163165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés hírközlő jelek, különösen PCM-jelek továbbítására

163165 zárendelt összeköttetések mindig másik csoport­jának cím jeleit továbbítjuk. Találmányunk szerinti eljárás előnye a hivat­kozott ismert hírközlési eljárással szemben az, hogy általa az átviteli utak kapacitásának jobb kihasználását lehet biztosítani, továbbá a cím­jelek és így az adóoldali címjel-előállító és ve­vőoldali címjel-kiértékelő berendezések viszony­lag egyszerűek. A találmány szerinti megoldás különösen akkor alkalmazható, ina a mindenkori összeköttetések és az időrések közötti hozzáren­delés viszonylag lassan változik. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezést az jellemzi, hogy az adóállomáshoz jeladókból érkező hír jelek be­érkezését figyelő és a hírjelekhez tartozó ösz­szeköttetések címjeleit a mindenkori hírjelek beérkezési sorrendjének megfelelő sorrendben, egyedi jelelemek formájában egy címregiszter­nek a mindenkori összeköttetéshez hozzárendelt tárolóhelyeire beíró figyelőáramkör tartozik, amely figyelőáramkörhöz az adó- és vevőállo­más közötti hírközlésre rendelkezésre álló időré­sek maximális számának megfelelő tárolókapa­citással rendelkező és az egyes időkeretekben beérkező hírjeleket tárolókapacitásának megfe­lelő számban tároló, valamint valamely követ­kező, előnyösen a rákövetkező időkeret ideje alatt az összeköttetések csak egy csoportjához tartozó címjelekkel együtt a vevőállomásnak le­adó hír jelregiszter van csatlakoztatva, és a ve­vőállomásnak a hírjeleket és az egymás után kö­vetkező időkeretekben az összeköttetések cik­likus sorrendiben következő /mindig másik cso­portjához tartozó címjeleket felvevő és a hírje­leket a megfelelő címjelek alapján egy követ­kező, előnyösen a rákövetkező időkeret ideje alatt továbbító regisztere van. Ennek a kapcso­lási elrendezésnek előnye az egyszerű felépítés és az ezzel járó nagyobb üzembiztonság. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyös kiviteli alakjánál mind az adóállomás­ban, mind pedig a vevőállomásban két regisz­ter van, amelyekbe az egymás után következő időkeretek alatt váltakozva jelek írhatók be, és amelyekből a jelek meghatározott sorrendben a mindenkori következő időkeret ideje alatt újra kiolvashatók. Ez a megoldás gyakorlatilag folya­matos hír jeltovábbítást biztosít az adóállomástól a vevőállomás felé. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés to­vábbi előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a figyelőáramkör meghatározott minimális ampli­túdónál nagyobb amplitúdójú hírjel beérkezése­kor ÉS-kapu egyik bemenetére jelet adó jelki­értékelő áramkört tartalmaz, amely ÉS^kapu másik bemenetére a 'hírjel a jelkiértékelő áram­kör jelfeldolgozási idejével megegyező késlelte­tési idejű késleltető elemen át van csatlakoztat­va. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy azok a hírjelek, amelyeknek átvitelére a min­denkori időkereten belül egy időrés áll rendel­kezésre, viszonylag egyszerűen felismerhetők. 10 A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra PCM-elv alapján működő átviteli berendezés egy lehetséges idődiagramon szem­lélteti jelkiosztását. A 2. ábra idődiagraimon szemlélteti a talál­mány szerinti eljárás alapján működő kapcsolási elrendezés kiviteli alakjánál alkalmazott jelkiosz­tást. A 3. ábra a találmány szerinti eljárás fogana­tosítására szolgáló kapcsolási elrendezés adó- és vele összekötött vevőállomásának előnyös kivi­teli alakját mutatja. lg Mielőtt a rajzokon ábrázoltakat részletesen is­mertetnénk, a találmány szerinti eljárásban al­kalmazott átviteli elvről szükséges néhány meg­jegyzést tennünk. Mint ahogy azt már fentebb említettük, a találmány szerinti eljárás olyan 20 hírközlő rendszerben alkalmazható, ahol az egyes hírjeleket az adóállomástól a vevőállomásig idő­osztásos rendszerben továbbítjuk. Ez úgy törté­nik, hogy az egyes hírjelek, illetőleg ezek ele­mei mindig annak az időrésznek időintervallu-25 maiban ikerülnek továbbításra, amelyek az egyes összeköttetésekhez vannak, illetőleg lehetnek hozzárendelve. Az egyes időrések időintervallu­mai egymás után következő időkereteket ké­pezve, ciklikusan ismétlődve jelentkeznek. Min-30 den egyes időkeret magába foglalja az összes rendelkezésre álló időrés egy időintervallumát. Az 1. ábra diagramja PR időkereten belüli időbeli viszonyokat szemlélteti. A PR időkereten belül a jelátvitelre rendelkezésre álló időrések 35 időintervallumai Wm időtartamányon kívül az alábbiakban még részletesen ismertetendő, cím­jelek továbbítására szolgáló Ibs időtartományt, valamint szinkronjelek továbbítására szolgáló S időtartományt foglal magában. 40 Tegyük fel, hogy az 1. ábrán szemléltetett PR időkereten belül a Wm időtartományban ösz­szesen 24, egyenként 8 időközt tartalmazó időrés az Ibs időtartományban összesen 60 időköz, az S időtartományban pedig 8 időköz van. Ily módon 45 a Wm időtartományban összesen 24, egyenként 8 bites hír jelet, azaz PCM-jelet, az Ibs időtarto­mányiban összesen 60 címjelet, az S időtarto­mányban pedig egy 8 bites szót lehet továbbí­tani. Az ily módon rendelkezésre álló 24 csator­nával a találmány szerint összesen 60 különböző összeköttetéshez tartozó hír jelet gyakorlatilag egyidejűleg lehet továbbítani. E célból a min­denkori PR időkereten belül, a Wm időtarto­mányban egymás után következő időrések olyan összeköttetésekhez lesznek hozzárendelve, ame­lyeknek címjelei meghatározott, a jelen esetben növekvő sorrendben egymás után következnek. Az l. ábrán a címek az egyes időrésekbe arab 60 számokkal vannak beírva. Eszerint a Wm idő­tartományon belüli első időrésben továbbított hírjel az 1 összeköttetéshez, a következő hírjel pedig a 2 összeköttetéshez tartozik. Hasonló mó­don az utolsó előtti időrésben továbbított hír jel 65 az 57 című összeköttetésihez, az utolsó pedig az 50 55

Next

/
Thumbnails
Contents