163427. lajstromszámú szabadalom • Benzil- N,N-DI-szek, butiltiolkarbamát tartalmú készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
5 163427 6 elegyét 5 órán át 130 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, és 15 ml metilénkloriddal és 30 ml vízzel elegyítjük. A vizes fázist eltávolítjuk, a szerves fázist vízzel mossuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot az 1. példában leírt módon desztilláljuk. 5 13 g S-benzil-N,N-di-szek.butil-tiolkarbamátot kapunk. 4. példa 49 g (0,38 mól) di-szek. butil-amin, 15,2 g (0,38 mól) 10 nátriumhidroxid és 165 g víz elegyébe 0—3 °C-on 27 g (0,45 mól) szénoxiszulfidot buborékoltatunk. A reakcióelegyhez ezután 6,6 g káliumjodidot (0,04 mól) és 50,4 g (0,4 mól) benzilkloridot adunk. A reakcióelegyet erélyes keverés közben 30 °C-ra melegítjük. Az elegyet 2 órán 15 át 30 °C-on tartjuk, majd 50 °C-ra melegítjük, és 12 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az elegyet lehűtjük, 250 ml etilénkloriddal elegyítjük, és a két folyadékfázist elválasztjuk egymástól. A szerves fázist vízzel mossuk, csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a ma- 20 radékot az 1. példában leírt módon desztilláljuk. 25 g S-benzil-N,N-di-szek.butil-tiolkarbamátot kapunk. 5. példa 25 25,8 g (0,2 mól) di-szek.butil-amin 150 ml vízmentes benzollal készített oldatához 18,6 g benzil-tiokarbonil-kloridot adunk. Exoterm reakció megy végbe, és di-szek.butil-amin-hidroklorid kristályok válnak ki. A reakcióelegyet 30 percig 65 °C-on tartjuk, majd 30 20 °C-ra hűtjük. Az elegyhez 250 ml vizet adunk, a két folyadékfázist elválasztjuk egymástól, majd a szerves fázist ismét 250 ml vízzel mossuk. A kapott szerves oldatot ezután az 1. példában leírt módon dolgozzuk fel. 25 g desztillált S-benzil-N,N-di-szek.- 35 butil-tiolkarbamátot kapunk. 6. példa 14,2 g (0,11 mól) di-szek.butil-amin 50 ml 1,2-di- 40 klóretánnal készített oldatához erélyes keverés közben, kb. 0 °C-on 18,6 g (0,1 mól) benzil-tiolkarbonilklorid 26 ml diklóretánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyhez ezután ugyancsak 0 °C-on 40 g 10 %-os nátriumhidroxid-oldatot (0,1 mól nátriumhidroxid) adunk. 45 A hűtőfürdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegyet 20 °C-ra hagyjuk melegedni. A folyadékfázisokat elválasztjuk egymástól, a szerves fázist 2X50 ml vízzel mossuk, majd az 1. példában leírt módon feldolgozzuk. 21 g desztillált S-benzil-N,N-di-szek.butil-tiolkarbamátot 50 kapunk. Az S-benzil-N,N-di-szek.butil-tiolkarbamát (amelyet a továbbiakban M 3432 jelzéssel jelölünk) 2—6 kg/ha mennyiségben különféle gyomnövényekkel, elsősorban Echinocloa-val (écsetpázsit) szemben igen erős 55 gyomirtó hatást fejt ki. A hatóanyag már 4—6 kg/ha mennyiségben is jelentősen serkenti a rizs növekedését; ennek megfelelően a fenti hatóanyag esetén a gyomirtó hatás meglepő módon a haszonnövény növekedését fokozó hatással párosul. A növekedésserkentő hatás 60 a rizsnövények növekedésének meggyorsulásában és nagyobb gyökérzet kifejlődésében jelentkezik. A rizsnövényeken nem tapasztalhatók fejlődési rendellenességek; ugyanakkor a terméseredmények is javulnak. A következőkben az M 3432 hatóanyag növekedés- 65 serkentő hatását alátámasztó kísérletek eredményeit ismertetjük. A kísérleteket különböző körülmények között végeztük. Összehasonlító anyagként Molinate-ot, illetve az M 3432 hatóanyag homológjait és izomerjeit alkalmaztuk. Növekedésserkentő hatás vizsgálata a Molinate hatásával összehasonlítva Az alábbi példák adataiból látható, hogy az M 3432 hatóanyag a rizst nem károsítja, sőt fokozza a magvak csírázóképességét és a gyökérzet és a hajtás fejlődését. 7. példa 200 cm2 belső felületű, hengeres cserepekbe 1 kg/cserép mennyiségű szitált rizstalajt töltünk. A talajt elegyengetjük, 200 ml vízzel megnedvesítjük, majd a talaj felszínét 4 ml vizes-acetonos hatóanyag-oldattal egyenletesen bepermetezzük. A felhasznált permetlé hatóanyagkoncentrációja 0,02,0,3, illetve 0,4 %;ennek megfelelően a talajra 0, 4, 6, illetve 8 kg/ha mennyiségű hatóanyagot juttatunk. A talajt közvetlenül a permetezés után vízzel árasztjuk el úgy, hogy a talaj szintje fölött 7 cm széles vízréteg alakuljon ki. Ezután a cserepekbe egyenként 15 előcsíráztatott rizsmagvat vetünk. A cserepeket légkondicionált helyiségbe helyezzük. A helyiség hőmérsékletét naponkénti szabályozással +10 °C és + 25 °C közötti értékre állítjuk be, és a cserepeket napi 14 órán át megvilágítjuk. 24 nap elteltével meghatározzuk a kihajtott magvak számát és a hajtások hosszát. Az észlelt eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze. A táblázat adataiból látható, hogy az M 3432 hatóanyag szubmerz tenyésztés esetén jelentős serkentő hatást gyakorol a rizs növekedésére, míg azonos körülmények között a Molinate még 6 kg/ha mennyiségben is károsan befolyásolja a rizs fejlődését. 1. táblázat M 3432 és Molinate hatása a rizs fejlődésére szubmerz tenyésztéskor, légkondicionált környezetben Növekedési jellemzők Kihajtott magvak, % (átlag) Hatóanyag-mennyiség Kihajtott magvak, % Főgyökér hossza Hajtás hossza, cm cm Kontroll 42,3 7,0 17,2 M 3432 4 kg/ha 60,0 8,3 17,8 M 3432 6 kg/ha 53,3 10,4 21,1 M 3432 8 kg/ha 77,7 10,1 23,9 Molinate 4 kg/ha 42,3 7,4 15,3 Molinate 6 kg/ha 20,0 3,9 8,2 Molinate 8 kg/ha 11,0 4,6 6,6 8. példa A 7. példa eredményei alapján a 7. példában ismertetett módon újabb kísérletsorozatot végzünk. Az M 3432 hatóanyagot 10,20 és 30 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk, és az eredményeket a kezelés után 33 nappal határozzuk meg. Az eredményeket a 2. táblázatban ismertetjük, 3
