163185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-aril-2-aminoalkoxi-sztirolok előállítására

163185 13 14 -sztiril]-2,7-naftiridin-dihidroklorid állítható elő. Hozam az elméleti 24%-a. Olvadáspontja 197 °C. 28. példa 2-(2-Dimetilaminoetoxi)-benzilfoszfonsav-di­etilészterből (fp.0 , 8 140—148 °C) és piridin-2--aldehidből 2-[2-(2-dimetilaminoetoxi)-sztiril]­-piridin-monohidroklorid állítható elő. Hozam az elméleti 52%-a. Olvadáspontja 183 °C. 29. példa 2-(2-Dimetilaminoetoxi)-benzilfoszfonsav-di­etilészterből (fp.0 ,g 140—148 °C) és kinolin-2--aldehidből 2-[2-(2-dimetilaminoetoxi)-sztiril]­-kinolin-monohidroklorid állítható elő. Hozam az elméleti 48%-a. Olvadáspontja 188 °C. 3V. példa 2-(2-Dimetilaminoetoxi)-benzilfoszfonsav-di­etilészterből (fp.0 ,8 140—148 °C) és^ benzaldehid­ből 2-(2-dimetilaminoetoxi)-sztilbén-hidroklorid állítható elő. Hozam az elméleti 61%-a. Olva­dáspontja 199 °C. 31. példa 400 g 2-(2-acetoxi-sztiril)-piridin 1250 ml klór­benzollal készült oldatát 235,5 g káliummetilát­tal elegyítjük, és keverés közben 110 °C-ra me­legítjük, miközben sárga szuszpenzió képződik. 483 g dimetilaminoetilklorid-hidrokloridot rázó­tölcsérben 1000 ml jéghideg 30%-os nátrium-Tiidroxid-oldattal kirázzuk, a felszabaduló olaj­szerű bázist elválasztjuk, és 6 egyenlő részlet­ben, egyenként 15 perc alatt, a szuszpenzióba csepegtetjük (a dimetilaminoetilklorid még fel nem használt részét az idő előtti önreakció elke­rülése végett 0 °C-on tartjuk). Még 30 percig keverjük 110 °C-on, majd lehűtjük, és jéggel ke­verjük. Éteres extrahálás, vízmentes nátrium­szulfátos szárítás és az oldószer elpárologtatása után olaj marad vissza, ezt vákuumban ledesz­tillálva 376 g mézszínű olajat kapunk. Hozam az elméleti 83,9%-a. Forráspontja 0,06 torr nyomá­son 156—161 °C. Az olajszerű reakciótermékből 123 g-ot 750 ml etilacetát és 330 ml vízmentes etanol elegyében oldunk. Állandó keverés közben lassan hozzá­adunk 132 ml etanolos hidrogénklorid 638 ml etilacetáttal készült oldatából (12,72 súly/térf.%) 430 ml-t; sárgás színeződésnek még nem szabad mutatkoznia. Utána 600 ml etilacetátot keve­rünk hozzá, és 0 °C-ra hűtjük. A leváló 2-[2-(2--dimetilaminoetoxi)-sztiril]-piridin-monohidro­klorid-kristályokat leszívatjuk, etilacetáttal mos­suk, és exszikkátonban tömény kénsav és ká­liumhidroxid felett szárítjuk. Olvadáspontja 186 —187,5 °C. Hozam a sóképzésnél 93 g. Ha az etanolos hidrogénkloridot feleslegben alkalmazzuk, összesen 300 ml hidrogénklorid-ol­datot a fent megadott koncentrációban, az oldat sötétsárga színű lesz, és a 2-[2-(2-dimetilamino­etoxi)-sztiril]-piridin-dihidrokloridja (op. 218— 220 °C) különíthető el. A p-toluolszulfonát elő-5 állítására a 2,68 g 2-[2-(2-dimetilaminoetoxi)­-sztiril]-piridin szabad bázist feloldunk 20 ml vízmentes etilacetátban, és keverés közben las­san hozzáadunk 19 ml-t 1,^2 g p-toluolszulfon­sav 20 ml etilacetáttal készült oldatából. Jeges 10 hűtés után a mono-p-toluolszulfonát kristályo­sodik ki, ezt kevés etilacetáttal mossuk, és exszikkátorban kénsav felett szárítjuk. Olvadás­pontja 128—130 °C. Hozam 3,1 g. A foszforsavas só előállítására 2,68 g 2-[2-(2-15 -dimetilaminoetoxi)-sztiril]-piridin szabad bázist feloldunk 40 ml etanolban, és keverés közben lassan hozzácsepegtetünik 0,346 g 85%-os fosz­forsavoldatot. A színtelen oldatot 25 ml-re kon­centráljuk, 25 ml etilacetáttal elegyítjük, és jég-20 fürdőbe állítjuk. Egy óra múlva a bázis foszfátja kristályosodik ki fehér csapadékként. Az elem­zés szerint 1 mól bázisra V3 m °l foszforsav jut. Olvadáspontja 133—134 °C. Hozam 1,1 g. A kiinduláshoz használt 2-(2-aoetoxisztiril)­-piridint (fp.0,006 162—175 °C) 2-pikolinból és sza­licilaldehidből ecetsavhidrid jelenlétében 170 °C-on állítjuk elő. A 31. példában ismertetett eljáráshoz hasonló „n módon állíthatók elő a következő vegyületek is (32—34, példák): 25 35 40 50 55 32. példa l-(2-Acetoxifenü)-2-(piridil-2)-propén-l-ből (fP-o,05 140 °C) és dimetilaminoetilkloridból l-(2--dimetilaminoetoxifenil)-2~(piridü-2)-propén-l­-monohidroklorid állítható elő. Olvadáspontja 128—133 °C. Hozam az elméleti 85%r-a. 33. példa 2-(2-Acetoxisztiril)-piridinből (fp.0,06 162—175 °C) és 2-klór-N,N-dimetilpropilaminból 2-[2-(3-45 -dimetilaminoprop-2-oxi)-sztiril]-piridin állítható elő. Forráspontja 0,025 torr nyomáson 158—159 °C. Hozam az elméleti 86%-a. 34. példa 2-(2-Hidroxisztiril)-kinolinból (op. 274—278 °C) és dimetilaminoetilkloridból 2-[2-(2-dimetil­aminoetoxi)-sztiril] -kinolin-monohidr oklorid ál­lítható elő. Hozam az elméleti 86%r-a. Olvadás­pontja 188 °C. 35. példa 60 16 g 2-[2-(2-klóretoxi)-sztiril]-piridint (op. 57 —59 °C) 50 ml metanolban oldunk, —15 °C-on 120 ml palackból frissen vett folyékony metil­aminnal elegyítjük, és autoklávban 4 órán ke­resztül 80 °C-on melegítjük. Lehűlés és nyomás-65 mentesítés után az autokláv tartalmát bepárol-

Next

/
Thumbnails
Contents