163266. lajstromszámú szabadalom • Irányváltóval egybeépített hidrodinamikus sebességváltó főleg vasúti járművekhez
7 163266 8 főtengelyéhez közvetlenül csatlakozó 9 behajtótengely a nyomatékváltó 7 szivattyúkerekét forgatja. A 3 lapátkoszorú az 53 súrlódó tengelykapcsoló külső dobjához kapcsolódik, mely utóbbi egyben az 54 szalagfék fékdobja. A szalagfék zárásával a 3 lapátkoszorú az álló házhoz rögzíthető. Ha az 54 szalagfék helyett az 53 súrlódó tengelykapcsoló van zárt állapotban, ez a 3 lapátkoszorút all csőtengely közvetítésével a bolygómű 55 belső karjával köti össze. Az 55 belső és 56 külső kar azonos kialakítású, ezekben van ágyazva az 57 és 58 bolygókerekek tengelye. Az 57 bolygókerék a házhoz mereven rögzített 59 gyűrűkerékkel, az 58 bolygókerék az 1 turbina 13 tengelyéhez erősített 60 napkerékkel kapcsolódik, ezenkívül az 57 és 58 bolygókerekek egymással is kapcsolódnak. A 61 körmös tengelykapcsoló középső része tengelyirányban elmozdítható, egyik állásban a bolygómű 56 külső karját, másik állásában a turbina 13 tengelyét rögzíti a hajtómű 62 kimenő tengelyéhez. A 4. és 5. ábra szerinti és a fentiekben leírt sebességváltó a következőképpen működik. A sebességváltó a 9 behajtótengelyen kapja a hajtóteljesítményt, melyet a nyomatékváltó 7 szivattyúkereke vesz fel. Az áramló munkafolyadék forgásba hozza az 1 turbinakereket, mely a 13 tengely közvetítésével a bolygómű 60 napkerekét hajtja. A napkerékhez kapcsolódó 58 bolygókerék az 57 bolygókerékkel is kapcsolódik, mely viszont az álló 59 gyűrűkeréken legördül. A bolygókerekek mozgásának következménye, hogy az 55 belső és 56 külső bolygóműkarok a 13 turbinatengellyel ellentétes irányú forgásba jönnek, melynek fordulatszáma az 59 gyűrűkerék zg és a 60 napkerék z n fogszámai közti zg = 2 zn összefüggés esetén abszolút értékben éppen megegyezik a turbinatengely fordulatszámával. Ha tehát az 53 súrlódó tengelykapcsolót zárjuk, vagyis a 3 lapátkoszorút az 55 belső karral mereven összekötjük, akkor a 3 lapátkoszorút a turbinával ellentétes irányú forgásra kényszerítjük, létrehozva így a nyomatékváltó első (indító) fázisát. Az 53 súrlódó tengelykapcsolót feloldva és helyette az 54 szalagféket zárva a 3 lapátkoszorút az álló házhoz rögzítjük, mely így az álló vezetőkerék szerepét tölti be és létrejön a nyomatékváltó második (meneti) fázisa. Az 53 és 54 szerkezeti elemek egyidejű oldása azt eredményezi, hogy a 3 lapátkoszorú reakciónyomatékot nem képes felvenni, a munkatérben szabadon forog. Ebben az esetben, mint ismeretes, a nyomatékváltó tengelykapcsoló — üzemmódban dolgozik. A 62 kihajtótengely forgásirányát a 61 körmös tengelykapcsoló helyzete határozza meg. Ha a körmös kapcsolóval a 13 turbinatengelyt kötjük a 62 kimenő tengelyhez, a motor forgásirányával megegyező, ha a bolygó 56 külső karját kapcsoljuk a kihajtótengelyhez, a motor forgásirányával ellentétes irányban forog a kihajtótengely. A 2—5. ábrákon példaképpen bemutatott kiviteli alakok részmegoldásainak kombinációiból további kialakítások is létrehozhatók. így például a 2. ábra szerinti kiviteli alakról elhagyható a direkt fokozat létrehozásához szükséges 8 oldható tengelykapcsoló; a 10 kettős súrlódó tengelykapcsoló külső egysége szalagfékkel, belső egysége bármilyen, fordulatszámkülönbségek szinkronizálására alkalmas tengelykapcsolóval helyettesíthető; a 22 körmös tengelykapcsoló helyett bármilyen oldható tengelykapcsoló, vagy akár a 20 és 21 fogaskerekek tolókerék formájában történő kialakítása is megvalósítható. Hasonlóképpen a 3. ábra szerinti kiviteli alak ellátható a direkt fokozat megvalósításának céljára a 29 és 41 illetve 30 és 40 tengelyek között elrendezett két oldható tengelykapcsolóval; a 43 és 44 soklemezes 5 súrlódó tengelykapcsolók tetszőleges kialakítású, fordulatszámkülönbségek szinkronizálására alkalmas tengelykapcsolóval helyettesíthetők; a 45 és 46 szalagfékek súrlódó tengelykapcsolókkal helyettesíthetők. A példák az egyszerűség kedvéért olyan nyomatékváltót 10 tartalmaznak, melynek csak egyetlen ellentétes forgásra kényszerítendő lapátkoszorúja van. A találmány értelemszerűen kiterjeszthető olyan nyomatékváltóval felszerelt berendezésre is, melynek több, egymással állandóan összekapcsolt, vagy egymástól független, ellentétes 15 forgásra kényszerítendő lapátkoszorúja van, utóbbi esetben az egymástól független lapátkoszorúk visszapörgetése azonos vagy különböző fordulatszámmal is történhet, így kettőnél több fázis is létrehozható. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Hidraulikus sebességváltó, főleg vasúti járművekhez, legalább kétfázisú, egy vagy több olyan hidrodina-25 mikus nyomatékváltóval, amely(ek)nek egy(es) fázisa(i) egy (több) lapátkoszorúnak a turbinatengellyel ellentétes forgásra kényszerítésével, más fázisa(i) ugyanazon lapátkoszorú(k)nak a sebességváltó álló alkatrészeihez való rögzítésével van(nak) megvalósítva, továbbá az ellen-30 tétes forgás létrehozására olyan hajtószerkezettel, melynek a turbinatengellyel azonos értelemben és azzal ellentétes értelemben forgó elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a különböző fázisokat megvalósító lapátkoszorúik) ellentétes hajtását és egyben a jármű irány-35 váltását is végző hajtóműve van. 2. Az 1. igénypont szerint hidraulikus sebességváltó, azzal jellemezve, hogy a sebességváltó kimenő tengelye az ellentétes forgást létrehozó hajtószerkezet egy-egy, ellenkező értelmű forgást végző elemével váltakozva 40 kapcsolatba hozható. 3. A 2. igénypont szerinti hidraulikus sebességváltó kiviteli alakja, melynek egyetlen kétfázisú hidrodinamikus nyomatékváltója van, és amelynél a két fázist létrehozó lapátkoszorú (3) ellentétes forgásának létre-45 hozása közbetéttengelyt (16) és fordítókereket (18) tartalmazó fogaskerekes szerkezettel (12, 14, 15, 16, 17, 18) történik, azzal jellemezve, hogy a két fázist megvalósító lapátkoszorú (3) ellentétes forgását létrehozó hajtószerkezet ellenkező értelmű forgást végző egy-egy 50 eleméhez (12, 14) csatlakozó fogaskerekek (20, 21) oldható mechanikus tengelykapcsoló (22) segítségével köthetők össze a kihajtótengellyel (19) (2. ábra). 4. A 2. igénypont szerinti hidraulikus sebességváltó kiviteli alakja, melynek két kétfázisú hidrodinamikus 55 nyomatékváltója van és amelynél a két fázist létrehozó lapátkoszorúk (35, 38) ellentétes forgásának létrehozására fordítókerekes ágat (48, 49, 50) és fordítókerék nélküli ágat (47, 51) tartalmazó fogaskerekes szerezet van, azzal jellemezve, hogy a két fázist megvalósító 60 lapátkoszorúk ellentétes forgását létrehozó fogaskerékszerkezet fordítókerekes ága és fordítókerék nélküli ága egy-egy tölthető-üríthető nyomatékváltó (A, illetve B) bekapcsolásával iktatható be az energiafolyamba a jármű különböző haladási irányainak létrehozására 65 (3. ábra). 4
