163319. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan szabályozható osztási együtthatójú osztó
5 163319 6 bármilyen értékűre beállítható: ez csak az Rv ellenállás szükséges értékére hat ki, így megfelelő C kondenzátor alkalmazásával ez a feltétel mindig biztosítható (Ra = 1—10 kOhm érték már kielégítő eredményt ad). Külön lehetőségként természetesen elképzelhető és meg- 5 engedhető az Ra (1. 4. ábra) ellenállások pl. megfelelő értékű La induktivitással való helyettesítése: ennek a megoldásnak az az előnye, hogy gyakorlatilag nem okoz egyenfeszültség-esést, s nem csökkenti a vezérlőszerv tápfeszültségét. 10 Megjegyezzük még, hogy a C kondenzátor alsó végét (1., 3. ábra) nem feltétlenül szükséges az R0 ellenállásra kapcsolni (így az R0 ellenálláson átfolyó áram a katódja — illetve emittere •— felől vezérlő hatással van a Vv 15 vezérlőszervre is, ami nem kívánatos), hanem egy, az R0 ellenállással egyenlő értékű, de tőle független, s egyik végével leföldelt R„ s ellenállásra kötjük, a két ellenálláson megjelenő feszültséget pedig egy egyszerű műveleti erősítő segítségével megvalósított 1 összegező 20 bemeneteire adjuk. (1. 4. ábra a, b,). Az összegező kimeneti feszültsége K = 1 erősítés esetén egyenlő lesz azzal a feszültséggel, ami az R0 ellenálláson jelenne meg, ha a C kondenzátor az utóbbira lenne kapcsolva. Ez a megoldás univerzális jellegű, mert lehetővé teszi bármely, 25 az ellenállásszabályozó kimenetét a földre söntölő ellenállás (pl. visszacsatoló, munkapont-stabilizáló, hőstabilizáló ellenállások) hatásának a kizárását: ha ugyanis az ezen ellenállásokon átfolyó áramokat — esetleg kondenzátorok segítségével vagy közvetlenül — az R0 30 ellenállással egyenlő R0 s segédellenálláson keresztül vezetjük el s a rajtuk keletkező feszültségeket egy „n" bemenetű összegező segítségével összegezzük az R0 ellenálláson megjelenő feszültséggel, ugyanazt a hatást érjük el, mintha az összes söntölő ellenállások áramait 35 nem a föld felé (söntölve az ellenállásszabályozó kimenefét s lerontva az Rv -f R 0 és R e közötti linearitást), hanem az R0 ellenálláson vezettük volna keresztül. Könnyen látható, hogy így az összes lehetséges söntölő ellenállások az Rv ellenállással lesznek párhuzamosan '40 kapcsolva, ami mindig — tehát ezen söntölő ellenállások figyelembevételével is —• beállítható a szükséges értékre. Ami a kivitelezést illeti, az áramkör, széles tartomány- 45 ban effektív ellenállásszabályozást biztosító triódák segítségével valósítható meg a legegyszerűbben. Pentódák vagy pentóda-jellegű karakterisztikájú tranzisztorok alkalmazása csak aránylag kis színtű jelek esetében megengedhető: a pentóda jellegű karakterisztikáknak 50 ugyanis csak a kezdeti, „görbe" szakaszuk alkalmas többé-kevésbé elfogadható ellenállásszabályozásra, s ezeknek kis feszültségtartományra korlátozott volta már 1 V nagyságrendű váltóáramú jelek mellett is nagy nonlineáris jeltorzításhoz vezet. Sikeresen alkalmazhatók ellenben a „legyező" jellegű karakterisztikájú tranzisztorok, melyeknek dinamikus belső ellenállása lényeges mértékben függ a munkapontjuktól és könnyen vezérelhetők. Szabadalmi igénypontok 1. Folyamatosan szabályozható osztási együtthatójú osztó, melynek bemeneti ellenállása lineárisan arányos az osztási együtthatója értékével, s úgy van megvalósítva, hogy az osztót egy (esetleg több tagból álló) állandó ellenállás (R0 ) és egy vele sorba kapcsolt, az osztási együttható szabályozhatóságát vezérlő elektródája segítségével biztosító, folyamatosan változtatható belső ellenállású (Ri-V ) vezérlőszerv — pl. elektroncső (V v ) vagy tranzisztor — alkotják azzal jellemezve, hogy a vezérlőszerv egyenszintű tápfeszültségét biztosító ellenállás egy (esetleg több) sorba kapcsolt ohmos és/vagy induktív ellenállásból (Ra , vagy L a ) és egy, ezen ellenállással (ellenállásokkal, induktivitással) sorba kapcsolt, s az utóbbit (utóbbiakat) a vezérlőszervvel (Vv ) segédellenállás (Rs ) köti össze, s az ellenállás (R a ) vagy induktivitás (La ) és a segédellenállás (R s ) közös pontja (pontjai) pedig kondenzátorral (kondenzátorokkal) (C) össze van (vannak) kötve a vezérlőszerv (Vv ) elektródja (pl. katódja vagy emittere) és az osztó állandó tagját képző ellenállás (R0 ) közös pontjával. 2. Az 1. igénypont szerinti osztó kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az említett segédellenállást (Rs ) elektromosan vezérelhető szerv — pl. elektroncső (Vs ) vagy tranzisztor — belső ellenállása képezi, melynek vezérlőelektródja (rács, bázis stb.) egy osztó szabályozható feszültségű kimenetére van kapcsolva. 3. Az 1. (vagy 2.) igénypont szerinti osztó kiviteli változata azzal jellemezve, hogy a kondenzátor (C) korábban az osztó közös pontjával összekapcsolt vége egy az osztó állandó tagjával (R0 ) azonos értékű külön segédellenálláson (R0-s ) keresztül van a földre kötve, s ezen két ellenállás (R0 , R 0s ) nem földelt végei egy összegező bemeneteire vannak csatlakoztatva (4. ábra). 2 db rajz, 7 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75.3305,66-42 — Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3
