163375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített oktahidro-1-pirindén-származékok előállítására

11 163375 12 azután a hatóanyag vizes-acetonos oldatával kezeljük. Ezt követően a füvet 25 °C-on 65 %-os relatív légnedves­ségű térben 15 000 Lux megvilágítás mellett tartjuk. A hatóanyaggal történt kezelés után 4 héttel értékeljük a növények hosszirányú növekedését. Az egyes hatóanyagok különböző mennyiségben való alkalmazása esetén kapott eredményeket az alábbi értékelésű skála alapján a IV. táblázatban adjuk meg. 6 = nincs hatás, mint a kezeletlen fű 5 = a hosszanti növekedés körülbelül 15 %-os gátlása 4 = a hosszanti növekedés körülbelül 35 %-os gátlása 3 = a hosszanti növekedés körülbelül 50 %-os gátlása 1 = maximális gátlás C = a levelek sötétebb zöld színeződése N = a levelek enyhe szélnekrózisa IV. táblázat Ható­Lolium Poa pra­Agrostis Festuca anyag perenne tensis tenuis rubra Végy. szám 1 4C 4C 4C 4 2 4C 4C AC 4C B) Alkalmazás gabonafajtáknál Különböző gabonafajtákat (tavaszi búza, rozs és zab) cserepekben művelünk. Amint a növények a 2 levél­állapotot elérték a következő oldatokkal permetezzük be őket: a) 0,5 %-os, illetve 0,1 %-os vizes vagy vizes-acetonos hatóanyag-oldattal csuromvizesre és ezt követően a meg­permetezett növényeket 25 °C-os, 65 %-os légnedvességű klímakamrában 15 000 Lux erősségű fényben tartjuk. 21 nap elteltével a növények hosszanti növekedésének a csökkenését a csomók közötti távolság mérése útján állapítjuk meg. b) a növényeket a fent megadott vizes vagy vizes­-acetonos hatóanyag-oldattal oly módon öntözzük meg, hogy a növények föld feletti része érintetlen maradjon. Ezt követően a növényeket a fent megadott körülmé­nyek között klímakamrában tovább tenyésztjük. 4 héttel a hatóanyaggal való kezelés után az A) kísérlethez hason­lóan meghatározzuk a hosszirányú növekedést. Az eredményeket az V. táblázatban adjuk meg. V. táblázat Ható­Koncent­Tavaszi Rozs Zab anyag ráció búza Végy. % szám a) levélre felvive 2 0,5 0,1 3 I 3N 3 | 3 3 3 b) talajra felvive 1 0,5 °.í... 5 . 5 3 4 3 3 A többi anyagot hasonló módon vizsgáltuk és azok is hasonló hatást mutattak. A találmány szerinti herbicid szerek előállítása önma­gában ismert módon az (I) általános képletű hatóanya-5 goknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a ható­anyagokkal szemben közömbös diszpergáló- vagy oldó­szerekkel való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A hatóanyagok a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: 10 Szilárd készítmények: porozószerek, szórószerek, granulátumok, beágya­zott granulátumok, impregnált granulátumok és homogéngranulátumok; 15 Vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátumok: permetezőporok (wettable powder), paszták, emul­ziók ; Folyékony készítmények: oldatok. Szilárd készítmények (porozószerek, szórószerek, 20 granulátumok) előállításához a hatóanyagokat szilárd vivőanyagokkal összekeverjük. Vivőanyagokként pél­dául kaolin, talkum, bolusz, lösz, kréta, mészkő, mészkő­zúzalék, ataclay, dolomit, diatomaföld, kicsapott kova­sav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és káliumalumí-25 niumszilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magné­ziumszulfát, magnéziumoxid, őrölt műanyagok, műtrá­gyák, így ammóniumszulfát, ammóniumfoszfát, ammó­niumnitrát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulózpor, 30 növényi kivonatok maradékai, aktívszén stb., önmaguk­ban vagy egymással keverve jönnek tekintetbe. A vivőanyagok szemcsenagysága porozószereknél célszerűen körülbelül 0,1 mm-ig terjed, szórószereknél körülbelül 0,075 mm és 0,2 mm között van és granulá-35 tumoknal 0,2 mm vagy több. A hatóanyag-koncentrációk szilárd készítményekben 0,5% és 80% között vannak. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabi­lizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionaktív és kation-40 aktív anyagok adhatók, amelyek például a hatóanya­goknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesíthetőséget (hedvesítőszerek), vala­mint diszpergálhatóságot (diszpergálószerek) biztosíta-45 nak. Ragasztószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: olaj-mész keverékek, cellulóz-szár­mazékok (metilcellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxi­etilénglikoléterei olyan mono- és dialkilfenoloknak, amelyek molekulánként 5—15 etilénoxiddal és az alkil-50 gyökben 8—9 szénatommal rendelkeznek, ligninszul­fonsav, ennek alkálifém- és földalkálifémsói, polietilén­glikoléterek (carbowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléte­rek, amelyek molekulánként 5—20 etilénoxid-gyököt és a zsíralkohol-részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, 55 továbbá etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirrolidonok, polivinilalkoholok kondenzációs termékei, karbamid­-formaldehid kondenzációs termékek, valamint latex­anyagok. Vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátumok, 60 azaz permetezőporok (wettable powder), paszták és emulzió-koncentrátumok olyan szerek, amelyek víz­zel minden kívánt koncentrációra hígíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyagból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló adalékokból, felületaktív-65 anyagokból, habzásgátló szerekből és adott esetben 6

Next

/
Thumbnails
Contents