163114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,7-fenantrolin- 4,7-fenantrolin-, piridol[2,3-g]kinolin és pirido[3,2-g]kinolin-származékok előállítására
5 rásszakaszt oly módon végezhetjük el, hogy a (XIV) vagy (XV) általános képletű vegyületet 230—250 C°-ra melegítjük (pl. difeniléterben vagy a-klór-naftalinban) vagy 130—180 C°-on polifoszforsawal reagáltatjuk. Megjegyezzük, hogy a (XIV) általános képletű vegyületek gyűrűzárásakor (VI) és (IX) általános képletű vegyületek, míg a (XV) általános képletű vegyületek gyűrűzárásakor (VII) és (VIII) általános képletű vegyületek képződnek. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik foganatosítási módja szeriint az (I) általános képletű vegyületeket (mely képletben A jelentése a fent megadott; R1 jelentése hidrogénatom és R 2 jelentése 1—6 szénatomos alkoxi-, 7—10 szénatomos fenilalkoxi- vagy fenoxicsoport) és nem-toxikus, gyógyászati szempontból alkalmas sóikat; oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XI) vagy (XII) általános képletű diamino-vegyületet valamely (XVI) általános képletű acetilén-származékkal reagáltatunk (mely képletben R2 jelentése a közvetlenül előzőkben megadott), majd a kapott, egyik tautomer alakjában a (XIV) vagy (XV) általános képletnek megfelelő vegyületet (ahol R1 jelentése hidrogénatom) a kívánt termékké ciklizáljuk; a gyűrűzárást a fent ismertetett módszerekkel végezhetjük el. A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint az (I) általános képletű vegyületeket (mely képletben R1 és A jelentése a fent megadott és R2 jelentése hidroxi-csoport) a megfelelő alkil-, fenilailkil- vagy fenilészter, nitril vagy amid hidrolízisével állítjuk elő. A hidrolízist vizes közegben, adott esetben szerves oldószer jelenlétében végezzük el. Hidrolizáló ágensként pl. alkálifémhidroxidokat (pl. nátrium- vagy káliurnhidroxidot) vagy szervetlent savakat (pl. sósavat, adott esetben ecetsav jelenlétében) alkalmazhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint az (I) általános képletű vegyületeket (ahol A és R1 jelentése a fent megadott és R2 jelentése 1—6 szénatomos alkoxi-csoport) oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő karbonsavat (azaz R2 helyén hidroxi-csoportot tartalmazó vegyületet) észterezzük. A karbonsavak észterezésére szolgáló általános módszerek a kémiai irodalomból ismertek, így pl. a megfelelő karbonsavat oly módon észterezhetjük, hogy sav (pl. szervetlen sav pl. sósav) jelenlétében a megfelelő R2 !! általános képletű hidroxivegyülettel reagáltatjuk (ahol R2 jelentése a fent megadott). A reakciót előnyösen melegítés közben (pl. a reaktíóelegy forráspontján) végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy a karbonsav halogenidjét vagy anhidridjét a megfelelő hidroxi-vegyülettel reagáltatjuk, adott esetben szerves oldószer jelenlétében. Az (I) általános képletű vegyületek sóit és az eljárásunknál felhasznált kiindulási anyagokat a példában ismertetett általánosan ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik be-6 lélegzés útján vagy intravénásán a szervezetbe juttatva a. leírás elején tárgyalt hatást fejtik ki. Néhány, találmányunk szerinti eljárással előállítható észter orálisan is felhasználható; a di-5 etilészterek orális adagolás mellett is jó haté>konysággal rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek hatékonyságát igazolja, hogy patkányon adjuvánsfcént B. pertussist alkalmazva, tojásalbuminra reagáló 10 antitestek által előidézett passzív kutan anafilaxist gátolják. E vegyületeket a humán-gyógyászatban asztma kezelésére belégzés útján előnyösen 0,01—1 mg/kg dózisban alkalmazhatjuk. A belélegeztetést megfelelő időközökben (pl. 6 15 óránként) végezhetjük el. Asztma kezelésénél az átlagos humán dózis napi 25 mg. Az orálisan is felhasználható észtereiket a humán-gyógyászatban asztma kezelésére előnyösen 50—200 mg dózisban napi háromszori adagolással alkalmaz-20 hatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeknek antigén-antitest reakciók által kiváltott más szindrómák vagy betegségek kezelésére történő felhasználásánál a hatóanyagot a humán gyógyászatban előnyösen belélegeztetés útján napi 25 1—50 mg dózisban, míg intravénás adagolás esetén 25 mg dózisban és orális adagolás esetén 300 mg dózisban alkalmazhatjuk. A találmányunk szerinti eljárással előállítható gyógyászati készítmények hatóanyagként vala-30 mely (I) általános képletű vegyületet (mely képletben az A benzol-gyűrű jelentése (II), (III), (IV) vagy (V) általános képletű csoport; ahol a (II)—(V) általános képletekben „a" 35 jelentése az (I) általános képletben a piridin-gyűrű és az A-benzolgyűrű közötti közös kötés; R4 jelentése hidrogénatom vagy metil-csoport; R2 jelentése hidroxi-csoport, 1—6 szénatomos 40 alkoxi-csoport, 7—10 szénatomos fenilalkoxi-csoport vagy fenoxi-csoport; és a B benzol-gyűrű adott esetben legfeljebb két 1—8 szénatomos alkilcsoporttal, legfeljebb 6 szénatomos cikloalkil-csoporttal, 1— 45 6 szénatomos alkoxi-csoporttal, trifluormetil-, fenil- vagy fenoxicsoporttal, halogénatommal és/vagy —NR3 R 4 általános képle<tíí csoporttal helyettesítve lehet; ahol R3 jelentése 1—6 szénatomos alkil-eso-50 port és R4 jelentése 1—6 szénatomos alkil-csoport vagy fenil-csoport, vagy az —NR3 R 4 általános képletű csoport jelentése legfeljebb 7 gyűrűtagszámú nitrogéntartalmú heterocik-55 likus csoport; vagy a (II) vagy (IV) általános képletű csoportok esetében a B benzolgyűrű adott esetben 3—5 szénatomos alkilén-csoporttal helyettesítve lehet; 60 mimellett amennyiben R 1 jelentése metil-csoport, úgy a vegyületek csak 1,7-fenantrolin-származékok lehetnek, melyek az 5- vagy 6--halyzétben 1—5 szénatomos alkil-csoportot, 1— 4 szénatomos alkoxi-csoportot, fenoxi-, piperi-65 dino- vagy morfolino-csoportot tartalmaznak, 3
