163035. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény

163035 -csoport, előnyösen f enil-csoport, aralkil-cso­port, előnyösen benzil- vagy feniletil-csoport, vagy Rí és R2 együttesen polimetilen-csoportot, előnyösen tetrametilén-, pentametilén- vagy he­xainetilén-csoportot képez, és Y2 aralkil-csopor- 5 tot, célszerűen benzil-csoportot jelent. Különösen előnyös biológiai hatással rendel­keznek a következő vegyületek: 4-benziloximetü-2,2-dimetil-4-n-propil-l,3--dioxolán, 4-benziloximetil-2,2-dimetil-4-etil-l,3-dioxolán, 5-benziloxi-5-rmetil-2-fenil-l,3-dioxolán, 4-benziloximetiil-4-metil-l ,3-dioxolán-2-spiro­ciklohexán, 5-benziloxi-5-metil-l,,S-dioxán-2-spirociklo­hexán. 10 15 Az (I) általános képletű 2-alkil-glicerin-szár­mazékok nagy része geometriai és/vagy optikai 20 izomerek formájában fordul elő. A találmány oltalmi köre mind a tiszta izomerek, mind az izomer-elegyek előállítására kiterjed. Az Yi, Y2, Y3 csoportok helyén hidrogén­atomtól eltérő csoportokat tartalmazó (I) ál- 25 talános képletű 2-alkil-glicerin^származékokat a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő monohidroxi-származékokat (III) ál­talános képletű szerves halogénvegyületekkel reagáltatjuk — ahol Y adott esetben helyette- 30 sített szénhidrogén- vagy aeil-csoportot, és Hal halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent. A hidroxil-vegyületet előnyösen sója, célszerűen alkálifémmel, pl. nátriummal képezett sója for­májában használjuk fel, és a reakciót előnyö- 35 sen szerves oldószer, pl. toluol jelenlétében hajtjuk végre. Ha Y3 helyén mono-N-helyette­sített karbamoil-csoportot hordozó (I) általános képletű vegyületeket kívánunk előállítani, a halogén-reagens helyett szerves izocianát-ve- 40 gyületet alkalmazhatunk, és a reakciót előnyö­sen szerves bázis, pl. tercier amin, így trietil­amin jelenlétében hajtjuk végre. Egyes esetekben — pl. az Yi, Y2 és Y3 helyén 45 adott esetben helyettesített fenil- vagy furfuril­-csoportot tartalmazó (I) általános képletű ve­gyületek előállítása esetén — előnyösen úgy járunk el, hogy a megfelelő halopropán^szárima­zékot valamely (IV) általános képletű vegyület- 50 tel reagáltatjuk — ahol M alkálifématomot, előnyösen nátriumatomot jelent. A reakciót elő­nyösen poláros szerves oldószer, pl. dimetil­szulfoxid jelenlétében hajtjuk végre. Az Yi és Y2 csoportok helyén hidrogénato- 55 mot tartalmazó (I) általános képletű vegyülete­ket, az Yi és Y2 csoportok helyéin (II) általános képletű csoportot tartalmazó származékok hid­rolízisével állíthatjuk elő. A hidrolízist előnyö­sen savas közegben, pl. híg vizes kénsavoldat 60 jelenlétében hajtjuk végre. Az Yi vagy Yi és Y2 csoportok helyén alka­noil-csoiportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő diolt acilezőszerrel reagáltatjuk. Acilező- 65 szerként pl. szerves bázis, így piridin jelenlé­tében acilhalogenidet, vagy erős sav, így kén­sav jelenlétében savanhidridet alkalmazhatunk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Yi és Y2 csoportok együttesen (II) általános képletű csoportot jelentik, úgy ál­líthatjuk elő, hogy a megfelelő diolt sav, elő­nyösen szervetlen sav, így sósav, vagy aril­szulfonsav, így p-toluolszulfonsav jelenlétében (V) általános képletű karbonilvegyülettel — ahol Rí és R2 jelentése a fent megadott —, vagy az (V) általános képletű vegyület acetáljával vagy ketáljával reagáltatjuk. A reakciót elő­nyösen aromás szénhidrogén-oldószer, pl. benzol vagy toluol jelenlétében hajtjuk végre. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Yi és Y2 csoportok együttesen kar­bonil-csoportot jelentenek, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő diolt bázis, előnyösen alkáli­fémalkoxid, így nátriumetoxid jelenlétében di­alkilkarbonáttal, célszerűen dietilkarbonáttal reagáltatjuk. Amint a korábbiakban már közöltük, az (I) általános képletű 2-alkil-glicerin-származékok herbicid és növény-növekedést szabályozó hatás­sal rendelkeznek. Az (I) általános képletű ve­gyületeket ennek megfelelően a hatóanyagot és hordozó- és/vagy felületaktív anyagot tartal­mazó, biológiailag aktív készítményekké ala­kíthatjuk. A hordozóanyag kifejezésen olyan, szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus anyagot értünk, amelyet a hatóanyagnak a nö­vényi magvakra, talajra vagy egyéb kezelendő felületre való felvitele, vagy a tárolás, szállítás vagy kezelés megkönnyítése érdekében elegyí­tünk a hatóanyaggal. A hordozóanyagok szilárd vagy folyékony anyagok lehetnek. Hordozó­anyagként bármely, a kártevőirtó készítmények előállításában általánosan alkalmazott anyagot felhasználhatunk. A szilárd hordozóanyagok természetes vagy szintetikus agyagok vagy szilikátok lehetnek. Ezek közül az anyagok közül a következőket említjük meg: természetes szilikátok, pl. diato­maföld, magnéziumszilikátok, pl. talkum, mag­nézium-alumínium-szilikátok, pl. attapulgit és vermiculit, alumíniumszilikátok, pl. kaolinit, montmorillonit, csillám, továbbá kalciumkar­bonát, kalciumszulfát, szintetikus hidráit szi­likonoxidok és szintetikus kalcium- vagy alu­mínium-szilikátok, elemi anyagok, pl. kén vagy szén, természetes vagy szintetikus gyanták, pl. kumarongyanták, polivinilklorid, sztirol-poli­marek és -kopolimerek, szilárd poliklórfenolok, bitumen, viaszok, pl. méhviasz, paraffin, klóro­zott ásványi viaszok, szilárd műtrágyák, pl. szuperfoszfát. A folyékony hordozóanyagok közül az aláb­biakat soroljuk fel: víz, alkoholok, pl. izopropa­nol, glikolok, ketonok pl. aceton, metiletilketon, metil-izobutil-ketan és ciklohexanon, éterek, aromás szénhidrogének, pl. benzol, toluol és xilol, petróleumfrakciók, pl. keroszén, könnyű 2

Next

/
Thumbnails
Contents