163325. lajstromszámú szabadalom • Felápítménymérőkocsi és eljárás a vasúti pályafelépítmény állapotának, különösen a vágány helyzetének és állapotának felvételéhez, méréséhez és/vagy ellenőrzéséhez

3 163325 4 valamennyi futókerékkel egyidejűleg felfeküdve a vágányon, követni képes. Ezáltal a mérőállványok révén a vágányon megállapított geometriai értékeket nem a járműalváz helyzetéhez viszonyítva, hanem ténylegesen egymáshoz viszonyítva lehet megállapítani. A járműalvázat azonban minden esetre vonatkoztatási bázisként lehet felvenni, mindkét mérőállvány mérési értékeinek megállapításához, azonban ebben az esetben is a két mérőállvány által megállapított mérési értékeket közvetve egymással hozzuk vonatkozásba. A mérési értékek megállapítása és kiértékelése természetesen annál pontosabb és megbízhatóbb lesz, minél közelebb van egymáshoz a két mérőállvány elrendezve; azokat előnyösen közvetlenül egymás mögött és a mérőkocsi alvázkerete alatt helyezzük el. A felépítménymérőkocsi járműalvázát hordozó tengelyek (vagy forgózsámolyok) előnyösen mindig az egyenként két tengelyű mérőállvány két tengelye között vannak elrendezve, esetenként azonban lehetséges ezen mérőállványok másmilyen elrendezése is, például a járműalváz tengelyei között, vagy ezen tengelyeken kívül. A két mérőállvány egymás felé fordított homlokoldalán elrendezett tengelyek között egy csekély távolság azt az előnyt szolgáltatja, hogy a két mérőállványnak egymáshoz viszonyított helyzetváltozásait ezen tengelyek között igen könnyen és rendkívül pontosan lehet mérni. Fontos továbbá a nyomtáv mérésénél is — amint azt később még elmagyarázzuk — ezen egymás szomszédságában lepő tengelyek közötti távolságot a két mérőállványnál lehetőleg kicsiny értéken tartani, hogy a mérési pontosságot ne befolyásolja és hogy a mérő — letapogató — szervek elhagyhatók legyenek. A két mérőállvány mindegyike egy vonatkoztatási bázist alkot, s ezért az egy mérőállványhoz tartozó két tengely közötti tengelytáv nem lehet túlságosan kicsiny. Másrészt bizonyos mérésekhez olyan tengelyek szükségesek, amelyek egymáshoz lehetőjbg közel helyezhetők el. Ezért azután a találmány egy további jellemzőjeként tervbe vettük, hogy a mérőállványok egymás felé fordított homlokoldalain található tengelyek kisebb távközzel rendelkezzenek egymáshoz, mint az ugyanazon, egy vonatkoztatási bázist alkotó mérőállványhoz tartozó tengelyeké. Ha a mérőállványoknak egy kifogástalan vonatkoztatási bázist kell képezniök, azzal a vágánnyal együttműködve, amelyen gördülnek, illetve a pályának úgynevezett mérőslnnel (állósín, vezetősín) kell vonatkozásba hozhatónak lenni, akkor ezen mérőállványoknak legalábbis egyes tengelyeit hengeres nyomkarimájú kerekekkel kell felszerelni és úgy kialakítani, hogy azok felváltva a pálya hol egyik, hol másik sínjéhez oldalt hozzászoríthatóak legyenek, hogy így az egyik, vagy másik, mindenkor állósínként használt sínszál egy pályához kapcsolt vonatkozási bázist alkosson. Amint azt a későbbiekben még el fogjuk magyarázni, egyes, a pályafelépítmény-állapotra vonatkozó jellemző adatokat szándékosan létrehozott és szabályozható nagyságú igénybevételek, valamint ezeknek eredményeként előadódó alakváltozások vagy egyéb visszahatások mérése révén lehet megmérni és meghatározni. Ehhez a találmány egy további lényeges jellemzőjeként tervbe vettük, hogy a mérőállványoknak és/vagy a járműalváznak legalábbis egyes tengelyeit oly módon képezzük ki, ho|y a vágányra egy lefelé és/vagy oldalra irányuló, szabályozható és mérhető nagyságú erőt fejthessen ki. Abból a célból, hogy a mérőállvány helyzetét, illetve egymáshoz, valamint a vágányhoz viszonyított helyzetváltozásait meg tudjuk állapítani, ajánlatosnak látszik ezen mérőállványokhoz egy az alapértékek méréséhez — 5 például annak a változó szögnek a méréséhez, amit az egymáshoz hozzárendelt és a pálya irányában mindig az egyes mérőállvány helyzete által meghatározott pontok között futó, és közös metszőponttal bíró egyenes zár be — egy készüléket hozzákapcsolni. 10 Végezetül még az is fontos, hogy gondoskodjunk a felhalmozott mérési értékek lehetőleg megbízható kiértékeléséről. A mérőállásokhoz tehát hozzá vannak rendelve olyan készülékek, amelyek a pályafelépítmény, de különösen a vágány felvett és megállapított jellemző 15 adatainak regisztrálását, valamint számszerű kiértékelését elvégzik. Ezek a készülékek — a technika állásának megfelelően — elektronikusak lehetnek és a komputerek módjának megfelelően mindenkor egy nagyszámú egyforma vagy különféle fajtájú mért értékekből diagnó-20 zis formájában megállapítják a helyes keresett jellemző értéket, éspedig nagy biztonsággal és pontossággal. Különösen hosszú egyenes pályaszakaszoknál való alkalmazáshoz gondoskodni kell egy vonatkoztató rendszerről, amely legalábbis egy vonatkoztatási egyenest 25 magában foglal, amely lényegesen nagyobb hosszúságú, mint a mérőállvány hossza, mimellett azonban ezen mérőállványok a vonatkoztatási rendszerbe bele vannak vonva. A vonatkoztatási egyenest lehet szokásos esetben egy hullámnyalábbal, egy kifeszített dróttal, vagy hason-30 lóval megtestesíteni; előnyös lézersugár alkalmazása vonatkoztatási egyenesként, mivel egy ilyen lézersugár kitűnik abban, hogy milyen pontosan megtartja meghatározott irányát, illetve hogy milyen pontosan meg lehet azt határozni. Ha olyan mérőjárművet akarunk 35 építeni, amely nagy sebesség mellett is képes méréseket végezni, akkor az ilyen jármű tengelytávolságainak nagyoknak kell lenniök, egyszerű tengelyek helyett pedig forgózsámolyokat kell alkalmazni járműalváz ágyazásához. A mérőállványoknak ilyen nagy távolsága 40 esetén másrészről nehéz a mérőállványok között közvetlen méréseket keresztülvinni, s ilyenkor előnyösen használunk egy lézersugarat, vagy hasonlót, melyet az egyik mérőállványról a másikra irányítunk, s ott felfogunk. Egy ilyen sugár becsapódási pontjának válto-45 zásaiból adódik a mérőállványok helyzetváltoztatásának mértéke, egymáshoz viszonyítva. Különösen hosszú egyeneseknél adódik ebből az elrendezésből igen pontos eredményszolgáltatás és ezért előnyösen alkalmazható. A találmány magában foglal számos eljárást is a 50 vasúti felépítmény állapotának felvételére, mérésére és/vagy ellenőrzésére, a fentiekben jellemzett felépítménymérőkocsi segítségével. Ezen eljárásokat a könynyebb érthetőség kedvéért a következőkben vázlatrajzaink alapján ismertetjük, melyek közül az 55 1. ábra a találmány szerinti felépítménymérőkocsi egy példaképpeni kiviteli alakjának oldalnézete, a 2. ábrán a vasúti pálya görbületi ívének mérésére szolgáló berendezés felülnézete látható vázlatosan, a 3. ábra vázlatos oldalnézetben mutat egy, a vágány-60 szintezéshez szolgáló berendezést, a 4. ábra a nyomtáv-méréshez szolgáló berendezés vázlatos felülnézete, az 5. ábrán látható berendezést a talpfák állapotának, valamint a sínrögzítésnek vizsgálatára lehet használni, a 65 6—8. ábrák vázlatosan mutatják azokat a berendezé-2