163253. lajstromszámú szabadalom • Hangsugárzó rendszer

11 163253 12 tat. Ennek a kiemelésnek a nagysága és az egyenetlenséghez tartozó sávszélesség tapasztalatunk szerint ugyancsak a hely függvénye. Ezt mutatja a 13. ábra, amelyet példaképpen egy, a faltól 1,5 méter távolságban elhelyezett, 1. ábra szerinti kialakítású hangsugárzórendszer esetében mértünk, 2 méter távolságban elhelyezett mérőmikrofonnal, úgy, hogy a hangsugárzót egyszer a földön (teljes vonal), majd a földtől 2 méter távolságban (szaggatott vonal) helyeztük el. Az előbbi átviteli jelleggörbe-egyenetlenséget egy, az ismert, jelleggörbét szabályozó villamos áramkörnek melegpontja és földpontja közé beiktatott, sorba kapcsolt ellenállásból, kondenzátorból és induktivitásból álló passzív villamos hálózattal egyenlítettük ki; a hálózat rezonancia frekvenciáját és jósági tényezőjét célszerűen változtathatóvá tettük. A gyakorlati esetek legtöbbjében erre az áramkörre célszerűen csak akkor van szükség, ha a hangsugárzó rendszerrel szemben rendkívül magas követelményeket támasztunk. Ilyenkor — pl. stúdióüzemben — biztosítva van a hangsugárzó rendszer elhelyezésének állandósága. így annak érdekében, hogy avatatlanok a célszerűen beállított átviteli jelleggörbét ne módosíthassák, a fenti hálózatot az erősítőkészülék belsejében célszerűen úgy helyeztük el, hogy az egységhez csak az erősítőt rögzítő csavarok megbontása után lehet hozzáférni. Ilyen, az átviteli jelleggörbét lokálisan korrigáló hálózatot a stúdióüzemben használt hangsugárzó rendszereknél régebben is alkalmaztak (írod. 2). Nem volt azonban ismeretes az, hogy ez a hálózat célszerűen változtatható kell hogy legyen, s az optimális beállítást a hangsugárzó rendszer elhelyezésétől függővé kell tenni. Ezenkívül ennek a hálózatnak a rezonancia-frekvenciáját az irodalom szerint csak 300 Hz környezetére — a mély és a magas hangsugárzó egység keresztezési frekvenciájának környezetében kell megválasztani. Tapasztalatunk szerint állandó irányjelleggörbéjű hangsugárzó rendszer esetében ezt a korrekciós hálózatot célszerűen a keresztezési frekvenciánál kisebb frekvenciára kell elhelyezni, hogy az adott környezetben a legmegfelelőbb eredményt kaphassuk. Az említett hálózatot kialakíthatjuk a szabályozó ágba szorosan épített párhuzamos rezgőkörrel vagy rezgőkörökkel is, amelyek ellenállást, kondenzátort és induktivitást foglalnak magukba. A hangsugárzó rendszer homloklapján a magashangsugárzó elem előtt elhelyezett, diffrakciót előidéző, 8. ábra szerinti elemet célszerűen úgy alakítottuk ki, hogy az egyúttal része a hangsugárzó rendszer homlokfelületét fedő lemeznek, amely külső felületén, hangáteresztő szövedékkel — hangszóró selyemmel — van bevonva. Mindezen elemek együttes alkalmazásával optimális eredményt érhetünk el. A kialakított hangsugárzó rendszernél alkalmazott kapcsolás tömbvázlatát a 14. ábra mutatja. A rajzon 14 bemeneti egységhez 15 szintszabályozón keresztül 16 korrekciós hálózat csatlakozik, amely után mélyhangsugárzó 18 csatorna ágra és magashangsugárzó 19 csatorna ágra ágazik szét a kapcsolás a 17 elágazási pontban, a megfelelő 20 keresztezési szűrők segítségével. A keresztezési szűrőkhöz mindkét ágban 21 szintszabályozók és hangfrekvenciás 22 teljesítményerősítőkön át csatlakoznak a mélyhangsugárzó 4 és magashangsugárzó 6 hangszórók. Az egyik, általunk alkalmazott 16 korrekciós hálózat jelleggörbéjét példaképpen a 15. ábrán láthatjuk: a vonalkázott terület a megvalósított szabályozási tartomány. A 16. ábra a 20 hangváltókban alkalmazott alul- és 5 felüláteresztő szűrők átviteli jelleggörbéit mutatja. A 17. ábra „A" görbéje az összes felsorolt intézkedés egyidejű alkalmazásának megfelelő esetben egy V = = 120 m3 térfogatú, T =0,5 s állandó utózengésű helyiségben, a sugárzótól 2 m távolságban mért egyenletes 10 hangnyomás-frekvencia jelleggörbét mutat, amely kielégíti a rádió és televízió stúdiók üzemvitelének ellenőrzésénél szokásos követelményt. A „B" görbe, amely az előbbitől abban különbözik, hogy a magas hangszín szabályozó potenciométer megfelelő beállításával az 15 előerősítő egyenes átviteli jelleggörbét mutat, kielégíti a kellemes hallgatás követelményeit, míg a ,,C" görbe a hangosfilm-technikában ajánlott átviteli jelleggörbének tesz eleget. Mindegyik átviteli jelleggörbe úgy volt megvalósítva, hogy a magas hangszín szabályozásra 20 szolgáló potenciométert a kiemelő állásából folyamatosan a leszabályozott állása felé forgattuk, mindaddig, amíg az előírt jelleggörbét kaptuk. A kisfrekvenciás sávban mutatkozó egyenletes átviteli jelleggörbét a mélyhangszín szabályozó potenciométer középállásá-25 ban kaptuk, s alkalmaztuk a földön álló, s a faltól 1,5 m-re elhelyezett hangsugárzó rendszer jelleggörbének kiegyenlítéséhez szükséges, 13. ábrán látható korrekciót. 30 A hangsugárzó rendszer a különböző követelményeknek megfelelő, üzemszerű követelmények között mért jelleggörbe mellett mind a horizontális, mind pedig a vertikális síkban mintegy +60°-os kúpszögben a frekvenciától függetlenül gyakorlatilag álló irányjelleggör-35 bét mutat. Ezt a 18. ábra (xy sík) és a 19. és 20. ábrák (xz sík) segítségével igazoljuk. Az irányjelleggörbéket szabad hangtérben mértük, a hangsugárzótól 2 m távolságban és félsíkokra tüntettük fel. 40 A felhasznált szakirodalom 1. D. E. L. Shorter: A Survey of Performance Criteria and Design Considerations for High-Quality Monitoring Loudspeakers. 45 Journ. Audio Eng. Soc. Vol 7 (1959) 13—28, 54. 2. F. K. Schröder, K. Bertram: Stúdióellenőrző hangsugárzók követelményei II. Ak. Konf. Budapest, 1961, 22/1—5. 3. E. Kammerer: Studiolautsprecher Europhon Sie-50 mens Zeitschr. 44 (1970) H 10. 642—647. 4. D. Huszty, A. Illényi, Mrs. H. Magos, T. Szele: Some Problems of the Studio Monitoring Loudspeakers. Vllth Int. Congr. Acoustics, Budapest, 1971. 23 E 9. 55 5. E. Wente: The Characteristics of Sound Transmission in Rooms. Journ. Acoust. Soc. Am. Vol 7 (1935) 123—126. 6. D. Huszty: The Response of the Electroacoustical Chain and the Subjective Sensation. Vllth Int. 60 Congr. Acoustics Budapest, 1971. 26 G 2. 7. T. S. Kom, J. Hougardy: Mesures des haut-parleurs dans les lieux d'utilisation — Acoustica 9 (1959) 121—126. 8. Techn. Comm. OIRT Recomm. 22 TK—XVII—14 65 (1963) Moscow. 6