163106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a különböző fémekből, fémötvözetekből összeépített rendszerek, vezetékek, készülékek kontaktorróziós károsodásának megszüntetésére, korróziós károsodásának hatásos csökkentésére

3 4 rek korróziós károsodásának csökkentésére korlátozódnak. Jellegzetesen kontaktkorróziós károsodásnak kitett rendszerek komplex korróziós károsodás elleni védelmére hatásos eljárás nem ismeretes. A jellegzetesen kontaktkorróziós károsodásnak kitett rendszerek védelme tekintetében szóba jöhető kombinált eljárások hiányosságai, hogy bizonyos fémek, fémötvözetek összeépítését lehetetlenné teszik, az igénybevételnek megfelelő fém, fémötvözet kiválasztásának lehetőségét korlátozzák, nem szüntetik meg, csupán csökkentik a kontaktkorróziós károsodást, áramló folyadékokat tartalmazó vezetékek, készülékek esetén a korróziós termékek időnkénti eltávolításának hiányában lehetővé teszik, hogy azok a" további szakaszokon kiválván ismételten helyi kontaktkorróziót okozzanak, a korróziós károsodást hatásosan nem csökkentik, a korróziós károsodás következtében a meghibásodás bárhol bekövetkezhet, üzemkiesést okozhat, nem teszik lehetővé a korróziós károsodás mértékének kényelmes, rendszeres megfigyelését, a meghibásodott rendszert csak javítani lehet, tervszerűen, megelőzően karbantartani nem lehetséges. A találmány tárgyát képező eljárás szerint: A kontaktkorróziót eredményező két összeépítendő fém, fémötvözet közé olyan harmadik fémből, fémötvözetből készített szakaszt kell közbeiktatni, melynek elektródpotenciálja mindkét összeépítendő fém, fémötvözet elektródpotenciáljánál negatívabb az adott környezetet, illetőleg a vezetékekben, készülékekben áramoltatott folyadék korrozivitását, hőmérsékletét, áramlási sebességét és időbeli változásukat figyelembe véve. E harmadik fém, fémötvözet megválasztásánál szempont lehet a kontaktkorróziós károsodás megszüntetésének biztonsága, vagy a védekező eljárás gazdaságossága. Ha az első szempont a meghatározó, a harmadik fém, fémötvözet elektródpotenciálja legyen minél nagyobb mértékben negatívabb a másik kettőénél. Ha a gazdaságosság az elsődleges, a kiválasztásnál arra kell törekedni, hogy a harmadik fém, fémötvözet elektródpotenciálja csak a feltétlen szükséges mértékben legyen negatívabb a másik kettőénél. Az elektródpotenciálok különbsége ugyanis fordítottan arányos a harmadik fém-, fém-ötvözet-szakasz élettartamával. További szempont lehet a megválasztásnál az is, hogy az áramoltatott folyadék ne szennyeződjék a még megtűrhetőnél nagyobb mértékben az anódikus korrózió termékeivel. Az eljárás lépcsőzetesen is megvalósítható: a rendszerbe épített objektumok fenti módon végrehajtott védelmén túlmenően a beépített objektumok alkotó elemei szükség esetén ismételt védelembe részesíthetők az eljárás következetes megismétlésével. A védelem hatásossága ily módon növelhető. Eljárásunk szerint a rendszer kontaktkorróziós károsodását előre megtervezett, funkcionáló szakasz(ok)ra akkumuláltuk, előre elhatározottan növelt mértékben, mely szakasz(ok) rendszeres vizsgálata következtében azok időben történő kicseréléséről gondoskodhatunk. E harmadik fémből, fémötvözetből készített szakasz anódos, a rendszer többi része pedig 5 katódos jellegű. Ennek megfelelően a rendszer nagy részében katódos jelleget biztosítottunk, mely jelleg általában csökkent mértékű korróziós károsodást eredményez. A katódos jelleg mértékének növelése érdekében szükség esetén az egynemű szakaszokba 10 is iktathatunk a harmadik fémből fémötvözetből készített szakaszokat. A harmadik fémből, fémötvözetből készített szakasz formájának, méreteinek célszerű megtervezésével (pl. ürítőszeleppel ellátott Y-alaku csősza-15 kasz,. fordított kúp, terelőlapátos henger stb.) a rendszerben áramló szilárd, vagy oldott korróziós termékeket kiülepíthetjük, kiválaszthatjuk és szükségszerinti gyakorisággal eltávolíthatjuk. Ily módon nagy mértékben csökkentjük annak lehető-20 ségét, hogy a korróziós termékek a folyadék áramlásának következtében továbbhaladva csőhajlatokban stb. kiülepedve, megrekedve esetleg oldhatatlanná válva újabb kontaktkorróziós gócokat képezzenek, s ezáltal ujabb lokális kontaktkorrózió 25 keletkezzen. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható fokozott agresszivitású körülmények között, mint pl. használati melegvíztermelés esetén az egész melegvíztermelő rendszer hatásos védelmére, mely 30 rendszer alatt a hőcserélők, hőtárolók és a hozzájuk csatlakozó melegvízelosztó-hálózat értendő. Távfűtéses használati melegvíztermelésnél az előkészített (lágyított és gáztalanított) fütővíz 35 hőcserélőn keresztül adja át hőtartalmának egy részét a futófelület másik oldalán áramló kezeletlen nyersvíznek. A nyersvíz az üzemi hőmérsékleten (50—70 C°) rendkívül agresszív. Nagy mennyiségére tekintettel agresszivitása gazdaságosan nem csök-40 kenthető, számos kezelés pedig egészségügyi okokból nem jöhet számításba. Ennek megfelelően célszerű a hőcserélőket a melegvíz agresszivitását jól tűrő acél-, vagy réz-ötvözetekből készíteni. A melegvízelosztó-hálózat egészségügyi előírások miatt 45 horganyzott vascsőből készül. Ezen fémötvözetek eltérő elektródpotenciálja kontaktkorróziót eredményez, anódos jellegűvé teszi a horganyzott vascsőből épített melegvízelosztó-hálózatot, mely károsodás még fokozódik azáltal, hogy az acél-, 50 vagy réz-ötvözetből készített hőcserélők anyagának a katódos jellegből adódóan csökkent mértékű korróziójának a cinkénél pozitívabb elektródpotenciálu termékei a horganyzott vascső-hálózatba jutva és ott kiválva ujabb helyi kontaktkorróziós gócokat 55 képezhetnek, s így a melegvízelosztó-hálózatban fokozott korróziós károsodás következik be. Eljárásunk szerint a hőcserélők és a melegvízelosztó-hálózat közé a felhozott esetben olyan 60 aluminium-magnézium-ötvözetből készített szakaszt kell közbeiktatni, melynek elektródpotenciálja az adott üzemi körülmények között (víz-korrozivitás, hőmérséklet, vízsebesség és időbeli változásuk) oly mértékben negatívabb a hőcserélők és a melegvízel-65 osztó-hálózat fémötvözetének elektródpotenciáljá-2