163341. lajstromszámú szabadalom • Viaszkészítmény

163341 molekulasúlya 1000—18 000 között van. Az egyes komponenseket ismert módon 100—105 °C közötti hőmérsékleten egyszerű keveréssel elegyítjük. A találmány szerinti viaszkészítménnyel sikerült olyan viasz kidolgozását megoldani, amely a különböző felhasználásterületeken mind minőségi, mind gazdasági előnyökkel rendelkezik. Ha a találmány szerinti viaszt gyertyagyártásnál alkalmazzuk, akkor a gyertya stabilitása, csepegésállósága és állósága javul. Ezenkívül az eddigi nyersanyagokhoz képest a költségek csökkenthetők. A magas dermedéspont, a keménység és a találmány szerinti speciálviasz ezzel egyidejűleg kifejtett homogenizáló hatása azt eredményezi, hogy ápolószerek, valamint csiszoló és polírozó paszták gyártásánál minőségi és gazdasági előnyöket lehet elérni, mivel a keményviasz és a homogenizáló anyagoknak aránya a gazdasági szempontból kedvező paraffin javára csökkenthető, anélkül, hogy a fogyasztó megnövelt minőségi követelményeit figyelmen kívül kellene hagyni. A találmány szerinti viaszt közelebbről az alábbi kiviteli példák kapcsán ismertetjük. 1. példa 18 súly% 63 °C dermedéspontú elágazó szénláncú szénhidrogénként tiszta izoparaffint, 72 súly% 78,5 °C dermedéspontú egyenes szénláncú szénhidrogénként tiszta normálparaffint és 10 súly% 3500 molekulasúlyú polietilént — amelynek dermedéspontja kb. 10 °C — ismert módon 110—-130 °C közötti hőmérsékleten élénk keverés közben elegyítjük. A fenti módon olyan viaszt kapunk, amely gyertya- és ápolószerek, előnyösen folyékony olajáruk gyártásához használható. A speciálviasz minőségi jellemzői a következők: dermedéspont: 85,0 °C cseppenéspont: 94,0 °C penetráció: 25 °C (5a) 100 g:6.5.10-x

mm viszkozitás 110 °C-on: 11,5 cSt 56—58 °C dermedéspontú keményparaffinból találmány szerinti viasz adalékkal készült gyertyák 10 15 20 25 30 35 40 stabilitása jó, leégési tulajdonságaik kedvezőek, csepegési veszteségük 0,5 %-nál kisebb. A viasz nélkül keményparaffinból készült gyertyák stabilitási és leégési tulajdonságai megfelelőek, a csepegés veszteség azonban 1 %-nál nagyobb. 2. példa 16 súly% 60 °C dermedéspontú elágazó szénláncú szénhidrogénként tiszta izoparaffint, 54 súly% 78,5 °C dermedéspontú egyenes szénláncú szénhidrogénként tiszta normálparaffint és 40 súly% 3500 molekulasúlyú és 108 °C dermedéspontú polietilént ismert módon élénk keverés közben 110—130°C közötti hőmérsékleten elegyítünk. A kapott viasz ápolószerek, előnyösen szilárd olajáruk, valamint csiszoló- és polírpaszták gyártásánál alkalmazható. A kapott viasz minőségi jellemzői a következők: dermedéspont: 90,0 °C cseppenéspont: 104,0 °C penetráció: 25 °C(5a)100 g: 5,5.1G-1 mm viszkozitás: 42,0 cSt A találmány szerinti viasszal adalékolt keményviasz ápolószerek szilárdtest-tulajdonságai javulnak, folyékony diszperzióknál a stabilitás jobb, padlóápolószereknél a kopási szilárdság penetrációban kifejezve 24—27X10 mm, míg a szokásos recepturak szerint készült ápolószereké 18—20XlO~1

mm. A szilárd ápolószereknél a cseppenéspont 100— 103 °C, amely a találmány szerinti viasz hatására 112°C-ra emelkedik. Szabadalmi igénypont: Keményítő és/vagy homogenizáló tulajdonságokkal rendelkező viasz azzaljellemezve, hogy 10—20 súly% 55—75 °C közötti dermedéspontú elágazó szénláncú szénhidrogént, 50—80 súly% 65—90 °C közötti olvadáspontú egyenes szénláncú szénhidrogént és 5—35 súly% poliolefinviaszt, előnyösen 1000 és 18 000 közötti molekulasúlyú polietilént és/vagy polipropilénviaszt tartalmaz. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 74-4202 — Szegedi Nyomda