erre alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergáló és/vagy oldószerek hozzáadásával történő benső összekeverése és összeőrlése útján. A hatóanyagokat az alábbi készítményekben alkalmazhatjuk: szilárd alakok: szórószerek, porozószerek, szemcsés készítmények, bevont granulátumok, impregnált granulátumok, homogén granulátumok; vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátumók: permetezőporok (nedvesíthető porok), paszták, emulziók; folyékony készítmények: oldatok. A szilárd készítmények (porozószerek, szórószerek, granulátumok) előállítása céljából a hatóanyagot valamely szilárd vivőanyaggal kevertük össze. Vivőanyagként pl. kaolin, talkum, bólusz, lösz, kréta, mészkő, mészdara, dolomit, diatomaföld, lecsapott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és kalciumalumíniumszilikátok, (földpátok és csillámok), kalcium- és magnéziumszulfát, őrölt műanyagok, trágyázószerek, mint 5
