163220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftének szelektív konvertálására
165220 1? A nagyobb nátriumtartalmú-A katalizátor hasonló jellegű volt, de hatásossága mioden tekintetben kisebb. Nevezetesen jóllehet magasabb hőmérsékleten használtuk, kisebb volt a nafténeket elbontó, benzolt hidrogénező és paraffinszénhidrogéneket izomerizáló hatásossága. Ebből kitűnik, hogy a kis nátriumtartalom kívánatos a maximális hatásosság érdekében. A B katalizátort más nyersanyaggal és alacsonyabb hőmérsékleten alkalmaztuk, úgyhogy az eredmények nem hasonlíthatók össze közvetlenül. Mindamellett az eredményekből világosan kitűnik, hogy a katalizátor kevésbé szelektív volt nafténeknek C5- és Cß-paraffin-szenhidrogenekké való átalakítása tekintetében, így nagyobb volt a C5- és Cß-paraffin-veszteseg, és a C3- és C/j-paraffin-szénhidrogénekké való konverzió meghaladta az elméletit. Ebből kitűnik, hogy kívánatos a nagyobb SÍO2 : AI2O3 arány jó szelektivitás elérésére. A C katalizátornak kisebb volt a hatásossága az 1. példa szerinti katalizátorénál, de a nagyobb SÍO2 : AI2O3 aránnyal kapcsolatban jó volt a szelektivitása 330 °C-on. Amikor azonban a kisebb hatásosságot a hőmérséklet növelésével igyekeztünk kiegyenlíteni, a szelektivitás hajlamosnak mutatkozott eltűnni, bizonyítva, hogy az SÍO9 : Al2 0.i arány mérsékelt növelése előnyösebb a nagyobb növekedésnél. 5. példa Ebben a példában a mordenit katalizátoron 18 való naftén elbontási műveletet alacsony hőmérsékletű izomerizálás követte. A kiindulási anyag 37 s% Cs-paraffüi-szénhidrogént, 6,7 sa /o naftént, 1,9 s% benzolt és 1,1 5 mg/kg ként tartalmazó C5—Cß szénhidrogénfrakció volt. Az 1. lépésben az 1. példa szerinti platina-mordenit katalizátort használtuk 30 att nyomáson, 5 tf/tf/óra térsebességnél, 1 :1 hidrogén : 10 szénhidrogén mólaránynál és változó hőmérsékleten. A 2. lépés katalizátora a 953 187 számú brit szabadalomban leírt módon széntetrakloriddal kezelt klórozott platina-alumíniumoxid volt a 15 következő összetétellel: 0,5 s% platina, 7,0 s% alumíniumoxid és 12,5 s% klór, 0,330 m2 /g fajlagos felülettel. A kísérletet 23,5 att nyomáson 1 tf/tf/óra tér-20 sebességgel, 1 : 1 hidrogén-szénhidrogén mólaránynál és változó hőmérsékleten végeztük. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. 243 °C-on a mordenitos előkezelés eredménye benzol hidrogénezése és némi Cfi-izomerizáció 25 volt, de a hőmérséklet túlságosan alacsony volt naftének elbontására. Amikor a hőmérsékletet növeltük, naftének bomlása következett be fokozott izomerizációval együtt, ami előnyös volt az alacsony hőmérsékletű izomerizációs lépés számára, mert növelte az alacsony hőmérsékleten való izomerizáció hozamát. 30 4. táblázat Üzemóra 480—550 5(8,0—.640 660—680 Előkezelés hőmérséklet, C C 243 288 277 Cfj-izomerizáció, s% 37 60 56 Ce-izomerizáció, s% 5 15 13 nafténtartalom, s% 8 4 6 benzoltartalom, mg/kg max 5 max 5 max 5 Alacsony hőmérsékletű izomerizáció távozási hőmérséklet, °C 132 127 127 Cs-izomerizáció, s% 74—75 77 77 C<;-izomerizáció, s% ,34 35—36 35—36 r. 0. + 0,6 ml TEO/liter 96,2 97,4 — r. 0. + 0,4 ml TMO/liter 95,9 9Í7,0 — TEO = tetraetilólom, TMO = tetrametilólom r. o. = research oktánszám Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nafténeknek C5- és/vagy Cß-szenhidrogéneket tartalmazó paraffinos szénhidrogénekből és 0,5—25 s% nafténszénhidrogénből álló nyersanyagban a naftének, szelektíven paraffin nos szénhidrogénekké való kojsasjertaláaára azzal. 55 60 65 jellemezve, hogy a nyersanyagot 300 és 350 °C közötti hőmérsékleten, 17,5 és 70 att közötti nyomáson, 4 és 20 tf/tf/óra közötti térsebességgel és 1 : 1 és 10 : 1 közötti hidrogén-szénhidrogén mólarányban hidrogénnel keverve érintkezésbe hozunk egy ,2 s%-nál, előnyösen 0,5 s%-nál, optimálisan 0,2 s%-nál kevesebb alkálifém-kationt tartalmazó, 14 : 1 és 100 :1, előnyösen 14 :1 és 50 :1 közé eső arányban szilíciumdioxidot és alumíniumoxidot tartalmazó, hidrogén fázisú mordenit típusú zeolitra felvitt, a periódusos rend-
