163160. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen levegőhálózetról működő, zárt olajterű pneumohidraulikus előtolóberendezés

163160 6 telőtuskóba pedig két, villamos kivezetéssel ellátott fémütköző van beépítve. A vezérdugattyúnak a házból kiálló hasított perselyben mozgó szára a kívánt helyzetben megnyom egy, a hasított hüvelyben rögzített fémtömbben rugó eile- 5 neben elmozduló szigetelt tuskót. A szigetelt tuskóval együtt mozgó fémlemez felütközik a fémtömbben fixen elhelyezett, egymástól és a fémszerkezettől elszigetelt villamos csatlakozással ellátott két fémütközőn. A felütközés pilla- 10 natában söntölődik a külső vezérlőrelé tekercsének impedanciája, amivel vezérlőjel adható a dugattyúk mozgását létrehozó levegőszelepnek vagy -szelepeknek. Ezen szerkezet nagy előnye az egyszerűség !5 mellett az, hogy a villamos és mechanikai érintkezés egyidőben történik, ami lehetőséget ad a dugattyúk tetszés szerinti gyors vagy lassú viszszavezérlésére. on A találmány szerinti berendezés olajtartálya átlátszó fedelű, amely a felső végén szellőzőlyukkal rendelkező zárócsavarral, alsó részén pedig a csőcsatlakozó csavarjában golyós visszacsapószeleppel van ellátva. A tartály egyrészt olajfeltöltésre, másrészt a tartalék olaj tárolására, valamint az olaj szintjének és mindenkori állapotának ellenőrzésére szolgál. A golyós szelep hármas feladatot lát el: egyrészt a vezérlődugattyú előre-hátra mozgatásával a golyós szelepen ke- 30 resztül a vezérlőtér automatikusan feltöltődik olajjal, másrészt a térből kiáramló levegő a golyó — szándékosan — nem tökéletes zárása következtében kijut a rendszerből, harmadszor pedig megakadályozza, hogy nyomásnövekedés ese- 35 tén az olaj a hengerből visszajusson a tartályba. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, melyek közül: az 1. ábra a fúróegységben alkalmazott elő- 40 tolóberendezés és a hozzá tartozó olajtartály hosszmetszete; az ábrán együttesen van feltüntetve a szakaszos fúrási, valamint a mélylyukfúrási mozgásciklust megvalósító szerkezet; a 2. a) ábra az úgynevezett normál fúrási; a 2. b) ábra a szakaszos fúrási; a 2. c) ábra pedig a mélylyukfúrási mozgásciklus ismert diagramjait tünteti fel. A diagramokban kettős nyíllal jelzett szakaszok a 5() gyors járati, az egy nyíllal jelzett szakaszok pedig az előtolási útszakaszokat jelentik, a nyílirányok egyúttal a mozgás irányát is megadják. Az 1 ház felső furatában mozog a 2 főorsót magában foglaló 3 fődugattyú, amely az előtoló- 55 hüvellyel egy darabból van kialakítva. Az előtolóhüvely 10 fogazattal van ellátva. A 3 fődugattyú akkor halad előre, ha a 4 tér nyomólevegőt kap. A 3 fődugattyú teljes homlokfelülete részt vesz a nyomóerő kialakításában, mivel a 2 60 főorsó 27 menesztőhüvelyének tengelyére a 28 tömítőgyűrűn keresztül van — tengelyirányban elmozdulhatóan — illesztve a 29 gyűrű, amelyet a 30 csap meneszt. A 26 hátsó tömb furatában a 31 tömítőgyűrűn keresztül a 32 állógyűrű van 65 45 elhelyezve, bepréselés útján. A forgó 29 gyűrű a 4 térből ható nyomólevegő hatására nekiszorul a 32 állógyűrűnek és egy meghatározott — kismértékű — súrlódóerő ellenében elvégzi a nyomólevegő tömítését kis és nagy fordulatoknál egyaránt. A 4 térrel egyidőben az 5 tér is nyomólevegőt kap, aminek következtében a 11 fogazattal ellátott 6 dugattyú a 7 fogaskeréken keresztül mozgatóerőt származtat át a 3 fődugattyú előtolóhüvelyének. A 7 fogaskerék tengelyvége mindkét oldalon el van látva 8 süllyesztett kulcsnyílással, amely segítségével a 7 fogaskerék, illetve a 3 fődugattyú, valamint a 6 dugattyú mindkét irányban mozgatható. Ezen dugattyúk üzem közben akkor mozdulnak ellenkező irányban, és foglalják el az 1. ábrán látható alaphelyzetüket, amikor a 9 tér kap levegőnyomást, a 4 és 5 tér pedig mentesül a nyomástól. A 12 vezérdugattyú az 1. ábrán bemutatott állapotából — amely az alaphelyzetnek felel meg — azáltal mozdul jobbra, hogy a 6 dugattyú gyorsjárat után felütközik a 12 vezérdugattyún és azt a 16 fojtószelepen beállított előtolósebességgel magával viszi. Ilyenkor a zárt olajrendszer következtében a 15 tér olaja a 16 fojtószelepen át a 14 térbe áramlik. A 12 vezér dugattyú akkor megy vissza alaphelyzetébe, amikor a 13 térbe nyomólevegő jut, de egyidejűleg a 9 térbe adott nyomás a 6 dugattyút is alaphelyzetébe viszi. A 12 vezérdugattyú hátramozgása közben a 14 tér olaja a 18 visszacsapószelepen keresztül áramlik vissza a 15 térbe. A 12 vezérdugattyú hátsó alaphelyzetét a 19 hasított hüvelyen állítható 20 anya — amelyen a 21 csap felütközik —, első helyzetét pedig a később ismertetendő mechanikus-villamos felütköző szerkezet határozza meg, amelyen a 12 vezértengelynek, illetve vezérdugattyúnak a hasított perselyben mozgó szára ül fel. A 3 és 6 dugattyúk hátsó alaphelyzete nem változtatható és ezt a 22 csapon keresztül a 23 alaphelyzet-kapcsoló érzékeli. A 24 nyomógomb és 25 helyzetkapcsoló a 3 és 6 dugattyú kézi vezérlését teszi lehetővé. Az úgynevezett normál, valamint a szakaszos fúrási ciklusnál a 9 és 13 terek egyidejűleg kapnak nyomólevegőt, vagyis az összes dugattyú egyidejűleg kerül alaphelyzetbe, míg az úgynevezett mélylyukfúrási mozgásciklusnál a részmozgások végén csak a 9 tér kap nyomólevegőt, azaz csak a 6 dugattyú és a vele kapcsolt 3 fődugattyú kerül alaphelyzetbe, míg a 12 vezérdugattyú — közelítőleg — az egyes szakaszok végén elfoglalt helyzetében marad, s csak a ciklus befejezésekor megy vissza — a többi dugatytyúval egyidejűleg —alaphelyzetébe. A szakaszos fúrásnál — amely esetben nincs szükség a 37 csapos dugattyúra — a 6 dugattyú gyors járatban felütközik a 12 vezérdugattyún és ettől kezdve előtolás következik mindaddig, amíg a 12 vezérdugattyú előhaladása következtében a