163403. lajstromszámú szabadalom • Mérőelektród elektokémiai vizsgálatokhoz

3 163403 4 miatt a képződő oxigénbuborékok az egy meghatáro­zott átmérőnél kisebb elektródok felületét lefedik és így elszigetelik azt az elektrolittól. A leginkább alkalmazott Üveg mindenekelőtt az alkoholos oldatoknál alkalmat­lan, és oxigénes oldatokban is hátrányos tulajdonsága, hogy az elektródfém-müveg határfelületen az elektrolit behatol és nagy áramsűrűségnél a kritikus határfelület­részen fellépő gázképződés mechanikus feszítőerejének hatására az üveg lepattan és az elektród ismételt üzem esetén meghibásodik. Célunk a találmánnyal olyan mérőelektród létrehozá­sa, amelynek bevonóanyaga a szokásos bevonóanyagok­hoz képest sokkal jobb mechanikus, vegyi, elektroké­miai és hőállóságot mutat az anódos aktiválásnál alkal­mazott elektrolitban fellépő oxigénképződés hatásával szemben. A bevonóanyag ugyanakkor olyan tulajdonsággal is rendelkezzék, hogy a gázbuborék ne tapadjon meg rajta, így lehetővé válik csak mérési célra alkalmazott elektródok anódos aktiválása. A keletkező gázbuboré­kokat, amelyek az aktiválásnál vagy a tulajdonképpeni mérőperiódusban is keletkezhetnek, az elektrolithoz ké­pest nem mozgó elektród esetén is, külső befolyás nél­kül, önállóan és teljesen el kell távolítani az elektródról, mert az el nem távolított gázbuborék a mérés során az anyagáramlást konvekcióval és diffúzióval, nem repro­dukálható módon zavarja, és így az egyértelmű kiérté­kelés lehetetlenné válik. A feladat találmány szerinti megoldásában olyan be­vonóanyagot alkalmazunk, amely az elektrolittal nulla­fokos peremszöget képez, amelyen tehát az elektrolit szétterül — nedvesíti —, és amely az eddig alkalmazott bevonóanyagokhoz képest sokkal jobb mechanikai, vegyi, elektrokémiai és hőellenállóképességet mutat az alkalmazott elektrokémiai folyamat elektrolitjával és koptató hatásával, de főleg a mérőelektródok előakti­válásánál fellépő oxigénképződéssel szemben. Az ilyen és a később leírt elektródkombinációnál a gázbuborék leválása zavar nélkül bekövetkezik, ter­mészetesen csak akkor, ha a gázbuborék felhajtóereje az elektródfelülethez képest megfelelő irányú, ami az elektródfelületeknek az elektrolitedényhez képest meg­felelő irányban történő elhelyezésével érhető el. Gyakran az üzemi méréstechnikában is megkísérlik forgó elektródok alkalmazását, mert az ilyen berende­zéseknél a mérőelektród környezetében definiált ke­verési zavarás állítható elő, és mert ilyen módon az elektródon és a bevonóanyagon megtapadó gázbubo­rék eltávolítható. A találmány szerinti elektródelrendezés meghatározott alkalmazási feltételekkel fölöslegessé teszi az elektród forgatását és így egyszerűbbé teszi az elektrolitoldatok vizsgálatát, különösen akkor, ha a mérőfázisban be­következő elektrokémiai reakció gázképződéssel jár, mivel ezek a gázbuborékok az említett peremszög­feltétel szerint nem tudnak megtapadni az elektród és a bevonóanyag felületén, így a mérést nem zavarhatják. Sok esetben csak ez teszi lehetővé az elektrolit vizsgá­latát és koncentrációjának, vagy az alkotó anyagok koncentrációjának elektrokémiai úton történő meg­határozását. Bevonóanyagként alkalmas például epoxigyanta és kaolin keveréke meghatározott keverési arány és kaolin­szemcse mellett. Különösen alkalmas az elektrokémiai úton oxidált titánfelület. A találmány szerint nemesfémelektród, vagy máSj a vizsgálandó anyagnak megfelelő elektród van titánba, vagy más passziválható fémbe sajtolva, és az 5 így kialakított anyagból köszörüléssel alakítják ki a mikroelektródot. A fémes bevonóanyagot elektrolízissel vagy vegyi úton az alkalmazott elektrokémiai folyamattal szem­ben passzív réteggel látják el, úgy hogy csak a nemesfém-10 elektródrész marad a folyamat számára aktív. Koncent­rációmeghatározáshoz elég, ha a rész-áramsűrűség a két elektrokémiailag különböző elektródfelületen két­három nagyságrenddel különbözik egymástól. Az ilymódon előállított bevonóanyag kitűnő hidrofil 15 tulajdonságú. Például a titánon létrehozott passzív ré­teg a legtöbb víztartalmú elektrolittal nulla peremszöget képez. Periodikus közbenső aktiválásnál az oxigén­környezetben a nemesfém-elektród aktiválása mellett bekövetkezik a fémes bevonóanyag újrapassziválódása 20 is. Különösen magas hőmérsékleten és ha az elektro­litban oldott redukáló anyagok vannak, mutatkozik a passzív rétegen többnyire lassú lefolyású kémiai fel­oldódás. A leírt közbenső aktiválással a passzív réteg teljesen 25 regenerálható, ha az alkalmazott elektrolit és elektród­rendszernek megfelelően a közbenső aktiválás villamos paramétereire vonatkozó meghatározott feltételeket betartjuk. Az oxidációval elektrokémiai úton vagy más módon passzíváit fémfelület a hidrofil műanyagkeverék 30 mellett nem az egyetlen lehetőség a leírtak értelmének megfelelő — tehát a működéshez fontos felületén az elektrolittal nulla peremszöget képező — elektród­kombináció előállítására. 35 Az elektrolitoldatok különféle fémek felületén is szétterülnék. Ezért — ha a bevonóanyag a mérőelekt­ródtól megfelelően el van szigetelve — nem szükséges oxidálással passziválni a bevonóanyagot. 40 Azokban az esetekben, amikor az elektrolízis áram­sűrűsége vagy a rész-áramsűrűségek a ráadott áram-, ill. polarizációs feszültség hatására bekövetkező pola­rizációnál eléggé különbözőek, a bevonóanyag a mérő­elektróddal elektronokat vezető módon is össze lehet 45 kötve. Speciális elektródkombinációk, amelyeknél úgy a bevonóanyag, mint a mérőelektród anyag fém vagy más magas olvadáspontú anyag, alkalmasak 100 °C fölötti hőmérsékletű, olvadékot tartalmazó elektroli­tok vizsgálatára is. 50 A találmányt a következőkben a rajzok alapján is­mertetjük, amelyeken kiviteli példát tüntettünk fel. A rajzon: 1. ábra bevonóanyagba ágyazott elektródkombiná-55 ció; 2. ábra elektródkombináció ellenelektróddal egybe­építve; 3. ábra elektródkombináció ellenelektróddal és nor­málelektróddal egybeépítve; 60 4. ábra kronopotenciometrikus mérésekhez alkalmas elektronikus áramkör tömbvázlata; 5. ábra az elektronikus áramkör impulzusjelei. A vizsgálandó elektrokémiai folyamat 1 és 2 elektród-65 fémeken játszódik le, ahol a redukáló részáramok a 2

Next

/
Thumbnails
Contents