163256. lajstromszámú szabadalom • kHangszínszabályozó áramkör elrendezés

3 163256 4 kondenzátor kapacitásának és veszteségi ellenállásának tűrése — elfogadható költség mellett — általában igen nagy és ezért mind a rezonanciafrekvencia értéke, mind pedig a rezonanciafrekvencián előállítható egyenetlen­ség értéke ugyancsak nagy szórást mutat. A magashangszín szabályozó ismertetett áramkör hátránya, hogy a hasznos hangfrekvenciás sáv felső ha­táránál, 16 kHz-nél nagyobb frekvenciájú jelekre az áramkör erősítése + 6 dB/oktáv, illetve gyengítése — 6 dB/oktáv meredekséggel nő, ill. csökken, míg a poten­ciométer csúszkájának középhelyzetében széles sávban állandó a hangfrekvenciás sáv felső határfrekvenciájá­nak nagyobb frekvenciák esetén. így, mivel sávkorláto­zás csak akkor van, ha a potenciométer csúszkája a nem­invertáló bemeneti pont közelében van, az ismert meg­oldás a potenciométer csúszkájának egyéb helyzeteiben az elektroakusztikai láncnak az áramkört megelőző sza­kaszában keletkezett zavaró zajfeszültségeit jelentősen felerősíti, sőt a zajfeszültségnek a sávon kívül eső frek­venciájú összetevői az erősítő csekély, de elkerülhetetlen nemlineáris tulajdonsága miatti keresztmoduláció kö­vetkeztében a hasznos sávba eső zajfeszültséget is meg­növelik. A találmány szerinti megoldással mind a mély, mind pedig a magas hangszínszabályozó áramkörök említett hibáit és hátrányait kiküszöböljük. Ezt, a találmány szerinti hangszínszabályozó áram­körnél, amely legalább egy, differenciálbemenetű, nem­invertáló pontján vezérelt műveleti erősítőt tartalmaz, amelynek invertáló pontja és a földpont közé, valamint a nem-invertáló pontja és a földpont közé ohmos ellen­állás van iktatva, továbbá az invertáló pont és a műve­leti erősítő kimeneti pontja közé is ohmos ellenállás van kapcsolva, míg az invertáló és nem-invertáló pont közé potenciométer van kötve, amelynek csúszkája reaktancia közbeiktatásával földpontra csatlakozik, míg a műveleti erősítő vezérlő jelforrása és a nem-invertáló pont közé ohmos ellenállás van kötve, azáltal érjük el, hogy a po­tenciométer csúszkája és a földpont közé kötött reak­tanciával—induktivitással, ill. kondenzátorral—ohmos ellenállás is van sorba kötve, míg a vezérlő jelforrás és a nem-invertáló pont közé differenciáló ill. integráló RC áramkör van iktatva. A találmány szerinti hangszínszabályozó áramkör to­vábbi részleteit és előnyeit az ismert hasonló alapú áram­körökkel szemben példakénti kiviteli alakok kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az egyes ábrá­kon az egymásnak megfelelő alkatrészeket azonos hivat* kozási jelekkel jelöltük. Az átviteli jelleggörbéket szem­léltető rajzoknál az abszcisszán a frekvenciát, az ordi­nátán a dB értékeket tüntettük fel. Az 1. ábra egy ismert mély hangszínszabályozó áram­kör kapcsolási rajzának vázlatát mutatja. A 2. ábra a hozzátartozó átviteli jelleggörbét szemlél­teti. A 3. ábra a találmány szerinti mély hangszínszabá­lyozó kapcsolási elrendezése. A 4. ábra a 3. ábra szerinti elrendezés átviteli jelleg­görbéje. Az 5. ábra egy ismert magashangszínszabályozó áram­kör kapcsolási elrendezése. A 6. ábra az 5. ábra szerinti elrendezés jelleggörbéjét ábrázolja. A 7. ábra az 5. ábra szerinti elrendezésnél alkal­mazott új műszaki intézkedés hatását szemléltető át­viteli jelleggörbét mutat. A 8. ábra a találmány szerinti magashangszínszabá­lyozó elrendezésnek egy példakénti megoldása. 5 A 9. ábra a 8. ábra szerinti elrendezés átviteli jelleg­görbéjét szemlélteti. A 10. és 11. ábra a 8. ábra szerinti elrendezés két vál­tozatát mutatja. A12. ábra találmány szerinti egyesített mély és magas-10 hangszínszabályozó áramkör kapcsolási elrendezésének egy lehetséges kiviteli alakját ábrázolja. A 13. ábra a 12. ábra szerinti elrendezés átviteli jelleg­görbéjét mutatja. A 14. ábra olyan elrendezést szemléltet, amelynél ál-15 talános mély és magashangszínszabályozás mellett helyi csúcs- vagy lyukszabályozás is végezhető. A 15. ábra a 14. ábrához tartozó példakénti átviteli jelleggörbét mutatja. A 16. ábra nagyobb oldalmeredekséget biztosító helyi 20 szabályozásra mutat példát. A 17. ábra a 16. ábrához tartozó átviteli jelleggörbe részletét szemlélteti. A 18. és 19. ábrák a találmány szerini hagszín­szabályozó áramkör továbbfejlesztett kiviteli alakjait 25 ábrázolják. Rátérve a rajzok és kiviteli alakok ismertetésére, nem­invertáló bemeneti pontján vezérelt, műveleti erősítőből felépített ismert mély hangszínszabályozó áramkört áb­rázol az 1, ábra [5]. Az áramkör működése azon alap-30 szik, hogy ha a Pt potenciométert a 2 nem-invertáló be­meneti ponthoz forgatjuk, az LC elemekből állós soros rezgőkör a rezonancia-frekvenciáján minimális impe­danciát mutat és így a 2 nem-invertáló bemeneti pont és a föld közé kötött R2 ellenállást kisöntöli. Ennek ered-35 menyeképpen az átviteli jelleggörbe a rezonanciafrek­vencián minimumot mutat. Ha a Pj potenciométert kö­zép-állásba forgatjuk, a híd-jellegű kapcsolás következ­tében a soros rezgőkör hatástalan, tehát az átviteli jel­leggörbe egyenes. Ha viszont a P, potenciométert az 40 1 invertáló pont irányába forgatjuk, akkor a soros rezgő­kör rezonancia frekvencián mutatkozó minimális ellen­állása kisöntöli az 1 invertáló bemeneti pont és a föld közé kötött R{ ellenállást és ennek következtében a mű­veleti erősítő az ismert tulajdonságai következtében—ki-45 emel és — maximális erősítést mutat. Ha példaképpen R1= R; =R 2 =R4 = 1 kohm, Pt = 1 kohm, L =0,1 H és C = 100 ;xF, a mélyhangszín-szabályozó áramkör átvi­telijelleggörbéjét a 2. ábra mutatja. Az I. görbe a Pj po­tenciométer csúszkájának az 1 invertáló bemeneti pont-50 nál, a II. görbe a középállásban, a III. görbe a 2 nem­invertáló pontnál elfoglalt helyzeteknél mutatkozik. Ezen ismert kapcsolás jelentős hiányossága az, hogy a hasznos hangfrekvenciás sáv alsó határa, kb. 40 Hz 55 alatt az erősítő nem tartalmaz sávkorlátozást, s az egé­szen kis frekvenciájú jeleket — egyenáramot is — ugyan­olyan nagy, egységnyi erősítéssel viszi át. így az áramkör elé kapcsolt jelforrásoknak a hangfrekvenciás sáv alsó határa alatti zajteljesítményét egységnyi erősítéssel viszi 60 át, s azzal zavarja a hasznos jelek erősítését. Az ismert megoldásnak további hiányossága az, hogy a nagykapacitású C kondenzátor kapacitásának és vesz­teségi ellenállásának tűrése — elfogadható költség mel­lett — általában igen nagy — s ezért mind a rezonancia-65 frekvencia értéke, mind pedig a rezonanciafrekvencián 2

Next

/
Thumbnails
Contents