163422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arginin-malát előállítására
3 163422 4 sek esetében ödémák és ascites által már hátrányosan befolyásolt elektrolit-egyensúlyt nem rontja le még nagyobb mértékben a Na"1" és Cl~ ionok hiánya. Minthogy az ureogenezis-ciklus szoros kapcsolatban áll a trikarbonsav-, illetőleg citromsav-ciklussal különféle közbenső vegyületek útján, megkíséreltük az arginin aktivitásának almasavval való fokozását. Ez a sav ugyanis energia-fejlesztő szubsztrátumként szerepel, emellett a széntetrakloriddal mérgezett patkányok májára gyakorolt védőhatása legalábbis megegyezik bizonyos tiol-vegyületek (cisztein, glutation, tioglikolsav és tioalmasav) ilyen hatásával és felülmúlja a metionin, kolin, aszparaginsav és glutaminsav ez irányú hatását. A jelen találmány tehát az arginin-malát szintézisére vonatkozik. Ezt a vegyületet a találmány szerint oly módon állítjuk elő, hogy az arginint valamely poláris oldószerben, mint etilalkoholban vagy célszerűen vízben almasawal reagáltatjuk, a két reagáló vegyület ekvivalens mennyiségeinek alkalmazásával. Az így kapott sót azután vákuumban, alacsony hőmérsékleten történő bepárlás útján különítjük el a reakcióelegyből. Az arginin-sók előállítási eljárására vonatkozólag az irodalom már tartalmaz közléseket, például a Chem. Abstr. 68,13347x referátumában ismertetett közleményben. Az arginin-malát előállítására azonban az idézett közlemény oly eljárást ír le, amelyben a vízben 60 °C-on oldott argininhez 1: 1 mólarányban adnak almasavat, majd többszörös térfogatú etanolt adnak az elegyhez és így 1 mól arginin 1 mól almasavval képezett sóját kapják kristályos alakban. A találmány értelmében viszont 2 mól arginint reagáltatunk almasavval és így az arginin és az almasav mól-aránya 2: 1 a kapott termékben; emellett az eljárás lényegesen előnyösebb, nincs szükség többszörös térfogatú etanol alkalmazására, a reakció környezeti hőmérsékleten, tisztán víznek reakcióközegként való alkalmazásával, melegítés nélkül, igen jó termelési hányaddal megy végbe. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példa szemlélteti; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szempontból nincsen erre a konkrét példára korlátozva. Példa Egy keverővel, hőmérővel és vákuumdesztillálókészülékhez való csatlakozószervvel felszerelt háromnyakú lombikba beadagolunk 100 ml vizet és 13,4 g ataasavat, majd lassan hozzáadunk 34,8 g finoman porított arginint és ezt keverés útján oldatba visszük. Az oldatot azután vákuumban, 30 °C hőmérsékleten bepároíjuk szárazra. A maradékot kevés alkohollal felvesszük és az elegyet leszűrjük, és a terméket meg-Siárítjuk 45 g fehér kristályos szilárd termék alakjában kapjuk az arginin almasavas sóját; ez a mennyiség az etaéleti hozam 95 %-ának felel meg. A kapott argininmalát 227—228 °C-on bomlás közben olvad. Elemzési adatok a C16 H3 4 N 8 0 9 képlet alapján: számított: C =39,82%, H=7,10%, N =23,22%; talált: C =39,99%, H=7,21%, N =23,19%. A fentivel egyező eredménnyel kapjuk az argininmalátot abban az esetben is, ha reakcióközegként víz helyett azonos térfogatú egyéb poláris oldószert, például 1—3 szénatomos alifás alkoholt alkalmazunk. Kísérleti eredmények: 5 Abból a bebizonyított tényből kiindulva, hogy az ammóniumkloriddal mérgezett és argininnel egymagában meg nem védett patkányok életben maradnak, ha az argininnel egyidejűleg almasavat is adunk be nekik, 10 vizsgáltuk az arginin-malát különféle farmakológiai tulajdonságait; e vizsgálatok az alábbi eredményeket adták: 1. Epe-szekréció: 25 mg/kg arginin-malát szubkután 15 beadása jelentékeny mértékben csökkentette a 200 mg/kg széntetraklorid olívaolajban, 10 napon át intramuszkuláris úton történő beadása által okozott máj-károsodást. 2. Máj -anyagcsere: ha a 400 mg/kg széntetraklorid olívaolajban, intramuszkuláris úton történő beadása 20 útján mérgezett patkányoknak 10 napon keresztül napi 30 mg/kg arginin-malátot adunk be szubkután injekció útján, akkor normális transzamináz-aktivitás és májhomogenátum 02 -fogyasztás volt megfigyelhető. 25 3. Szubakut széntetraklorid-toxicitás: 50%-os olivaolajos széntetraklorid-oldat 4 ml/kg adagjával 3 naponként mérgezett patkányok túlélését 50%-kal fokozta 200 mg/kg arginin-malát 3 napon át 200 mg/kg szubkután adagban történő beadása. 30 4. A vér ammónia-szintjének csökkentése: a 200 mg/kg ammóniumkloriddal intramuszkuláris úton mérgezett patkányokban 500 mg/kg arginin-malát intraperitoneáris beadása lényegesen nagyobb mértékben csökkentette 35 a vér ammónia-szintjét, mint ekvimolekuláris mennyiségű arginin. 5. Akut ammóniumklorid-toxicitás: 800 mg/kg argininmalát intraperitoneáris beadása az ammóniumklorid 40 intramuszkuláris beadása útján mérgezett patkányokban 35 %-kal csökkentette az LD50 -értéket. 6. Az arginin-malát akut toxikussága: az arginin-malát LD50 -értéke patkányban intraperitoneáris beadása ese-45 tén 4,86 g/kg (4,11—5,73); 0,5 g/kg arginin-malát intravénás beadása nyulakon sem a vérnyomás, sem a lélegzés tekintetében nem okozott változást. 7. Az arginin-malát szubkrónikus és krónikus toxikussága: patkányoknak 120 napon keresztül napi 50 0,5 g/kg (tehát a szándékolt klinikai adag 30—40-szerese) arginin-malátot adtunk. Az állatok fejlődése, vérképe, a véralvadási idő, szérum-transzamináz-aktivitása, epeszekréciója, alkáli-megtartása, máj-lipoid-szintje, glikogén- és transzamináz-szintje, izomfehérje-képe, súlya, 55 valamint a belek makroszkopikus és mikroszkopikus képe nem változott; sem teratogen, sem karcigonén aktivitás jelei nem mutatkoztak. A megfigyelt eredmények bizonyítják, hogy az almasav jelenléte lényegesen fokozza az arginin ismert tulaj-60 donságait. Emellett biztosítja az ATP-szintézishez szükséges energiát, dekarboxilezés útján piroszőlősav-képződésre, dehidrogénezés útján pedig oxálecetsav- és alfaketoglutársav-képződésre vezet; ez a három alfaketosav ammóniát köt meg és így alanint, aszparagin-65 savat és glutaminsavat képez ATP fogyasztása nélkül. 2
